Óhíd község Zala vármegyében, a Zalaszentgróti járásban.
Fekvése
Óhíd Zala vármegye északkeleti részén, Zalaszentgrót és Sümeg között fekvő község. A település a Keszthely–Vindornyaszőlős–Szalapa–Jánosháza között húzódó 7331-es út mellett terül el, de egy rövid bekötőúton (73 166-os út) összeköttetésben áll Mihályfa településen keresztül a Sümeg–Szalapa közti 7328-as úttal is. Egy szakaszon közvetlenül a település határa mellett halad el a Kisgörbő-Zalaszentgrót közt húzódó 7334-es útis, de nem lép be óhídi közigazgatási területre.
Óhídra Zalaszentgrótról mintegy tíz autóbusz közlekedik naponta, amelyek többsége helyközi és távolsági járat, így továbbközlekednek Sümeg, Veszprém, Keszthely és Budapest felé.
Története A mai település Óhíd és Erenye összeolvadásából jött létre. Erenye a mai település nyugati részén terült el. 1339-ben Töttös-Erenyén a pálosok kolostort alapítottakMTA – ÓhídVeszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár Sematizmusa
A falu egy részének első említése 1406-ból való. A 15. században teljesen nemesi település volt. A törökök ellen erődítmény létesült a településen, de mindezek ellenére többször behódolt, ám mindig csak pár évig fizethetett adót. A törökellenes harcban Óhíd teljesen függetlenül működött, ezért Szentgrót kapitánya többször panaszt is emelt a település ellen.
A 18. században nagyobb változásokon ment át a település. Nőtt a nem nemesek (elsősorban jobbágyok) aránya, amely ekkor már mintegy 50%-ot tett ki. A század elején tanítót fogadott Óhíd, templomát 1733-ban emelte, így egyre vonzóbbá vált a beköltözésre a környező településeken élők számára. 1785-re már 690 fő volt lakóinak száma.
A 19–20. században a földművelés mellett az állattenyésztés vált általános jövedelemforrássá, de több iparos is műhelyt nyitott a faluban. 1922-ben 1000 főnél népesebb településsé vált, így nagyközségi rangot kapott. 1952-től van autóbusz-összeköttetése Sümeggel. A városok felé történő ingázás az 1960-as években indult meg, de később a településről való elvándorlás is jelentőssé vált.
Zala és Veszprém vármegye határán, egy kis völgykatlanban fekvő település, melyet a Fenyősi-patak szel át. A környező települések között központi szerepet tölt és tölt be napjainkban is a település. A falu szőlőbirtokai a Huszonya-hegyen találhatók, a dombok gerincéről kitűnő kilátás nyílik Sümeg felé, a Somlóra és a Ság hegyre. Az óhídi szállásadók természetjáró programokkal a Huszonya-hegyen kitűnő pinceszerekkel, tájjellegű specialitásokkal várják a turistákat.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Vadkerti Antal (független) 1994–1998: Vadkerti Antal (független) 1998–2002: Hársfalvi Károly (független) 2002–2006: Hársfalvi Károly (független) 2006–2010: Molnár András (független) 2010–2014: Molnár András (független) 2014–2019: Molnár András (független) 2019–2024: Nagy Miklós (független) 2024– : Nagy Miklós (független)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,4%, cigány 3%. A lakosok 74,9%-a római katolikusnak, 1,8% reformátusnak, 6,1% felekezeten kívülinek vallotta magát (16% nem nyilatkozott).Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
2022-ben a lakosság 89,8%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% németnek, 1,2% cigánynak, 0,8% ukránnak, 0,2% görögnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,6% volt római katolikus, 3,3% református, 0,2% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 2,2% egyéb keresztény, 2% egyéb katolikus, 4,3% felekezeten kívüli (35,2% nem válaszolt).Óhíd Helységnévtár
Nevezetességei
Millenniumi Park Hősök szobra Templom Jegyzetek
Külső hivatkozások
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Zala megye települései Kategória:Zala vármegye települései