Az animáció olyan filmkészítési technika, amely élettelen tárgyak, rajzok vagy ábrák „kockázásával” olyan illúziót kelt a nézőben, mintha az egymástól kis mértékben eltérő képkockák sorozatából összeálló történésben, a szereplők megelevenednének vagy élnének. Az animációs filmeknek számos változata létezik, közvetlenül a filmre rajzolástól kezdve a homokkal rajzoláson át az élő szereplőkkel együtt játszó rajzfigurákig. Számítógép segítségével az animáció egyre közelebb jut a valós, életszerű lények reális mozgatásához, ugyanakkor szinte korlátlan fantáziájú háttereket lehet előállítani a virtuális ábrázoló eszközök, hang, kép, térhatás, sőt interaktivitás segítségével.
Az animációs film a 20. század vívmánya. Benne emberi és más hangokat, zörejeket, zenét és képet kombinálnak, így modern kommunikációs eszköz. A művész az animációs filmben teljesen kibontakozhat, ha ő a rendezője, a rajzolója, az animátora és a vágója is a filmnek. A szerzőnek minden beállítást meg kell terveznie a rajzban, ez a képes forgatókönyv. Az animációs film megalkotásának következő lépéseit az animátorok végzik: a kulcsrajzolók feladata a mozgás fő kulcspozícióinak (key frame) megrajzolása, ezt követően csatlakoznak be a fázisrajzolók, akik pedig a kulcspozíciók közötti összes köztes átmeneti mozgásfázis (inbetweens) megrajzolásáért felelnek.
Fájl:Animexample.gifAnimáció 10 képkocka / másodperc sebességgel Fájl:Animexample2.gifAnimáció 2 képkocka / másodperc sebességgel. Ennél a sebességnél kivehetőek az egyes képkockák. frame|none|A lapon látható animáció 6 képkockája
Története Mozgó jelenségek állóképekkel történő rögzítésének korai próbálkozásaira már az őskőkori barlangrajzokon is találhatunk példákat, ahol állatok több egymást átfedő lábbal ábrázoltak.
A 19. században a fenakisztoszkóp, zoetróp és praxinoszkóp és a hasonló pörgetős füzetek voltak az első korai animációs eszközök melyek mozgást jelenítettek meg az egymást követő rajzokból technika segítségével – de az animáció nem fejlődött sokkal tovább a mozgókép film felfedezéséig.
Az első rajzfilmet a francia Émile Cohl készítette 1908-ban Fantasmagorie címmel. Az 1914-es Gertie the Dinosaur Winsor McCaytől volt az egyik első sikeres animációs film. Ezt tartják az első igazi képviselőjének a karakterközpontú animációnak (character animation).
Az 1930-as és 1960-as közti években nagy számban készültnek filmszínházakban bemutatott animációs filmek, amelyek általában a játékfilmek előtt vetítettek. MGM, Disney, Paramount és a Warner Bros. voltak a legnagyobb 5–10 perces rajzfilm készítők.
1950-es években a televízió elterjedése csökkentette a mozik közönségét, az animációs film és a mozis animációs filmek száma is csökkenésnek indult. Manapság az animációs filmsorozatok főleg televízióra készülnek.
Alkotás Az animációs film alkotási folyamatában három kategória emelhető ki: képzőművészeti elemek: vonal, mező, tér, szín. Ezek az elemek statikusak és térbeliek is lehetnek. filmes elemek: rendezés, forgatás, vágás (montázs), hangosítás, zenei aláfestés. Ezek dinamikusak és időbeliek. az első kettő kombinációja, ez kapcsolja őket össze, a képzőművészeti kifejezésmódból a kinematográfiába való átmenet.
Felosztás Az animációs film olyan film, amelynek készítésekor a filmvászonra tervezett mozgássorozatot vagy cselekményt kockánként hozzák létre és veszik fel. Technika és képi világ szerint lehet: bélyeg|200px|Rotoszkópiával animált ló Eadweard Muybridge 19. századi fényképei alapján. Az animáció nyolc ismétlődő rajzból áll
rajzfilm bábfilm gyurmafilm árnyfilm kollázsfilm homok- vagy szénporfilm festményfilm fotóanimáció tárgymozgatás számítógépes animáció (két- és háromdimenziós) flash animáció papírkivágás brickfilm trükkfilm pixilláció stop-motion
Neves magyar animációs filmesek
Bleier Edit Csupó Gábor Dargay Attila Foky Ottó Gémes József Gyulai Líviusz Halász János Imre István Jankovics Marcell Keresztes Dóra Kovásznai György Macskássy Gyula Macskássy Katalin Mata János M. Tóth Géza Lisziák Elek Nagy Pál Nepp József Orosz István Pataki Gábor Patrovits Tamás Pencz Tamás Péterffy Zsófia Reisenbüchler Sándor Richly Zsolt Rofusz Ferenc Szabó Sipos Tamás Ternovszky Béla Tóth Pál Ulrich Gábor Uzsák János Vajda Béla Varga Csaba
Oscar-díjas magyar animációs film 1981 – A légy (The Fly) rendező Rofusz Ferenc
További információk Dot & Line – Írások animációs filmekről Híradó A híradó tudósítása a lengyelországi animációs fesztiválról Volt egyszer egy Pannónia Bartók István – Emlékek a magyar animációról Fizikai jelenségek animációja Sejtbiológiai animációk Az animáció története PowerPoint Heaven – The Power to Animate Contains tutorials on creating animations for PowerPoint Presentations. Kezdő animáló program Androidra Dizseri Eszter: Kockáról kockára. A magyar animáció krónikája, 1948–1998; Balassi, Budapest, 1999 Dizseri Eszter: És mégis mozog... Az animáció magyar mesterei. A kezdetek; Balassi, Budapest, 2006 M. Tóth Éva: Aniráma. Animációs mozgóképtörténet; Kortárs, Bp., 2010 Orosz Márton: Vissza a szülőföldre! Világhíres és felfedezésre váró magyar származású művészek az animációs film korai történetében; ford. Balai Judit; Kecskemétfilm Kft., Kecskemét, 2011 Varga Zoltán: A magyar animációs film. Intézmény- és formatörténeti közelítések; Pompeji, Szeged, 2016 (Apertúra könyvek) Animációs körkép. A magyar animáció oktatási, intézményi, forgalmazási és pályázati lehetőségei, rövid történeti kitekintéssel; szerk. Fülöp József, Kollarik Tamás; MMA MMKI, Bp., 2016 (Fundamenta profunda) Ed Catmull–Amy Wallace: Kreativitás Rt. Az inspiráció útjában álló nehézségek leküzdése a Pixar módszerével; ford. Stemler Ágnes; HVG Könyvek, Bp., 2016 Magyar animációs alkotók I.; szerk. Fülöp József, Kollarik Tamás; MMA MMKI, Budapest, 2019 (Documenta artis) Varga Zoltán: A kecskeméti animációs film; előszó Szoboszlay Péter; Kecskemétfilm–MMA, Kecskemét–Budapest, 2019 Varga Zoltán: Magyar animációs rendezőportrék. Hét alkotó munkássága az 1970-es évektől napjainkig; MMA, Budapest, 2023 Magyar animációs alkotók II.; szerk. Kollarik Tamás; MMA MMKI, Bp., 2023 (Documenta artis)
Kategória:Filmtechnika