Székelyhídi és kémeri Szekrényessy Kálmán (Pest, 1846. július 12. – Budapest, 1923. december 28.) az első magyar úszó, első magyar sportlap-alapító, szerkesztő, író, repülőgép-konstruktőr, több sportág hazai meghonosítója, az MTK és számos sportklub alapítója, dísztagja és elnöke, a Balaton és a Boden-tó első átúszója, az Irodalmi Társulat titkára, dzsidáskapitány, a kerékpár és az erőgép szavunk megalkotója.ftp://ftp.mokk.bme.hu/Language/Hungarian/Crawl/MEK/mek.oszk.hu/00000/00062/html/szocikk/sz2.htm
Élete Rangos köznemesi családból származott, mely eredetét a 14. századba helyezi. Atyja székelyhídi Szekrényessy József, Széchenyi István belső munkatársa, anyja zadjeli Slachta Etelka írónő. Testvére Szekrényessy Árpád földbirtokos, mecénás az edelényi városi múzeum névadója, valamint Szekrényessy Lajos tárcacikk-író, vitorlázó és Szekrényessy Margit írónő.
Szekrényessy Kálmán életének főbb eseményei: 1860/61 A Nemzeti Zenede ének tanszakának hallgatója 1862 Első újságcikkei jelennek meg a Pesti Napló és a Nefelejcs hasábjain 1864/65 A pesti orvosi egyetem hallgatója 1865/66 A pesti egyetemen jogot hallgat 1866 nyara Önkéntesként hadi szolgálatra jelentkezett a friaouli 1-es huszárezredhez 1866. június. 24. a trani ulánusok (13. ulánus ezred) oldalán részt vett a Custozzai csatában, hol két lőtt, egy szúrt és három vágott sebet kapott 1866 nyara Custozzai vitézségéért megkapta az ezüst bátorsági érem másodosztályát augusztus. 4. „A háború időtartamára” az önkéntes huszárezredhez helyezték át szeptember. 26. Újból a 13. Ulánus ezredhez vezényelték 1866/69 A 13. Ulánus ezred Hainburg an der Donau-i kadétiskoláját végezte 1866. október. 19. Szolgálattételre jelentkezett Tarnopolban, első galíciai (Gácsország) állomásozása július. 1. A 13. ulánus ezrednél szárnysegéddé neveztetett ki 1868. szeptember. 1. Aspiránssá, azaz tisztjelölté neveztetik ki s egyben új galíciai állomáshelyre helyezik át, második galíciai (Gácsország) állomásozása május 1. A 13. ulánus ezred kötelékében dzsidáshadnaggyá nevezték ki 1869. november 1. Szabadkára a 10-ik ulánus regimenthez osztották be 1869 tagja lett az 1867-ben alakult Függetlenségi és Negyvennyolcas Pártnak 1870/71 A Porosz–francia háborút a porosz hadsereg oldalán küzdötte végig 1870. augusztus 18. Részt vett a gravelotte-i csatában 1870. szeptember 1. a sedani csatában harcolt 1870 szeptember A Párizs melletti Mont Valérien erőd körüli véres harcokban jeleskedett 1870. szeptember 19. Ezredével részt vett Párizs körülzárásában 1871. március 1. A brandenburgi vértes ezred oldalán bevonult Párizsba 1871-1873 Helyőrségparancsnok Galíciában (harmadik Gácsországi állomásozás). 1873. május 1. Áthelyezték a Bács-Bodrog vármegyei Péterfalvára (Péterréve), a Tiszában kezdi el rendszeres úszótréningjeit 1873 A spanyol polgárháborúban harcolt, Don Carlos madridi herceg oldalán részt vett Bilbao elfoglalásában 1873 Az első magyarként úszta át a Gibraltári-szorost Európából Afrikába 1875 Dániában békefenntartóként tartózkodott 1875 Egyéni bravúrként az Északi-tengerben lévő Helgoland-szigetét úszta körül 1875. július Berlinben katonai kiküldöttként van jelen 1876 tavasza Utazást tett az Egyesült Államokban 1876. június Porosz megbízásra török területre utazott az éleződő szerb-török konfliktust tanulmányozni 1876 Először úszta át a Boszporuszt 1877. február Cipruson tett utazást 1877 Másodízben úszta át a Dardanellákat (Boszporusz) 1877/78 Többek között Klapka Györggyel való személyes jó viszony hatására lépett be az orosz-török háborúba a török hadsereg oldalán 1877. május Megbízás alapján felméri a háborúban kiemelt szereppel bíró Sipka-szoros erődítményeit 1877. július-december 10. Oszmán pasa oldalán hónapokon át tartó hősi küzdelemben védte Plevna földvárát, mely katonai bravúr kivívta a korabeli világ ámulatát 1877. december Az első magyarként úszta át a Szuezi-csatornát 1878 A Hamburg gőzös fedélzetéről szállt partra Nagy-Britanniában, melyet először utazott