Gombár Judit (Budapest, 1937. szeptember 13. – Győr, 2016. május 28.Meghalt Gombár Judit, aki a Győri Balett pótanyja, a művészet papnője volt) Jászai Mari-díjas magyar díszlet- és jelmeztervező, pedagógus, egyetemi tanár, érdemes művész.

Életpályája Szülei: Gombár András és Horváth Erzsébet. 1955-1957 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. 1958–1963 között az Iparművészeti Főiskola diákja, a Pécsi Nemzeti Színház tagja, ekkor került kapcsolatba a balettel Pécsett és az Operában, szerződött tervező Szegeden, Kecskeméten, Szolnokon és a Népszínházban is. Minden tervezői területen (film, TV stb.) dolgozott. 1972-1979 között Maurice Béjart társulatánál dolgozott.

1979-től a Győri Balett egyik alapítója, vezetője, díszlet- és jelmeztervezője, szövegkönyvírója. 1991–1992 között a győri művészeti középiskola igazgatója, majd oktatója volt. 1992-től nyugdíjas. Dolgozott az Operaházban, a Győri Balettnél, a Nemzeti Színházban, a Bárkában, Székesfehérvárott, Budaörsön és Komáromban. 2000-től a Maladype Színház és Balázs Zoltán állandó alkotótársa, díszlet- és jelmeztervezője.

1998-tól a Magyar Táncművészeti Főiskola és a Shakespeare Akadémia tanára volt. 2008-tól főiskolai magántanár volt.

A Színházi Adattárban regisztrált utolsó bemutatója: Schiller: Don Carlos és Goethe: Egmont (Maladype Színház – 2012. november 18.)

Színházi munkái Szerzőként A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 1.2016. május 30-i lekérdezés Szerelmem, Josephin! (1996)

Színészként A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 2. Innocent-Kállai-Szenes: Tavaszi keringő....Éva

Rendezőként A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 1. Gombár Judit: Szerelmem, Josephin! (1996)

Bábtervezőként A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 3. Sullivan: A Mikádó (2007) Goethe: Faust (2009) Grimm testvérek: Csipkerózsika (2010)

Díszlettervezőként A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 47. (j)=Jelmeztervező is

Mocsár Gábor: Mindenki városa (1970) (j) Kuan Han-Csing: Tou O igaztalan halála (1971) (j) Szigligeti Ede: A cigány (1971) (j) Örsi Ferenc: Princ, a civil (1972) (j) Strauss: Karnevál Rómában (1976) (j) Svarc: Hétköznapi csoda (1978) (j) William Shakespeare: Rómeó és Júlia (1978) (j) Camus: Caligula (1986) (j) Madách Imre: Az ember tragédiája (1988) (j) William Shakespeare: Lear király (1989) (j) Büchner: Danton halála (1990) (j) William Shakespeare: Szentivánéji álom (1991) (j) Gyurkovics Tibor: Halálsakk (1991) (j) Páskándi Géza: Tornyot választok (1992) (j) Zalán Tibor: Hová, hová Hétrőfös? (1992) William Shakespeare: Macbeth (1992) (j) Presser Gábor: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (1993) (j) Csehov: Cseresnyéskert (1995) (j) Gombár Judit: Szerelmem, Josephin! (1996) (j) Szigligeti Ede: Liliomfi (1998) (j) Pessoa: Ez az ősi szorongás... (1999) (j)

Karinthy Ferenc: Dunakanyar (2001) Lewis: Alice Csodaországban (2002) Ionesco: Jacques vagy a behódolás (2002) (j) Coward: Akt hegedűvel (2003) (j) Ghelderode: Bolondok iskolája (2003) (j) Defoe: A szépséges tolvajnő (2003) (j) Weöres Sándor: Theomachia (2003) (j) Heltai Jenő: Bernát (...aki szalma) (2004) (j) O’Neill: Vágy a szilfák alatt (2004) (j) Calerón de la Barca: A világ nagy színháza (2004) (j) Arisztophanesz: Madarak (2004) (j) Genet: Négerek (2004) (j) Maeterlinck: Pelléas és Mélisande (2005) (j) Móra Ferenc: Aranykoporsó (2005) (j) Alechem: Marienbad (2005) (j) Hölderlin: Empedoklész (2005) (j) Wyspiański: Akropolisz (2006) (j) Osztrovszkij: Vihar (2007) (j) Büchner: Leonce és Léna (2008) (j) Webster: Amalfi hercegnő (2009) (j)

