Kisdorog (németül: Kleindorog) község a Dél-Dunántúli régióban, Tolna vármegyében, a Bonyhádi járásban. Külterületként hozzátartozik Juhépuszta, Lászlómajor, Ódánypuszta és Ördögmalompuszta is.
Fekvése A Dunántúli-dombság Völgység nevű tájegységében, a Mucsi-Hidas-patak völgyében fekszik. A megye középső-déli részén, a megyeszékhelytől, Szekszárdtól körülbelül 20, Bonyhádtól mintegy 15 kilométerre található. A szomszédos települések: Bonyhádvarasd, Nagyvejke, Tevel, Kéty, Zomba, Bonyhád-Tabód.
Központján a Zomba legdélebbi külterületeitől idáig húzódó 6536-os út halad keresztül, de a közigazgatási területén áthalad a Bonyhád-Tevel közti 6535-ös út is.
Megközelítése Közigazgatási területét érinti a Bonyhád-Tevel közti, a 6-os főutat a 65-ös főúttal összekötő 6535-ös út – ezen mindkét főút irányából könnyen megközelíthető –, de a központján csak a Zomba déli külterületétől (a 6533-as úttól) Bonyhád-Tabódon keresztül idáig húzódó 6536-os út vezet keresztül.
A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.
Vasútvonal nem érinti a települést. A legközelebbi vasútállomás a körülbelül 15 kilométerre lévő Hidas-Bonyhád vasútállomáshttp://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=hidb a MÁV 50-es számú, Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalán. Körülbelül 20 kilométerre található Szekszárd vasútállomás, illetve Szakály-Hőgyész vasútállomás ishttp://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=szho vasútállomása, előbbi a MÁV 46-os számú Rétszilas–Bátaszék-vasútvonalán, utóbbi a 40-es számú Budapest–Pécs-vasútvonalon.
Története A régészeti leletek tanúsága szerint már a bronzkor óta folyamatosan lakott hely volt a környék. Találtak itt szkíta, kelta és római leletanyagot is. Egy késő-római temető egyik sírjának fedőlapján Arius-ábrázolást találtak,Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)1991 / 8. számː Tóth Endre: Pannonia Christiana (A kereszténység kezdete a Kárpát-medencében) amely több más lelettel együtt bizonyítja hazánk délnyugati részén az arianizmus elterjedtségét.Szabó Máriaː A magyarok csillagai
A honfoglalás és az államalapítás után a Gutkeled nemzetség birtokai közé tartozott a falu.
A törökök 1526 után elpusztították.
A 18. század elején református magyarok, 1740 körül katolikus németek telepítették be újra a falut. A század elején a Dőry család birtoka volt.
A második világháború után a németek nagy részét kitelepítették, helyükre bukovinai székelyek és csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében felvidéki magyarok érkeztek.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Laufer János (független) 1994–1998: Höffler János (független) 1998–2002: Höffler János (független) 2002–2006: Höffler János (független) 2006–2010: Klein Mihály (független) 2010–2014: Klein Mihály (független) 2014–2019: Klein Mihály (független) 2019–2024: Klein Mihály (független) 2024– : Nier János (független)
A települési önkormányzat képviselő-testületét (a polgármester mellett) korábban 7 fő alkotta, 2010 óta 4 főből és a polgármesterből áll. Kisdorog Község Önkormányzatának címe: 7159 Kisdorog, Kossuth L. u. 187., telefonszámai 74/404-292 és 74/404-464 (utóbbi faxszám is); e-mail címei: [email protected] és [email protected]. A településen Német Nemzetiségi Önkormányzat is működik; a mindenkori nemzetiségi képviselők rendszerint a Tolna Megyei Német Önkormányzatok Szövetségének a tagjai is. (A felsorolt adatok egy része elavult lehet, szükség szerint ellenőrzésre és pontosításra szorulhatnak.)
Népessége A település népességének változása: 1787: 802 fő 1829: 1174 fő 1840: 1307 fő 1870: 1054 fő 1910: 1186 fő 1920: 1147 fő 1940: 1454 fő 1960: 1394 fő 1970: 1187 fő 1983: 1028 fő 1990: 905 fő 2001: 898 fő 2009: 755 fő 2017: 738 fő
2001-ben a lakosok csaknem 100%-a magyarnak, ezen belül pedig kb. 20%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,2%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 21,5% németnek, 0,8% románnak, 0,4% szlováknak mondta magát (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 16,5% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% szlováknak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 53,5% volt római katolikus, 2% református, 1,1% evangélikus, 1,3% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 5,4% felekezeten kívüli (35,7% nem válaszolt).Kisdorog Helységnévtár
Vallás A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 93%-a római katolikus, kb. 3,5%-a református, és kb. 1%-a evangélikus vallású. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 2,5%.
2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,7%, református 3,3%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 3% (17,2% nem nyilatkozott).Kisdorog Helységnévtár Római katolikus egyház A Pécsi egyházmegye (püspökség) Szekszárdi Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. A plébánia 1793-ban létesült, római katolikus anyakönyveit is ettől kezdve vezetik. Plébániatemplomának titulusa: Szent Lőrinc vértanú. A plébániához tartozó ódányi római katolikus temetőkápolna a Nagyboldogasszony tiszteletére épült. Fíliaként Kisdoroghoz tartozik Bonyhád-Tabód, és az 1964-ben itt épült Szent Erzsébet-kápolna. Református egyház Az első reformátusok a 18. század elején, magyar telepesekként érkeztek a faluba. Jelenleg a Dunamelléki Református Egyházkerület Tolnai Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség, csak szórvány.
Nevezetességei Római katolikus (Szent Lőrinc-) templom: 1809-ben épült, klasszicista stílusban. Szószéke és 3 oltára is a 19. század elején készült, szintén klasszicista stílusban. 2006-ban felújították a templomot. Római katolikus plébánia: 1790-ben épült, népies barokk stílusban. Földszintes épület. Római katolikus kápolna: A benne látható kép, amely a dolgozó Szűz Máriát és Szent Józsefet ábrázolja a Bonyhádi Zománcgyárban készült. A kápolna felirata: "Ora et labora". Német tájház. Dőry-kastély: A 18. század végén építtette Dőry Ignác. Ódányi római katolikus (Nagyboldogasszony-) temetőkápolna: 1846-ban épült. Vörös feszület: Az 1820-as vérhasjárvány áldozatainak emlékére emelték még abban az évben. Világháborús emlékmű.
Sport 1954-ben alakult meg a helyi sportkör, a Kisdorogi MEDOSZ SE a Juhéi állami Gazdaság támogatásával. A labdarúgócsapat a Tolna Megyei Bajnokság I. osztályában szerepel. A csapat neve azóta átalakult Kisdorogi FC-re.
Civil szervezetek Kisdorogi Székely Népdalkör Német Nemzetiségi Hagyományőrző Egyesület Kisdorogért Egyesület
Rendezvények Ódányi búcsú: augusztus 20.
Jegyzetek
Látnivalók Tolna megyében - VendégVáró Útikönyvek Well-PRess Bt., Miskolc, 1996.
További információk Kisdorog térképe
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Tolna megye települései Kategória:Tolna vármegye települései