A kertész eredendően egy olyan szakma, amely a kert gondozási, fenntartási feladatait foglalja magában. A FEOR növénytermesztéssel foglalkozó meghatározásai közül a 6115 számú tartalmazza magát a foglalkozást jelentő kifejezést.6115 Dísznövény-, virág- és faiskolai kertész, csemetenevelő A kertépítés az épített környezet és a természet közti átmenetet jelenti. A közterek, közparkok kialakítása a városkép védelmét jelenti.

A kertészet a mezőgazdaság legdinamikusabban fejlődő, legszínesebb szektora. Mára a kertészmérnökök feladatai kibővültek, nem csak a növénytermesztési és -feldolgozási tevékenységből állnak. Szervesen kapcsolódik ezekhez többek között a vállalkozási, szaktanácsadási, szervezői tevékenység, a minőségbiztosítás, a menedzsment, a kül- és belpiaci értékesítés és a szolgáltatások. A végzetteknek képesnek kell lenniük a kertészeti vertikum természeti, illetve szociális környezetre gyakorolt hatásainak felmérésére, azok kontrolljára, a stratégiai szemléletre.

A kertészkedés története Már időszámítás előtt 2800-ból származó feljegyzések is tanúskodnak arról, hogy az ókori Egyiptomban különböző céllal terveztek kerteket, amelyekben szórakoztak, pihentek, gyógynövényeket vagy veteményt termeltek. A középkorban a fallal védett kolostorok belső kertjeiben gyümölcsöket, gyógynövényeket termesztettek, majd a felvilágosodás korában a főurak a reneszánsz villák köré fényűző kerteket építtettek. A mai értelemben vett közparkok a városiasodás, a polgári társadalom létrejöttével az újkorban jelentek meg Európában.

A kertész alapvető feladatai

Szellemi jellegű feladatok: kerttervezés kerti munkafolyamatok megtervezése és a végrehajtás megszervezése növények szaporításához szükséges feladatok megszervezése növényzet fenntartásának, megóvásának folyamatos figyelemmel kísérése a kerti munkákhoz szükséges szerszámok, gépek használatának megismerése értékesítéshez kapcsolódó munkák megtervezése és megszervezése.

Fizikai jellegű feladatok: a kert talajának előkészítése (pl. talajlazítés, trágyázás) szaporítóanyagok (pl. magok, palánták, facsemeték, dugványok) elhelyezése az előkészített talajba növényápolási munkák (fitotechnikai és ökotechnikai munkák) gyomszabályozás növényvédelem öntözés tápanyag-utánpótlás betakarítás, szedés logisztika (kerten belül és azon kívül) értékesítés.

Feladatok csoportosítása növénycsoportok szerint Dísznövénytermesztőpl. Kertész- és növényvédelmi technikus Faiskolai termesztő Gyümölcstermesztő Zöldségtermesztő Szőlőtermesztő Gyógy-és fűszernövény-termesztő

A kertész eszközei, szerszámai A kertész által alkalmazott szerszámok nagymértékben függnek a kertben található növénycsoportoktól és a termesztés módjától. Teljesen más eszközökre van szükség egy termesztőberendezésben termesztett dísznövénykertészet és egy ökológiai zöldségtermesztő gazdaságban, ezért nem lehet egységesen felsorolni a használt eszközöket. Az egyes eszközöket ezért célszerű a növénycsoportok, a termesztéstechnológia és a feladatok mentén definiálni.

A kertész által használt anyagok különböző növényekhez alkalmazkodó virágföldek, szerves trágyák, műtrágyák, tápoldatok, növekedést serkentő anyagok, növényvédő szerek a kártevők és kórokozók ellen, talajfertőtlenítő szerek.

A kertészt érő környezeti ártalmak, veszélyek A szakma nem párosul egészségre ártalmas tényezővel. Kialakulhat azonban allergia, esetleg hajlam a megfázásra. Balesetveszélyt jelenthet az éles, vagy hegyes kézi szerszámok, erőgépek (fűnyíró gép, sövényvágó), valamint a vegyszerek nem az előírásnak megfelelő használata.

A kertészképzés Szakképzés A kertész szakma Magyarországon három éves OKJ képzéssel szerezhető meg,OKJ 3462202 melynek során az iskolarendszeren kívüli képzéssel 800–1000 órát töltenek el. Az OKJ-s képzés révén zöldségtermesztő, szőlő- és gyümölcstermesztő képzés szerezhető. A szakképzettséghez szintvizsgát kell tenni.

A szakképzés keretében 4 félév alatt felsőfokú kertészmérnök-asszisztens képesítés szerezhető. A szakot elvégző alkalmas lesz a kertészeti növények (dísznövény, gyümölcs, szőlő, zöldség és gyógynövény) termesztéstechnológiájának megtervezésére, az ökológiai és agrotechnikai tényezőkhöz való adaptálására, a termesztéstechnológiai munkaműveletek megszervezésére, végrehajtására, a végrehajtás irányítására, ellenőrzésére. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek: zöldségtermesztő, szőlő-, gyümölcstermesztő, dísznövény-, virág- és faiskolai kertész, csemetenevelő, gyógynövénytermesztő, egyéb, máshova nem sorolható technikus.

Felsőfokú képzés

A kertészmérnöki alapképzés hét féléves, amelynek elvégeztével a hallgató BSc fokozatot ér el. A képzés 60–70%-ban gyakorlatorientált. A képzés célja „olyan kertészmérnökök képzése, akik ismerik a kertészet termelési ágazatainak legfőbb sajátosságait, valamint azok agrárgazdaságon belüli szerepét és lehetőségeit. Képesek üzemi méretű termelési folyamatok tervezésére, irányítására és szervezésére, az áruvá készítés, a termékek forgalmazása és tárolása során jelentkező feladatok vezetésére, a kertészet területén speciális szakigazgatási alapfeladatok ellátására. Alkalmasak önálló kertészeti gazdaságok létrehozására és azok gazdaságos üzemeltetésére.”

A kertészmérnöki mesterképzés az alapképzésre épül. Időtartama 4 félév, amelynek a végén mester (MSc) fokozatú diploma szerezhető, és okleveles kertészmérnök szakképesítést kap a tanulmányokat elvégző. A mesterszak képzési tematikája „a kertészeti szakismereteket ötvözi a természettudományos és interdiszciplináris ismeretekkel, korszerű elméleti alapot és ezzel együtt gyakorlati felkészültséget biztosít. A szakirányi modulokon (dísznövény, gyümölcs, gyógynövény, szőlész-borász, zöldség) kívül magas szintű genetikai, élettani, környezettudományi, biometriai és kapcsolódó ismereteket kapnak a hallgatók”.

Jegyzetek

Források 6115 Dísznövény-, virág- és faiskolai kertész, csemetenevelő

Kategória:Kertészet Kategória:Foglalkozások