Jelmeztervezőként A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 229

Lope de Vega: A kertész kutyája (1961) Jacobi Viktor: Leányvásár (1961, 1963) Marinkovic: Glória (1961) Tabi László: Különleges világnap (1961) Gosztonyi-Kincses: Európa elrablása (1961) Molnár Ferenc: Játék a kastélyban (1961) Gibson: Libikóka (1961) Mozart: Szöktetés a szerájból (1961) Miller: A salemi boszorkányok (1961) Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés (1961) Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő (1962) William Shakespeare: Rómeó és Júlia (1962) Trinner: Nem angyal a feleségem (1962) Purcell: Etűdök (1962) Decsényi János: Képtelen történet (1962) Szőllősy András: Oly korban éltem... Gondolatok egy Radnóti versről (1962) Gulyás László: Pókháló (1962) Puccini: Tosca (1962) Dumas: London királya (1962) Dumas: Három testőr (1962) Csiky Gergely: A nagymama (1962) Strauss: Cigánybáró (1962, 1981) Kisch-Tóth: Az ellopott város (1962) Kálmán Imre: Bajadér (1962) Ábrahám Pál: Bál a Savoyban (1962) Rostand: Cyrano de Bergerac (1962) Tolsztoj: Háború és béke (1962) Kertész Imre: Bekopog a szerelem (1962) Victor Hugo: Ezer frank jutalom (1962) Couperin: Etűdök N. 2. (1962) Maros Rudolf: Hétköznapi requiem (1962) Rossini: Nyitány (1962) Bukovy: Hirosima 1945 (1962) Kertész Imre: Csacsifogat (1963) Akszjonov: Kollégák (1963) Hajdu Júlia: Füredi komédiások (1963) Anouilh: Erkölcsös szerelem (1963) Molnár Ferenc: Liliom (1963, 1968) Monteverdi: Könyörtelenek bálja (1963) Menotti: A médium (1963) Dunai Ferenc: A nadrág (1963) Rossini: A sevillai borbély (1963, 1981) Ábrahám Pál: Haway rózsája (1963) Victor Hugo: A királynő kegyence (1963) Pályi András: A tigris (1963) Molnár Ferenc: Hattyú (1963) Verdi: Don Carlos (1963, 1973) Gorkij: Éjjeli menedékhely (1963) Huszka Jenő: Aranyvirág (1964) William Shakespeare: Hamlet, dán királyfi (1964) O'Neill: Amerikai Elektra (1964) Feydeau: Osztrigás Mici (1964) Vivaldi: Etűdök kékben (G-moll concerto, D-dúr concerto, F-dúr concerto) (1964) Láng István: Hiperbola (1964) Kincses József: Mit takar a kalapod? (1964) Szabó László: A pulóveres Daphnis és Cloé (1964) Delibes: Lakné (1964) William Shakespeare: A windsori víg nők (1964) Bartók Béla: A fából faragott királyfi (1964) Huszka Jenő: Mária főhadnagy (1964) William Shakespeare: Richard III. (Harmadik Richard) (1964) Sosztakovics: Kisvárosi Lady Macbeth (1964) Brecht: A kivétel és a szabály (1964) Brecht: Antigoné (1964) Csehov: Három nővér (1965) Monnot: Irma, te édes (1965) Williams: Nyár és füst (1965) Mozart: Don Juan (1965) Müller Péter: Márta (1965) Zerkovitz Béla: Csókos asszony (1965) Madách Imre: Az ember tragédiája (1965) William Shakespeare: Lear király (1965) Gorkij: Az anya (1965) Donizetti: Lammermoori Lucia (1965, 1970, 1980, 1986, 1988, 1994, 2000, 2006) Vészi Endre: Ember a szék alatt (1966) Márkus György: Az Olympikon (1966) Kálmán Imre: Az ördöglovas (1966) Baldwin: Ének Charlie úrért (1966) Janacek: Jenufa (1966) Sartre: A legyek (1966) Williams: Amíg összeszoknak (1966) Kövesdi Nagy Lajos: Szegény kis betörő (1966)

