A Parus a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a cinegefélék (Paridae) családjába tartozó nem.
Rendszerezésük A nemet Carl von Linné svér természettudós írta le 1758-ban, az alábbi fajok tartoznak ide:
hegyi széncinege (Parus monticolus) széncinege (Parus major) japán széncinege (Parus minor) jávai széncinege (Parus cinereus)
Átsorolva Machlolophus nembe: fehértarkójú cinege (Machlolophus nuchalis vagy Parus nuchalis) tajvani cinege (Machlolophus holsti vagy Parus holsti) királycinege (Machlolophus spilonotus vagy Parus spilonotus) koronás cinege (Machlolophus xanthogenys vagy Parus xanthogenys) Machlolophus aplonotus vagy Parus aplonotus
Átsorolva Melaniparus nembe: fehérvállú cinege (Melaniparus guineensis vagy Parus guineensis) fehérszárnyú cinege (Melaniparus leucomelas vagy Parus leucomelas) rozsdáshasú cinege (Melaniparus rufiventris vagy Parus rufiventris) fahéjszín-hasú cinege (Melaniparus pallidiventris vagy Parus pallidiventris) fehérhasú cinege (Melaniparus albiventris vagy Parus albiventris) Carp-cinege (Melaniparus carpi vagy Parus carpi) szerecsencinege (Melaniparus niger vagy Parus niger) egyszínű cinege (Melaniparus funereus vagy Parus funereus) egyszínű cinege (Melaniparus funereus vagy Parus funereus) szürkehasú cinege (Melaniparus griseiventris vagy Parus griseiventris) feketemellű cinege (Melaniparus fasciiventer vagy Parus fasciiventer) szomáliai cinege (Melaniparus thruppi vagy Parus thruppi) rozsdástorkú cinege (Melaniparus fringillinus vagy Parus fringillinus) fehérhátú cinege (Melaniparus leuconotus vagy Parus leuconotus) akáciacinege (Melaniparus cinerascens vagy Parus cinerascens) fokföldi cinege (Melaniparus afer vagy Parus afer) fehérhomlokú cinege (Parus semilarvatus vagy Cyanistes semilarvatus)
A Parus major alfajai bélyegkép|jobb|Széncinege fajok (alfajcsoportok) elterjedése európai széncinege (Parus major major) – Linnaeus, 1758 – Európa angol széncinege (Parus major newtoni) – Prazak, 1894 – Anglia Parus major corsus – O. Kleinschmidt, 1903 – Portugália, Spanyolország, Franciaország Parus major ecki – Von Jordans, 1970 – Szardínia mallorcai széncinege (Parus major mallorcae) – Von Jordans, 1913 – Mallorca görög széncinege (Parus major aphrodite) – Madarász, 1901 – Görögország, Kréta, Ciprus (Parus major niethammeri) – Von Jordans, 1970 – Kréta észak-afrikai széncinege (Parus major excelsus) – Buvry, 1857 – Marokkó, Algéria, Tunézia Parus major terraesanctae – Hartert, 1910 – Szíria, Jordánia, Izrael Parus major blanfordi – Prazak, 1894 – Irak, Irán Parus major karelini – Zarudny, 1910 – Irán Parus major kapustini – Portenko, 1954 – kelet-Oroszország Parus major bargaensis – Yamashina, 1939 – kelet-Oroszország, Kína turkesztáni cinege (Parus major bokharensis vagy Parus bokharensis) Parus major minor (vagy külön faj: japán széncinege) Parus major dageletensis (vagy a japán széncinege alfaja) Parus major kagoshimae (vagy a japán széncinege alfaja) Parus major amamiensis (vagy a japán széncinege alfaja) okinavai széncinege (Parus major okinawae) (vagy a japán széncinege alfaja) Parus major nigriloris (vagy a japán széncinege alfaja) tibeti széncinege (Parus major tibetanus) (vagy a japán széncinege alfaja) Parus major commixtus (vagy a japán széncinege alfaja) Parus major nubicolus (vagy a japán széncinege alfaja) Parus major cinereus (vagy külön faj: jávai széncinege) Parus major intermedius (vagy a jávai széncinege alfaja) Parus major decolorans (vagy a jávai széncinege alfaja) Parus major ziaratensis (vagy a jávai széncinege alfaja) Parus major cashmirensis (vagy a jávai széncinege alfaja) nepáli széncinege (Parus major nipalensis) (vagy a jávai széncinege alfaja) Parus major vauriei (vagy a jávai széncinege alfaja) Parus major stupae (vagy a jávai széncinege alfaja) Parus major mahrattarum (vagy a jávai széncinege alfaja) Parus major templorum (vagy a jávai széncinege alfaja) hajnani széncinege (Parus major hainanus) (vagy a jávai széncinege alfaja) Parus major ambiguus (vagy a jávai széncinege alfaja) Parus major sarawacensis (vagy a jávai széncinege alfaja)
Csoportosításuk
A nemhez kötődő őslénytani leletek Magyarországról kerültek elő: a Parus robustus (Pliocén, Csarnóta),Kessler, E. 2013. Neogene songbirds (Aves, Passeriformes) from Hungary. – Hantkeniana, Budapest, 2013, 8: 37-149. a Parus parvulus (Pliocén, Csarnóta) és a Parus medius (Pliocén, Beremend).
A Parus nemhez sorolt fajok hét alcsoportot alkotnak. Az első csoporthoz tartozik a széncinege (Parus major), a hegyi széncinege (Parus monticolus) és a fehértarkójú cinege (Parus nuchalis), melyeknek jellegzetes a mintázatuk, s Nyugat-Európától Kelet-Ázsiáig, valamint Észak-Afrikában élnek. A második csoport tagjai a fokföldi cinege (Parus afer), a szomáliai cinege (Parus thruppi), az akáciacinege (Parus cinerascens) és a szürkehasú cinege (Parus griseiventris), melyek mintázatukban hasonlítanak a széncinegéhez, s Afrikában élnek, az Egyenlítőtől délre. A harmadik csoportot a feketemellű cinege (Parus fasciiventer) alkotja, melynek feje fekete, testének mintázata a széncinegééhez hasonló, s átmenetet képez a második és a negyedik csoport között. A negyedik csoportot a fekete színű cinegék alkotják: az egyszínű cinege (Parus funereus), a fehérvállú cinege (Parus guineensis), a fehérszárnyú cinege (Parus leucomelas), a szerecsencinege (Parus niger), a Carp-cinege (Parus carpi), a fehérhasú cinege (Parus albiventris) és a fehérhátú cinege (Parus leuconotus), melyek Afrika szubszaharai övezetében élnek. Az ötödik csoportba olyan feketeszínű cinegék alkotják, melyeknél megjelenik a rozsdásbarna színezet: a rozsdáshasú cinege (Parus rufiventris), a fahéjszín-hasú cinege (Parus pallidiventris), a rozsdástorkú cinege (Parus fringillinus); ezek szintén a szubszaharai afrikában élnek. A hatodik csoportot az Délkelet-Ázsiában élő, fejtetőjükön bóbitával díszített koronás cinege (Parus xanthogenys), királycinege (Parus spilonotus) és tajvani cinege (Parus holsti) alkotja. A hetedik csoport tagja a fehérhomlokú cinege (Parus semilarvatus).
Jegyzetek
Források
Kategória:Madárnemek