Bodor Johanna (Kolozsvár, 1965. október 23. –) magyar táncművész-koreográfus, színházi alkotó, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a Magyar Színházi Társaság elnöke 2024 óta.
Életpályája Szülei, Bodor Pál (1930–2017) költő, műfordító és Zahan Julianna történész, könyvtáros szoros kapcsolatot ápoltak a korabeli erdélyi magyar kulturális élet alakjaival. A család gyakori vendégei voltak olyan kiemelkedő művészek, mint például Harag György, Taub János, vagy éppen Sütő András. Bodor Johanna a balettel is egy családi összejövetelen találkozott először, amikor Karikás Péter akkori magyar kultúrattasé és felesége, Handel Edit balett-táncos, balettmester egy beszélgetés hevében egy balett-emelést mutattak be a Bodor család nappalijában. Johanna őket látva döntötte el, hogy balett-táncos szeretne lenni. 1975 és 1984 között a bukaresti Állami Balettintézetben tanult. Ez idő alatt bátyja, Bodor Pál István 1980-ban, szülei pedig 1983-ban áttelepültek Romániából Magyarországra, így Johanna két évet egyedül élt Bukarestben. A Balettintézet elvégzése után szerződtetni akarták a bukaresti Operaházba, ő azonban ezt a lehetőséget visszautasította, mert már beadta a kérvényét, hogy Magyarországra települhessen. 1984-1985 között a bukaresti Operettszínház tagja volt, majd Magyarországra emigrált.
1985-ben a Honvéd Együttesnél, az akkori Magyar Néphadsereg Művészegyüttesnél kezdett először Magyarországon dolgozni, Novák Ferenc vezetése alatt.
1986-1989 között a Győri Balettben táncolt. E társulat tagjaként járt Japánban, Németországban, Izraelben, Olaszországban, Norvégiában, Franciaországban, Koreában, Oroszországban. Táncművész karrierjének meghatározó és kiemelkedő időszaka volt a Szegedi Balettben eltöltött évei, ahol 1989-től volt tag, 1990 és 1993 között pedig a társulat magántáncosa volt. Itt olyan produkciókban táncolt, mint az Alvilági játékok, a Vonzások és választások, vagy az Álom Kafkáról.
1993-ban házasodott össze férjével, Mertz Tibor színművésszel, és ugyanebben az évben megszülettek ikreik, Hanna Míra és Dániel Máté. Bár később is voltak táncos fellépései, gyermekei születése után befejezte hivatásos balett-táncos karrierjét. Mestere, Imre Zoltán koreográfus asszisztensének kérte fel a Vígszínházban 1994-ben bemutatott Össztánc című produkcióhoz, ezzel kezdetét vette koreográfusi pályafutása. Azóta országszerte és a magyarlakta, határon túli területeken is megannyi színházban dolgozott koreográfusként: nagy kőszínházakban ugyanúgy visszatérő alkotó, mint kis független társulatoknál. 2020-ig közel 140 produkcióhoz köthető koreográfusként a neve.
1998-tól, a Bárka Színház indulásától két éven át a színház mozgástervezője és koreográfusa. 2002 és 2004 között a szolnoki Szigligeti Színház tánckarának vezetője. 2016-ban Lőrinczy György meghívására elvállalta a Budapesti Operettszínház balettigazgatói posztját, melyet 2019-ig töltött be. 1996-ban mutatták be Emberkiállítás – (Variációk Abakanowiczra) című önálló estjét a Vígszínház Házi Színpadán, melynek koreográfus-rendezője is volt. Egyéb kiemelkedő koreográfusi munkái közé tartozik például az 1999-es kaposvári Sweeney Todd című Sondheim-musical Ascher Tamás rendezésében, a 2006-ban a Komáromi Jókai Színházban bemutatott Kander-Ebb-musical, a Chicago Szabó Máté rendezése mellett, a 2008-es Hamvai-féle Vesztegzár a Grand Hotelben a Nemzeti Színházban Béres Attila rendezésében, vagy a 2018-ban a Budapesti Operettszínházban Székely Kriszta rendezésében bemutatott István, a király rockopera, melyben társkoreográfusa volt Lénárt Gábor.
Több általa koreografált produkciót is játszottak külföldön: Szentpéterváron a Lili bárónőt, Jekatyerinburgban a Cigányszerelem című operettet. Koreografált Víg özvegyet Béres Attila rendezése mellett 2008-ban Bukarestben, és dolgozott Tompa Gáborral a 2015-ben a Kolozsvári Állami Magyar Színházban bemutatott Az öreg hölgy látogatásában. 2018-ban pedig felkérést kapott, hogy az ausztriai Seefestspiele Mörbisch-en (magyarul: Burgenlandi Ünnepi Hetek), a Fertő-tó partján 1957 óta minden évben megtartott operettfesztiválon Kálmán Imre Marica grófnő című operettjének legyen a koreográfusa Karl Absenger rendező mellett.