be. Huzamosabb időt töltött Londonban a helyi sportéletet tanulmányozva 1878 Visszatért Budapestre és mint hírlapíró tevékenykedett 1878 Budapesten megjelent a Magyarország és a délszláv tartományok című könyve 1879. április 24. Egy berlini estélyen "bármely európai" tóban végrehajtandó úszóbravúr teljesítésére kötött fogadást 1879. augusztus 4. Német, angol és francia arisztokraták jelenlétében a világon elsőként úszta át a Boden-tavat a németországi Lindau és a svájci Romanshorn között 7 óra 23 perc és 11 másodperces idő alatt. E tettéért sokan a német úszósport megalapítóját tisztelik benne. Ennek alkalmából I. Vilmos német császár is elismeréssel méltatta Szekrényessy Kálmán sporttevékenységét 1879. szeptember Az úszás történetében elsőként teljesíti a Tihany-Balatonfüred-Tihany duplatávot 1880. július 23. A Balaton-átúszásra készülve 4 óra 17-es idővel teljesíti a Balatonfüred-Tihany-Balatonfüred közti távot, melyet a hónap folyamán megismétel
1880. augusztus 29. Nemzetközi és magyarországi elismerést vívott ki első Balaton-átúszásával, mely egyben a magyar úszósport születésnapja is 1880. augusztus 29. A balatonfüredi színházban mutatták be: „Miért úszták át a Balatont” c. alkalmi bohózatát, ezzel megkezdte színműírói tevékenységét 1880. szeptember Siófok-Balatonfüred-Siófok közötti egyhuzamban végbevivendő, duplatávú versenyúszást tervez 1880. szeptember 12. Az első hivatalos magyarországi úszóverseny Szekrényessy Kálmán és Csentéry Kálmán között a viharos és 15 fokos Balatonban, Siófok és Balatonfüred távon. Csentéry 60 perc küzdelem után feladta, Szekrényessy 1 órányi pihenőt tartva úszott célba. Az úszáson jelen volt Jókai Mór is 1880. október Európai sportkörökben is nagy elismerést váltott ki úszóbravúrja. Az első magyar úszót a Londoni Vízi-Sport Klub értékes arany díszműtárggyal jutalmazta 1881. február Világviszonylatban először tartott repülési bemutatóval egybekötött előadást Berlinben 1881 nyara Capri szigetén barátságot kötött az agg Giuseppe Garibaldival 1881. június 8. Az olasz Riviérán tartózkodva a nyílt tengeren Pegliből Genovába úszott. A 19 km-es távot 7 óra 47–es idő alatt teljesítette 1881 Ismeretséget és atyai jó baráti viszonyt kötött Kossuth Lajossal. Ettől kezdődően, annak haláláig évi rendszerességgel kereste fel száműzetésében. A kormányzó nyolc ízben intézett hozzá levelet 1881. június 23. az olaszországi Velence lagúnái között folytathatta a betegsége miatt félbeszakadt úszótréninget 1881. július 5. Második helyezést ért el a Bécsben megrendezett 5,1 km –es, a nussdorfi csúcs és s Reichsbrücke közötti nemzetközi dunai úszóversenyen 1881. július 6-7. Bécsben ismertette nyílt előadás keretében legújabb repüléssel kapcsolatos kutatási eredményeit 1881. július 8. az országban elsőként úszta meg a Vác-Budapest (Margit-híd) közötti több mint 30 km-es távot. Ideje 4 óra 22 perc volt 1881. július 10. Az első magyarországi úszóverseny legjobb magyarjaként (2. helyezett) ért célba. Jutalmul 20 arany értékű ébenfa tálcán lévő kétszemélyes, relif díszítésű aranyozott ezüst kávéskészletet nyert. Táv: Vác-Budapest (Margit-híd), távolság 31,5 km idő: 5 óra 10 perc. E verseny az európai szárazföld addigi legnagyobb távversenyúszásának számított 1881 Részt vett a Milánói Nemzeti kiállításon, melyről tudósításban számolt be 1881 Egész esztendőben nem rendeztek a Balatonon számottevő vízisport eseményt, melynek tanulságait levonva a következő esztendőtől jelentős sportrendezvényeket tervez 1882 tavasza "Fiuméban időzvén huzamosabb időn át" dr. Némethy Ernőt bevonva, egy balatoni evezősverseny szervezésébe kezd 1882. június Ő a hírlapi tudósítója a budapesti evezős (regatta) versenynek 1882. július 24. Az Öböl-átúszások (Tihany-Balatonfüred) történetének első versenyén 1 óra 42 perces eredménnyel győz Szekrényessy Kálmán a Tihany-Balatonfüred közötti távon, mely nyílt állóvízben világrekordnak számított 1882 nyara három napon át tartó nagyszabású vízisportrendezvényeket rendezett a