A mindennapi élet eszközeit, építményeit, a modern műszaki létesítmények vázát, térhatároló elemeit szerkezeti anyagokból hozzuk létre. Ezek szilárd anyagok, de sokféleségük és sokoldalú fölhasználási területük miatt nehéz egységes meghatározást adni rájuk, ezért a szerkezeti anyagokat inkább fölsorolják valamilyen kiválasztott szempont szerint választott leggyakoribb típusaikkal. Csoportosításukból néhányat ismertetünk az alábbiakban.
A szerkezeti anyagok csoportosítása
A szerkezeti anyagok főbb csoportosításai az összetétel, a szerkezet, és az összetettség szerinti, de számos más csoportosítás is létezik.
Összetétel szerint
fémek vasalapú fémek könnyűfémek nehézfémek szilikátok építőipari anyagok kerámiaipari anyagok üvegek szénláncú anyagok természetes eredetű szénláncú anyagok (pl. fa, bambusz) műanyagok
Belső mikroszerkezetük szerint Újabb csoportosítás lehet az anyagok mikroszerkezete alapján a kristályos, üveges, vagy polimeres szerkezetű anyagok köre.
A kristályos anyagok széles köre ismert, de a hétköznapi életben gyakran nem fedezhető fel a kristályos szerkezet, mivel az csak mikroszkóp alatt, a porszemcsékben látható. Például a háztartásban felhasznált gipsz is ilyen kristályos anyag. A kristálycukornak, vagy a sónak a kristályos szerkezet szabad szemmel is megfigyelhető.
Ugyanez vonatkozik az üveges szerkezetre is. A nagy méretű üveges testek anyagán szabad szemmel is megfigyelhető az áttetsző, üveges szerkezet. Számos porkészítmény is lehet azonban üveges. Az egyik holdi talajtípus, a narancs színű talaj például üveggömböcskékből áll, ezt azonban csak mikroszkópban fedezhetjük föl.
Egyszerű és összetett anyaguk alapján Bővíti a szerkezeti anyagok felosztását, ha az összetettségüket is számba vesszük. Ennek alapján lehetnek egyszerűek, egyneműek, és összetettek.
Az összetettek körében ma már különleges jelentőséggel bírnak a kompozitanyagok. Leggyakrabban szálerősítéses formában találjuk őket műszaki tárgyainkban. Legismertebbek a vasbeton, az üvegszálas műanyagok, de régi alkalmazásuk a vályogfal, melyben szálas anyag erősíti az agyagot, és a viasszal átitatott és így vízhatlanná tett vászon is.
Irodalom Bárczy P. (1998): Anyagszerkezettan. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc Bérczi Sz. (1985): Anyagtechnológia I. Egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó, Budapest (J3-1333) Bérczi Sz., Cech V., Hegyi S. (1992): Anyagtechnológia II. Egyetemi jegyzet. J4-92. 86. old. Janus Pannonius Tud. Egyetem Kiadója, Pécs. Bérczi Sz., Cech V., Hegyi S., Sz. Fabriczy A., Schiller I. (1995): Fölkészülés a Technológiai Korszakváltásra I. Technológiák (kísérleti tankönyv, szerk. Bérczi Sz.) Keraban K., Budapest ( ö, ) Dudás I. (2000): Gépgyártástechnológia I., Egyetemi tankönyv. Miskolci Egyetemi Kiadó, Karapetjanc M. H., Drakin Sz. I. (1977): Az anyag szerkezete. Tankönyvkiadó, Budapest Kisfaludy A., Réger M., Tóth L. (2008): Szerkezeti Anyagok I. Mérnöki anyagtudomány. Budapesti Műszaki Főiskolai jegyzet. BL 299. Budapest Máthé J. (1979): Az anyag szerkezete. A modern kémiai fizika alapjai. Műszaki Kiadó, Budapest
Külső hivatkozások Egy szerkezetianyag-csoportosítás Dr. Kisfaludy Antal - Réger Mihály - Tóth László. Szerkezeti Anyagok I. Mérnöki anyagtudomány.
Kategória:Anyagok