Kissarkad (Горбок) település Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése Ilosvától nyugatra, Beregkisalmás, Beregpálfalva, Beregújfalu, Nyíresújfalu, Makarja és Felsőremete közt fekvő település.
Nevének eredete A helységnév magyar eredetű, vízfolyás vagy mocsár kiszögellésével kapcsolatos. A névadást a földrajzi környezet motiválta, mivel a falu a Román-patak és a környező dombok által határolt területen jött létre. A Kis- előtagot az 1903-as országos helységnévrendezés során kapta a Békés megyei várostól való megkülönböztetés céljából, és a falu méretére utal. Az 1944-ben megjelenő ruszin Шаркадь a magyar név átvétele, ami egyértelműen arra utal, hogy a falu alapítói és elnevezői magyarok voltak. Az 1946-tól jelenleg is hivatalos ukrán Горбок (= kis domb, halom) azzal lehet kapcsolatos, hogy a helység egy kisebb dombság tetején települt.
Története A falu a 14. század végén települt a Román-patak mellett, 1398-ban „Sarkad” néven említik.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SARKAD. Orosz falu Bereg Várm. földes Ura G. Schönborn Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Nyiresfalvához közel, mellynek filiája; határja sovány.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sarkad, orosz falu, Beregh vgyében, Nyiresfalvához 1/2 órányira, 300 g. kath., 7 zsidó lak. F. u. gr. Schönborn.”
A trianoni béke előtt Bereg vármegye Felvidéki járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége 1910-ben 695 lakosából 28 magyar, 667 ruszin volt; ebből 670 görögkatolikus, 23 izraelita volt.
Források A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 Sebestyén Zsolt: Kárpátalja helységnevei
Jegyzetek
Kategória:A Munkácsi járás települései Kategória:Bereg vármegye települései