A Künoszargesz (Κυνόσαργες) ókori gümnaszion volt Athén falain kívül, amelyet a cinikus filozófia szülőhelyének tekint a bölcselettudomány.Sebestyén Károly: A cinikus filozófia, 14. oldal helyes
Elnevezése Az elnevezés magyar jelentése: fürge kutya. Az antik szerzők által megőrzött legenda szerint a gümnaszion egy kutyáról kapta a nevét, amelyik elcsente az áldozati húst Héraklész szentélyéből. Elhelyezkedése A Künoszargesz Athén falain kívül, az Ilisszosz folyó déli partján volt, és olyan athéniak látogatták, akiknek csak az egyik szülőjük rendelkezett teljes polgárjoggal.Luciano De Crescenzo: A görög filozófia rendhagyó története, 49. oldal Kiemelkedik közülük Themisztoklész, a későbbi szalamiszi győző, aki rábeszélt néhány nemesi származású athéni ifjút, hogy ebben a gümnaszionban eddzék magukat, így tüntetve el a különbséget a bennszülöttek és idegen származásúak között. Az anekdota szerint Themisztoklész kifejezetten elegáns hellyé változtatta a sznob ifjak között a városszéli gümnasziont.Németh György: A zsarnok utópiája, 48. oldal A tornacsarnok is azért állt Héraklész védelme alatt, mert halandó anyja miatt ő sem volt teljes jogú istenség.Plutharkhosz: Párhuzamos életrajzok - első kötet, 221. oldal
Használata A Künoszargesz valószínűleg egy nagy nyitott terület volt, amelyet különböző célokra használtak. A régi szerzők feljegyzéseiben megemlítik mint a testedzés és a filozófiai diskurzusok helyszínét, vallási szertartások és katonai gyakorlatok helyét, az Athént i. e. 200-ban megostromló makedón csapatok táborát, lovas tevékenységre alkalmas, illetve megművelésre bérbe adott földterületet.
Kapcsolata a cinikusokkal Egyes vélekedések szerint ennek a területnek, intézménynek a nevéből, pontosabban a kutya szóból ered a cinikus elnevezés. Ezen a helyen tanított az i. e. 4. században Antiszthenész, akit a filozófiatörténet a cinikus iskola megteremtőjének tekint. Antiszthenész maga sem volt teljes jogú athéni polgár, ugyanis anyja thrák származású volt.
Az antik szerzők feljegyzéséből az tűnik ki, hogy a gümnaszionban folyó oktatás nem érte el a szervezettségnek azt a fokát, mint Platón vagy Arisztotelész intézményében. Ennek oka elsősorban a cinikus filozófia gyakorlati, személyes példamutatásra épülő jellegében keresendő. Antiszthenész mestere, Szókratész halála után, i. e. 399 környékén kezdett tanítani a Künoszargeszben. Az ókori gondolkodók életrajzírója, Diogenész Laertiosz szerint szinopei Diogenész is eljárt a gümnaszionba.Internet Encyclopedia of Philosophy,
Érdekességek Szinopei Diogenész azt kérte, hogy vessék le a Künoszargészhez közeli hídról, amikor már közelít halála órája Lovaglás közben itt törte el a kulcscsontját Andoszidosz, a szónok A Marathóni csata után a perzsa flotta Phaléronig nyomult előre, hogy megkísérelje a partraszállást, de az athéniaknak ezt sikerült megakadályozniuk azzal, hogy a Künoszargesz Héraklész-szentélyénél vertek tábortHérodotosz: A görög-perzsa háború, 440. oldal Az i.e. 4. században komédiások alkalmi összejöveteleinek volt a helyszíne, akik később olyan hírnévre tettek szert, hogy II. Philipposz makedón uralkodó komoly pénzt fizetett nekik élceik írásos változatáért
Jegyzetek
Irodalom Marie-Françoise Billot: Le Cynosarges. Histoire, mythes et archéologie. In: Richard Goulet (szerk.): Dictionnaire des philosophes antiques. Band 2, CNRS Éditions, Paris 1994, , 917–966. oldal Ioannis Travlos: Pictorial Dictionary of Ancient Athens. New York 1980, , 291, 340–341. oldal Campbell Cowan Edgar: Two Stelae from Kynosarges in Journal of Hellenic studies. 17. kötet, London 1897, 174–175. oldal (online). Ioannis Travlos: Το γυμνάσιον του Κυνοσάργους (The Gymnasium of Kynosarges). In: Αρχαιολογικά Ανάλεκτα εξ Αθηνών. 3. kötet, 1. rész, Athen 1970, 6–14. oldal Olga Alexandri: Θεοφιλοπούλου και Κοκκίνη. In: Αρχαιολογικον Δελτιον. 24. kötet, B1. rész, Athen 1970, 49–50. oldal
Kategória:Ókori görög filozófia Kategória:Hellenisztikus filozófia Kategória:Athén Kategória:Elpusztult építmények Kategória:Ókori görög építmények