Velleius Paterculus (Kr. e. 19 – Kr. u. 31) ókori római történetíró. Praenomene bizonytalan, egyes szerzők, például Priscianus szerint Gaius, mások szerint Marcus. Tacitus említ egy P. Vellaeust (Évkönyvek, III. könyv 39. fejezet 1-2), de a két személy azonossága vitatott. Egyetlen műve maradt fenn, a Historia Romana, melyet magyarra Róma története címmel fordítottak. Jelentőségét az adja, hogy ebben egy kortárs szemtanú mutatja be a korai császárkor eseményeit, illetve légkörét.
Élete
Életútját munkájának utalásaiból rekonstruálhatjuk. Kr. e. 20-ban vagy 19-ben született. Homo novus volt. Katonai tribunusként szolgált egy P. Vinicius nevű tiszt mellett, akinek a fia később az ő pártfogója lett. Gaius Caesar kíséretében szolgált, majd Tiberius mellett töltött be praefectus equitum rangot. Kr. u. 6-ban quaestor, de Pannóniába kell utaznia egy ottani felkelés miatt. Rövid időre visszatért Rómába, de Kr. u. 7/8-ban már Sisciában van, és Pannóniában tartózkodik Kr. u. 9-ig. Tiberius kíséretének tagja annak germaniai hadjárata során 9 és 11 között. 12-ben Rómában részt vesz Tiberius diadalmenetén, majd 15-ben praetori tisztet tölt be. Történeti művét 30 körül jelenteti meg, az ifjabb Vinicius consullá választása alkalmából. Ezt követően megbízható információkkal nem rendelkezünk életéről. Egyes elképzelések szerint áldozatul eshetett a Seianus bukása utáni tisztogatásoknak.
Műve
Művét egy nagyobb történeti munka előkészítéseként írta. Műve két könyvből áll: az elsőben Róma történetét foglalja össze Kr. e. 146-ig, a másodikban pedig Róma történetét Tiberius koráig tárgyalja. Velleius az egész művet egy Tiberiushoz írt panegyricusszal zárja, melyben annak uralkodását a birodalom legdicsőbb korszakának állítja be. A két könyv közötti választóvonal Karthágó lerombolása. Az első könyvben Róma történetét igyekszik beágyazni a világtörténelembe – így ír a pártusok és germánok történetéről is. A második könyvben több szakaszhatár is van: Pompeius és Caesar polgárháborúja, az állam Octavianus általi újraszervezése, majd Tiberius trónralépte. Velleius saját jelenéhez közeledve egyre kritikátlanabb a principátus kegyetlenkedéseivel szemben, és Tiberiust is szelíd és józan uralkodónak mutatja be, megfeledkezve annak vérengzéseiről: Tiberius olyan hősies és nagyszerű, hogy még a germánok is csodájára járnak. Velleius leír egy esetet, mikor egy germán csak azért evezett át egy folyón, hogy lássa Tiberiust. Velleius pozitívumai közé tartozik viszont, hogy foglalkozik művében az irodalom történetével is, valamint újszerű a translatio imperii gondolata is: a történelem világuralkodó birodalmak egymást váltó sorozata..
Magyar nyelven Velleius Paterculus: Róma története. Ford. jegyz., utószó: Hoffmann Zsuzsa. Lectum Kiadó, Szeged. 2007 Velleius Paterculus: Róma története. Ford.: Hoffmann Zsuzsa. JATEPress Kiadó, Szeged, 1996 Velleius Paterculus Róma történetéről írt két könyve. Fordította Szölgyémy Ferenc. Budapest, 1896
További információk
Leffler Sámuel: Római irodalomtörténet – A középiskolák felsőbb osztályai számára és a művelt közönség használatára, Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. könyvkereskedése, Budapest, 1903, 174. o. Sebestyén Károly: A római irodalom története – szemelvényekkel magyar írók latin műfordításaiból, Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. Udvari Könyvkereskedés Kiadása, 1902, 118–119. o. Velleius Paterculus történeti modellje: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_gorog_romai_szoveggyujtemeny/ch08.html
Kapcsolódó szócikkek Jelentős ókori történetírók listája
Kategória:Ókori római történetírók Kategória:Az i. e. 20-as években született személyek Kategória:A 30-as években elhunyt személyek