Saját tapasztalataiból gyűjtött tudásával forradalmasította a táncoktatást. 1997-től három éven át meghívott előadóként művészi mozgást tanított leendő operaénekeseknek a Zeneakadémián. Tánc- és mozgáskurzusokat, workshopokat tartott 2009 és 2014 között több alkalommal is Marosvásárhelyen. Legutóbb 2019-ben a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen Máté Gábor és Székely Kriszta osztályában tartott kurzust. Az óraadás mellett kulturális missziójának tartja, hogy vizsgaelőadásokhoz koreográfiát készítve is segítse a diákok, egyetemisták szakmai fejlődését.
Koreográfusi és táncos munkái mellett több alkalommal színészként is színpadra lépett, így láthatta a közönség többek között Carlo Goldoni A kávéház című komédiájában, vagy a máig színen lévő Paul Foster-színműben, az I. Erzsébetben a Szkéné Színházban.
Szerteágazó életművének része a filmkészítés is. Színészként szerepelt Kósa Ferenc 1987-es A másik ember című alkotásában, legutóbb pedig Enyedi Ildikóval dolgozott a rendezőnő készülő új filmjében, a Feleségem történetében. Ugyanakkor a Jazz+Az 2020 januárjában tartott Aréna-koncertjének is ő volt a koreográfusa, de tartott már kiállításmegnyitót is (A Magyar Állami Népi Együttes jelmezeinek tükrében, Hagyományok Háza).
2014-ben jelent meg önéletrajzi könyve, a Nem baj, majd megértem, melyet nem írói indíttatásból kezdett el írni, csupán dokumentálni, összegezni akarta azokat az eseményeket, melyek abban a két évben történtek, míg egyedül élt Romániában. A könyvvé érett írást a Magvető Kiadó felkarolta és publikálta. A könyv 2016-ban kiadott lengyel fordítását a Varsói Könyvfesztiválon mutatták be, ahol Magyarország volt a díszvendég.
2020-ban megpályázta a Pécsi Nemzeti Színházat. Főrendezőnek Sebestyén Abát, a Művészeti Tanács vezetésére Udvaros Dorottyát kérte fel.
2000-ben Imre Zoltán-díjjal tüntették ki, 2007-ben megkapta az EuróPAS Magyar Táncdíjat. 2018-ban a Fidelio kuratóriuma beválogatta a KULT50-be, a kultúra ötven arca közé, 2019-ben pedig ugyanitt ő volt a zenés színház kuratóriumi védnöke. 2021-ben a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjának választották.
2024-től a Magyar Színházi Társaság elnöke. Intézkedései között szerepel a Független Művészeti Díj Bizottság alapítása 12 Kossuth-díjas szakember bevonásával, amely az állami művészeti díjak felterjesztésével kapcsolatos döntések szakmai véleményezését szolgálja. Kulturális missziója, hogy segítse a diákok, egyetemisták szakmai fejlődését, illetve a fiatal, pályakezdő színművészek és táncművészek támogatását. Fontosnak tartja a generációk közötti szolidaritást. Vallja, hogy felelősséggel tartozunk az idős pályatársaink méltóságáért és biztonságáért.
Színházi munkái Koreográfusként A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 139.2020. augusztus 23-i lekérdezés
Jane Austen: Büszkeség és balítélet (rendező: Pelsőczy Réka, 2026, Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház) Offenbach-Sardou: A répakirály (rendező: Kovalik Balázs, 2025, Budaörsi Latinovits Színház) Kálmán Imre: Die Csárdásfürstin (rendező: Holger Potocki, 2025, Nationaltheater Mannheim) Jane Austen: Büszkeség és balítélet (rendező: Valló Péter, 2025, Vígszínház) Huszka-Martos: Lili bárónő (rendező: Béres Attila, 2025, Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház) Rostand-Crimp: Cyrano de Bergerac (rendező: Pelsőczy Réka, 2025, Budaörsi Latinovits Színház) Cseh Judit: Boldogan éltek (rendező: Cseh Judit, 2025, Kultkikötő) Jubileumi Textúra (rendező: Valló Péter, 2025, Szépművészeti Múzeum) Bertolt Brecht: Koldusopera (rendező: Szőcs Artur, 2024, Csíki Játékszín) Cseh Judit: Anya születik (rendező: Cseh Judit, 2024, Manna Produkció) Martin Rauhaus: De kié lesz a kutya? (rendező: Paczolay Béla, 2024, Orlai Produkciós Iroda) Peter Schaffer: Amadeus (rendező: Hegedűs D. Géza, 2023, Vígszínház) Frederick Loewe: My fair lady (rendező: Andrei