Balatonon 1882. augusztus 23. Szekrényessy balatoni versenyeinek hatására az ez alkalomból jelenlévő közéleti – és sportemberek (pl. Jókai Mór stb.) megalapítják a Balatoni Egyletet 1882. augusztus 24. Ismételten átússza a Tihany-Balatonfüred közötti távot 1:44-es idővel 1882 Hamburgban adott elő aerotechnikai tárgykörben 1882. Megírta a később nagysikerrel előadott Ermini című drámáját 1882. december 27. Megjelenteti az ország első sportlapját „Sport” címen 1883 eleje Elindítja a középosztálynak szánt Szépirodalmi Lapok c. társadalmi, szépirodalmi és közgazdasági újságját 1884 nyara Balatonfüreden tartott légibemutatóval egybekötött előadást 1884. augusztus 19. A Balatonfüred-Siófok közötti távevezésének (szandolinban) bajnoka Szekrényessy Kálmán lett 1:47:26-os idővel 1884. augusztus 19. Szekrényessy ugyanezen a napon Siófokról Balatonfüredre is vissza evezett szandolinban 2:16:35-ös idővel 1884. augusztus 26. Balatonfüred-Tihany közötti távot (12 fokos vízben) 1:32:17-es idővel ússza meg. 1884. augusztus 29. A Balatonban akadály-úszóversenyen vett részt (600 méter, 5 nehéz akadály) 1885 farsangja Szabadkán a városi táncteremben mutatta be saját szerkesztésű gépeit 1885 március A budapesti Vigadóban ismertette a főváros közönségével addigi repüléstechnikai tapasztalatait 1885. július 15. a fővárosi úszóélet fejlesztéséért Margitsziget-Promontor között 20 versenyző részvételével szervezett úszóversenyt, hol ő maga lett a bajnok 1885. július 20. Megtartotta második Margitsziget-Promontor közötti úszóversenyét, melynek célja a fővárosi hölgyversenyzés serkentése lett volna. A 12 női versenyző utóbb visszalépett. 37 férfi résztvevő közül ismételten ő lett a bajnok 1886. július Meghívásra ismételten Balatonfüreden tartott légibemutatót és tudományos előadást 1886. szeptember 12. A Balatoni Egylet elfogadja javaslatát az augusztus végi balatoni utószezon meghosszabbítása érdekében rendezendő hajóversenyek ügyében 1887. március 17. Egy budapesti nemzetközi konferencia alkalmával mutatta be „röpülőgépmintáit” 1887. június Budapesten a Magyar Kereskedőifjak Társulatában „szép számú közönség” előtt röptette gépeit 1887 nyara Füreden tartott ugyancsak repülési bemutatóval egybekötött előadást 1887. augusztus Propper János kihívójaként tervezi a Balaton hosszában történő átúszását 1888. július 12. Budapesten feleségül vette fehérkőaljai Ramazetter Margitot, a sümegi dúsgazdag földbirtokos és jeles mecénás Ramazetter Vince unokahúgát. 1888. november 16. Teréz körúti lakásában a zsidó fiatalság megsegítése céljából több társával megalapította a Magyar Testgyakorlók Köre (MTK) sportklubot, melynek utóbb tiszteletbeli elnöke is lett 1889. július 14. Az MTK Promontorra szervezett távúszásán Szekrényessy Kálmán viharban, 1:24-es idővel ért célba. Rajta kívül még 6 úszó teljesítette a távot 1889 táján alapítja 33 vidéki lapot működtető ún. Hírlapvállalatát, melynek célja sajtóorgánumokat létrehozni minden jelentősebb településen. 1890 Az Irodalmi Társulat titkáraként tevékenykedett 1891 Igazság címen alapítója és szerkesztője lett a Függetlenségi Párt lapjának 1892. május 17. Klapka György honvéd tábornok halálakor jelen van annak lakásában. 1892 Sopronban nagy sikerrel mutatták be Ermini című drámáját 1894. október Újból tréningezni kezd, minek következtében egyhuzamban 4 órát úszik 1895 Ebben az esztendőben már bizonyosan dísztagja az Achilles Sport-Egyletnek 1895 Ismételt Balaton-átúszásra készülve, immár 6 órát teljesít úszva 1895. július 27. Az első újkori Olimpiára való felkészülés jegyében szervezett távversenyúszást, melynek keretében immár negyedszer úszta át (Balatonfüred-Siófok) között a Balatont 8 óra 43-as idővel 1896 Szekrényessy Kálmán a Millennium tiszteletére rendezi az első modern magyar úszóversenyt a lágymányosi holt Duna-ágban, saját úszó egyesülete a Duna Sport Egyesület (DSE) szervezésében. Az öt napon át tartó versenyhez Szekrényessy 1200 férőhelyes korszerű nézőtéri tribünt építtetett ki