Nem tévesztendő össze az 1718-as badeni békeszerződéssel, amely a svájci kantonok ún. „villmergeni háborúit” zárta le.
A badeni békeszerződés a spanyol örökösödési háborút lezáró békeszerződések egyike. Franciaország és a Német-római Birodalom képviselői kötötték meg 1714. szeptember 7-én a svájci Baaden in Aargau városban. A szerződés az 1713-as utrechti és az 1714-es rastatti békemegállapodásokra épül. A badeni szerződésben a Német-római Birodalom is elfogadta a korábbi szerződések rendelkezéseit.
Előzmények
A spanyol örökösödési háború után 1713 áprilisában és júniusában Spanyolország, Franciaország, Hollandia, Savoya és Nagy-Britannia Egyesült Királysága megkötötték az utrechti békeszerződést.
VI. Károly császár, Ausztria főhercege még rövid ideig folytatta a háborút Franciaországgal szemben, de szövetségeseinek támogatását elveszítve 1714. március 6-án a rastatti békeszerződésben a Habsburg Birodalom nevében ő is csatlakozott a békemegállapodáshoz. A háború ezzel lezárult, de a teljes körű békemegállapodáshoz még hiányzott a Német-római Birodalom formális beleegyezése.
thumb|left|160px|A badeni régi Városháza (Altes Rathaus)
Ezt pótlandó, a Franciaország és a Birodalom meghatalmazottai már júniustól kezdve tárgyalásokat folytattak Baden in Aargau városban (a mai Aargau kantonban). A spanyol örökösödési háború idején itt volt az osztrák nagykövetek székhelye, Franciaország és Spanyolország küldöttei is gyakran tárgyaltak a városban.Otto Mittler: Geschichte der Stadt Baden. Band 2 – Von 1650 bis zur Gegenwart, Sauerländer, Aarau 1965., 2. kötet, 48–56. old.</ref> Franciaország, valamint 39 német fejedelemség több száz megbízottja tárgyalt heteken keresztül a rastatti szerződés pontjairól. (Csupán a Francia Királyság főtárgyalója 300 kísérőt, köztük egy egész színházi társulatot hozott magával).<ref>Otto Mittler: Geschichte der Stadt Baden. Band 2 – Von 1650 bis zur Gegenwart, Sauerländer, Aarau 1965., 2. kötet, 82–96. old.
A béketárgyalások a Baden in Aargau-i régi városházán (Altes Rathaus) folytak. A békekongresszus fényűző külsőségei egy időre feledtetni tudták a valaha gazdag város nyomasztó gazdasági gondjait.
XIV. Lajos francia király nevében Claude-Louis-Hector de Villars herceg, Franciaország marsallja, VI. Károly császár nevében Savoyai Jenő herceg, tábornagy írta alá a badeni békeszerződést, amely lezárta a spanyol örökösödési háborút. A Badenben összegyűlt birodalmi küldöttek 1714. szeptember 7-én megegyezésre jutottak, elfogadták az utrechti békeszerződéshez kapcsolt rastatti szerződés rendelkezéseit. Ezt a megegyezést a badeni szerződésbe foglalták.
A szerződés tartalma
A badeni szerződés teljes egészében Franciaország és a Német-római Birodalom határvidékének ügyeivel foglalkozik. A két birodalom határvonalán a háború kitörése előtti állapotokat állították vissza egyetlen kivétellel: a Rajna jobb partján fekvő Landau városa Franciaországhoz került.
A békeszerződés rendelkezései szerint a császár megkapta az egész Spanyol-Németalföld, valamint minden itáliai spanyol birtokot (a Nápolyi Királyságot (de a Szicíliai Királyság nélkül), a Milánói Hercegséget, a Mantovai Hercegséget és Szardíniát. Franciaország kiürítette a Rajna jobb (keleti) partján (Breisgau tartományban) szerzett hódításait, cserébe megtarthatta a pfalzi Landau birodalmi várost. A Bajor Választófejedelemség és a Kölni Érsekség választófejedelmeit visszahelyezték méltóságaikba és birtokaikba. A badeni békeszerződésben VI. Károly német-római császár megtartotta címzetes spanyol királyi címét és fenntartotta igényét a spanyol örökségre is. Ezek a jogcímek azonban csak formális címek voltak, Spanyolországban V. Fülöp király tényleges hatalmának jogszerűségét senki sem vitathatta.
Következmények A badeni békeszerződés a spanyol örökösödési háborút lezáró békemegállapodások utolsó lépését jelentette. Megkötésével a háború végleg lezárult, a szerződéseken minden érdekelt állam aláírása szerepelt.
A Habsburg Birodalom nyugati határai tehermentesültek, VI. Károly ismét birodalmának keleti végvidékei felé fordulhatott, ahol 1714-ben megkezdődött a Velencei Köztársaság és az Oszmán Birodalom háborúja Morea birtoklásáért. 1716-ban a Habsburg Birodalom is belépett ebbe a háborúba Velence oldalán, kitört a Habsburg–török háború (1716–1718), ezt kihasználva V. Fülöp spanyol király 1717-ben csapatokat küldött Szardínia és Szicília visszafoglalására, emiatt 1718-ban kirobbant a négyes szövetség háborúja, amely 1720-ban Spanyolország vereségével végződött.
Jegyzetek
Külső hivatkozások Encyclopedia Britannica 1911 – Baden, Aargau Encyclopedia Britannica 1911 – az utrechti szerződés Svájc történelmi szótára / Badeni békeszerződés Friedensschlüsse von Rastatt und Baden im Aargau, 1714 März 6/September 7. Französische Ratifikation des Friedens von Rastatt, 1714 März 23.
Irodalom Rolf Stèucheli: Der Friede von Baden (Schweiz) 1714. Ein europäischer Diplomatenkongress und Friedensschluss des Ancien Regime, Historische Schriften der Universität Freiburg Schweiz, Universitätsverlag, 1997. ,
Kategória:Békeszerződések Kategória:1714 Kategória:Spanyol örökösödési háború Kategória:Ausztria történelme Kategória:Német-római Birodalom Kategória:Az Egyesült Királyság történelme Kategória:Spanyolország történelme Kategória:Olaszország történelme Kategória:Svájc történelme