Maráza (, http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 július 1)) község Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban.
Fekvése Pécsváradtól délkeletre fekszik, a Geresdi-dombság déli lábainál. A szomszédos települések: észak felől Geresdlak, délkelet felől Erdősmárok, dél felől Liptód, délnyugat felől Szellő, északnyugat felől pedig Kékesd.
Megközelítése Zsáktelepülés, közúton csak egy irányból közelíthető meg: az 56 109-es számú mellékúton, amely Geresdlaktól nyugatra ágazik ki déli irányban a Mohácstól Pécsváradig húzódó 5607-es útból.
Története Még az 1887 évi kataszteri térképen is fel volt tüntetve a mai Maráza elődje, Alsó- és Felső-Hidága Maráza északi és keleti felén.
Hidágát az oklevelek 1292-1297 között említették először, Hidagay néven, mint a hídágai nemesek birtokát. A hídágai nemesek gyakran szerepeltek a megyei közéletben, részben mint a Gyulaiak megbízottjai: 1319-ben Artolf nevét, valamint első feleségétől született fiát, Domokost említette egy korabeli oklevél.
A falu a török uralom alatt elnéptelenedett, és a régi falutól délebbre, mai helyén alakult ki az új falu, Maráza. 1720-ban délszláv, majd 1730-ban német telepesek kezdték benépesíteni a falut, később magyar nyelvű lakosok is letelepedtek itt. A magyarok érkezésével egyidőben pedig megkezdődött a sokácok elköltözése.
A 20. század elején Baranya vármegye Pécsváradi járásához tartozott. Az 1910-es népszámláláskor 731 lakosa volt, ebből 245 magyar, 398 német, 88 horvát, melyből 531 római katolikus, 27 református, 155 evangélikus volt.
Az 1990 évi népszámláláskor 224, 2001-ben 215, 2008. január 1-jén pedig 199 lakosa volt Marázának.
A falun átvezet a 2010-ben átadott Baranyai Zöldtúra, mely kitűnő gyalogtúra célpontokat kínál Liptód és Geresdlak felé.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Schenk János (független) 1994–1998: Schenk János (független) 1998–2002: Schenk János (független) 2002–2006: Schenk János (független) 2006–2008: Schenk János (független) 2009–2010: Hoffmann János (független) 2010–2014: Hoffmann János (független) 2014–2019: Hoffmann János (független) 2019–2024: Hoffmann János (független) 2024– : Hoffmann János (független)
A településen 2009. január 25-én időközi polgármester-választást kellett tartani, az előző polgármester halála miatt.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 4,5% cigánynak, 2,2% horvátnak, 27,9% németnek mondta magát (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,2%, református 2,2%, evangélikus 10,6%, görögkatolikus 1,1%, felekezeten kívüli 2,8% (19% nem nyilatkozott).Maráza Helységnévtár
2022-ben a lakosság 86,1%-a vallotta magát magyarnak, 31,7% németnek, 3,9% cigánynak, 1,7% horvátnak, 0,6% lengyelnek, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,6% volt római katolikus, 5,6% református, 3,9% evangélikus.Maráza Helységnévtár
Nevezetességei Mária-kápolna, Szent-kút és a Mária-forrás – búcsújáró hely. (Megközelíthető a zöld sáv jelzésű turistaútról leágazó zöld kör jelzésű úton.)
Jegyzetek
Források Györffy György: Baranya vármegye. A Magyar Köztársaság Helynévtára.
További információk
http://baranyaidombsag.ucoz.hu/ A Baranyai-dombság honlapja.
http://maraza.atw.hu Maráza Község Honlapja
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Baranya megye települései Kategória:Baranya vármegye települései