Serban, 2023, Szatmárnémeti Északi Színház) Jerry Bock: Hegedűs a háztetőn (rendező: Șimșensohn, Erwin, 2023, Csíki Játékszín) Thomas Vinterberg: Még egy kört mindenkinek (rendező: Paczolay Béla, 2023, Orlai Produkciós Iroda Vajda Katalin: Egyedül nem megy (rendező: Simon Kornél, 2022, 6Szín) Jerry Hermann: Hello, Dolly! (rendező: Militaru Sorin, 2022, Harag György Társulat) Kálmán Imre: Csárdáskirálynő (rendező: Sebestyén Aba, 2021, Csíki Játékszín) Minden negyedik (rendező: Csábi Anna, 2020, Manna Produkció) Kander: Cabaret (rendező: Béres Attila, 2019, Jászai Mari Színház, Tatabánya) Bródy János: István, a király (rendező: Székely Kriszta, 2018, Budapesti Operettszínház) Joe Masteroff: Kabaré (rendező: Mohácsi János, 2018, Miskolci Nemzeti Színház) Gunar Braunke: Dorian Gray (rendező: Réthly Attila, 2018, Kálmán Imre Teátrum) Kálmán Imre: A chicagói hercegnő (rendező: Béres Attila, 2016, Budapesti Operettszínház) Szép Ernő: Emberszag (rendező: Szikszai Rémusz, 2015, Vádli Alkalmi Színházi Társulás, Szkéne Színház) Jacobi Viktor: Sybill (rendező: Szabó Máté, 2015, Budapesti Operettszínház) Mohácsi István: Köd utánam (rendező: Mohácsi János, 2015, Örkény István Színház) Verdi: Aida (rendező: Mohácsi János, 2015, Magyar Állami Operaház) Cy Coleman: Sweet Charity (rendező: Béres Attila, 2015, Weöres Sándor Színház, Szombathely) Friedrich Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása (rendező: Tompa Gábor, 2015, Kolozsvári Állami Magyar Színház) Albert Camus: Caligula (rendező: Tufan Imamutdinov, 2014, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház – Kisterem) Mihail Bulgakov: A mester és Margarita (rendező: Michal Dočekal, 2014, Vígszínház) Dés-Geszti-Békés: A dzsungel könyve (rendező: Horgas Ádám, 2014, Weöres Sándor Színház, Szombathely) Mozart: Don Giovanni (rendező: Szabó Máté, 2014, Miskolci Nemzeti Színház) Michael Tremblay: Sógornők (rendező: Hegedűs D. Géza, 2013, Pesti Színház) Hamvai Kornél: A zöld kilences (rendező: Ascher Tamás, 2012, Vígszínház) Egyszer élünk, avagy a tenger azontúl tűnik semmiségbe (rendező: Mohácsi János, 2011, Nemzeti Színház) Madách Imre: Az ember tragédiája (rendező: Jordán Tamás, 2011, Weöres Sándor Színház, Szombathely) Pintér Béla: Parasztopera (rendező: Mohácsi János, 2010, Kamaraszínház, Pécs) Lehár Ferenc: Cigányszerelem (rendező: Béres Attila, 2009, Dóm tér, Szeged) Egressy Zoltán: 9700 (rendező: Dömötör Tamás, 2009, Helyőrségi Művelődési Otthon, Szombathely) Jerry Herman: Hello, Dolly! (rendező: Sorin Militaru, 2008, Katona József Színház, Kecskemét) Bertolt Brecht: Koldusopera (rendező: Béres Attila, 2008, Kamaraszínház, Pécs) Hamvai Kornél: Vesztegzár a Grand hotelben (rendező: Béres Attila, 2008, Nemzeti Színház) Elektra (rendező: Sorin Militaru, 2007, Tomcsa Sándor Színház, Székelyudvarhely) Én egy szemüveges kisfiú vagyok (rendező: Pelsőczy Réka, 2007, Szárító, Kapolcs) Koltai Róbert: Sose halunk meg (rendező: Szabó Máté, 2007, József Attila Színház) Jávori Ferenc Fegya: Menyasszonytánc (rendező: Béres Attila, 2006, Budapesti Operettszínház) Kukorelly Endre: Élnek még ezek? (rendező: Máté Gábor, 2005, Katona József Színház) Huszka Jenő: Lili bárónő (rendező: Béres Attila, 2005, Raktárszínház) Frederick Loewe: My Fair Lady (rendező: Béres Attila, 2004, Gárdonyi Géza Színház, Eger) Graham Chapman: Gyalog galopp (rendező: Molnár László, 2002, Szigligeti Színház, Szolnok) Mácsai Pál: Mi újság, múlt század? (rendező: Mácsai Pál, 2001, Madách Kamara) Francis Poulenc: Tiresias keblei (2001, Szentendre, Városház udvara) Peter Handke: Az óra, amikor semmit nem tudtunk egymásról (rendező: Máté Gábor, 2001, Katona József Színház) Bertolt Brecht: Koldusopera (rendező: Ascher Tamás, 2001, Katona József Színház) Witold Gombrowicz: Operett (rendező: Keszég László, 2001, Csiky Gergely Színház, Kaposvár) Hamvai Kornél: Hóhérok hava (rendező: Ascher Tamás, 2000, Katona József Színház)