Kállai István: A csodabogár (1966) Gáli József: A tűz balladája (1967) Molnár Ferenc: Doktor úr (1967) Miller: Pillantás a hídról (1967) García Lorca: Marianita (1967) Hámori Ottó: Oké, Mister Kovács (1967) Loewe: My fair lady (1967) Szirmai Albert: Mágnás Miska (1967) Miller: A bűnbeesés után (1968) Gosztonyi János: A sziget (1968) Móricz Zsigmond: Csibe (1968) Offenbach: Szép Heléna (1968) Örkény István: Tóték (1968) Dobos Attila: Isten véled, édes Piroskám (1968) Lendvay Kamilló: Knock out (1968) Gáspár Margit: Az állam én vagyok (1968) Arisztiphanész: Lüszisztraté (1968) Dékány-Baróti: Dankó Pista (1969) Kosztolányi Dezső: Édes Anna (1969) Maugham: Imádok férjhezmenni (1969) Móra Ferenc: Négy apának egy leánya (1969) Gyulai Gál János: Hét pofon (1969) Fall: Sztambul rózsája (1969) Shaffer: Játék a sötétben (1970) Miller: Alku (1970) Németh László: Az írás ördöge (1970) Giraudoux: Párizs bolondja (1970) Lehár Ferenc: Luxemburg grófja (1970, 1983) Mozart: Don Giovanni (1970) Hauptmann: Naplemente előtt (1970) Saroyan: Halló, ki az? (1970) Madách Imre: Mária királynő (1970) Erkel Ferenc: Sarolta (1971) Dunajevszkij: Fehér akácok (1971) Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1971) Illyés Gyula: Bölcsek a fán (1971) Strauss: A rózsalovag (1971) Csehov: Ványa bácsi (1971) Ábrahám Pál: Viktória (1971) Fényes Szabolcs: Maya (1971-1972) Feiffer: Apró-cseprő gyilkosságok (1971) Sarkadi Imre: Sipos család (1971) Huszka Jenő: Gül Baba (1971) Wilde: Hazudj igazat! (1971) William Shakespeare: Macbeth (1972) Niccodemi: Tacskó (1972) Szophoklész: Antigoné (1972) Scarnicci-Tarabusi: Kaviár és lencse (1972) Shaw: Bolondok háza (Megtört szívek háza) (1972) Bárdos Pál: Úriszék (1972) Gyárfás Miklós: Panegyricus (1972) Massenet: Manon (1972) Darvas-Királyhegyi: Lopni sem szabad (1972) Verdi: A trubadúr (1972) Ravel: Pásztoróra (1973) Offenbach: Hoffmann meséi (1974, 1981) Tamási Áron: Ősvigasztalás (1976, 1983) Jarry: Übü király (1977) Wasserman: La Mancha lovagja (1977) Wilde: Salome (1978) Heltai Jenő: A néma levente (1978) Monteverdi: Tankréd és Clorinda párviadala (1978) Marlowe: Doktor Faustus (1978) Ruzante: A csapodár madárka (1979) Horgas Béla: Ciki, te boszorkány (1979) Csukás István: Pintyőke cirkusz, világszám (1979) Arbuzov: Egy szerelem története (Irkutszki történet) (1979) Füst Milán: Negyedik Henrik király (1979) McCoy: A lovakat lelövik, ugye? (1980) Pancsev: Mese a négy sapkáról (1981) Gozzi: Turandot, a kínai hercegnő (1981) Kodály Zoltán: Háry János (1983) Márai Sándor: A kassai polgárok (1991-1992) William Shakespeare: Antonius és Cleopatra (1991) Cimarosa: A titkos házasság (1991) Molière: Dandin György, vagy a megcsalt férj (1992) Illyés Gyula: Különc (1993) Szigligeti Ede: Liliomfi (1993) Keyes: Virágot Algernonnak (1994) Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (1996) Wesker: Annie Wobbler (1997) Carroll: Alice Csodaországban (1997) William Shakespeare: A makrancos hölgy (1998) Fejes Endre: Vonó Ignác (2000)

Filmjei Kötelék (1968) Irgalom (1973) Hét tonna dollár (1973) Bolondok bálja (1978) Pintyőke cirkusz, világszám! (1980) Jézus az ember fia (1986) Peer Gynt (1988) Az a nap a mienk (2002)

Kötetei Jelmeztörténet, 4.; Népművelési Intézet, Bp., 1963 (Színjátszó akadémia) A színjáték művészete. Tankönyv a színjátszócsoportok és irodalmi színpadok szakmai vezetőinek oktatásához; tan. Ardó Mária et al., szerk. Keleti István; NPI, Bp., 1980–1981 1. Dráma és környezet 2. A rendező munkája

Díjai Jászai Mari-díj (1984) Pro Urbe Győr (1992) Hevesi Sándor-díj (2000) Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2005) Táncművészetért (2007) A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2011) Érdemes művész (2016)

Jegyzetek

Források

Életrajza a Maladype Színház honlapján

További információk

Filmkatalógus.hu Turnai Tímea: Táncszerelem. Iparművészet és színház Gombár Judit pályaképében; PIM–OSZMI, Bp., 2019 (Szcenika)

Kategória:1937-ben született személyek Kategória:2016-ban elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Magyar jelmeztervezők Kategória:Magyar díszlettervezők Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Jászai Mari-díjasok Kategória:Magyarország Érdemes Művésze díjasok Kategória:Magyar nők Kategória:Hevesi Sándor-díjasok Kategória:A Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetettjei Kategória:A Magyar Érdemrend lovagkeresztjének kitüntetettjei