Győrújbarát nagyközség Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Győri járásban.

Fekvése Magyarország északnyugati részén, Győrtől 8 kilométerre délre, a Sokorói-dombság és a Kisalföld találkozásánál, a dombvidék Ravazd-Csanaki vonulatának északi végén helyezkedik el. Közvetlenül szomszédos települések Győr-Ménfőcsanak és Nyúl, amelyekkel egybeépült településláncot alkot. Bár nem Győr közigazgatási része, a megyeszékhely közvetlen agglomerációs körzetéhez tartozik.

Földrajza Éghajlata nem sokban tér el a Kisalföldire jellemzőtől. A Sokorói-dombság mikroklímája kiválóan alkalmas szőlő- és gyümölcstermesztésre. Az erdő közelsége egyúttal a vadállomány gyakori belterületi „látogatását” is jelenti. Madárvilág nagy fajgazdaságban képviselteti magát. Itt található a Dunántúl egyik legjelentősebb, védelem alá helyezett gyurgyalagtelepe, amit a fészkekkel szemben lakó emberek sajnos gyakran megrongálnak. Közeli hangulatos kirándulóhelyek a Lila-hegy (300 m), a Francia-kő (234 m), a Rákóczy-kő (183 m), a Várkő (278 m). A környék vonzerejét csak növeli, hogy minden irányba kedvező kilátást biztosít a győri medencére.

Megközelítése A település közigazgatási területén áthalad az M1-es autópálya, amely felől két irányból is könnyen megközelíthető Győrújbarát, akár Budapest, akár Hegyeshalom irányából: a Győr-Szabadhegy csomóponttól a 82-es főúton, majd az arról leágazó 83 133-as számú mellékúton, vagy pedig a Győr-Ménfőcsanak csomóponttól, az úgynevezett Malomi elágazástól, a 8311-es úton. Utóbbi egyben a település főutcája is, illetve ezen érhető el Győrújbarát a 82-es főút felől déli irányból, arról Nyúl község belterületén letérve. További megközelítési lehetőségeket kínál a Marcalváros déli részétől induló 83 129-es út, mely Kisbarát és Baráthegy településrészeket is érinti, valamint a Ménfőcsanaktól Sokorópátka felé vezető 8309-es út is.

A megyeszékhelyről a sűrű autóbuszjáratok révén ugyancsak könnyű ide jutni, vasútvonal viszont nem érinti a községet.

Története Az első írásos emlékek (13. század) az ide tartozó falvak és hegyek együttesét Barath néven említik. Győrújbarát négy, korábban különálló településből tevődött össze. Ezek története kisebb-nagyobb eltérésekkel hasonlónak mondható. Egyaránt osztoztak a Sokorói-dombvidékre jellemző településtörténeti hagyományokban: úgy mint a dombok tövében, részint síkabb területen kialakult falui rész, továbbá a hegyi, mindenekelőtt szőlőhegyi rész kialakulásában. A mai Győrújbarátra duplán érvényes ez azért is, mivel a dombság középső, egyben leghosszabb vonulatának mindkét völgyére (a pannonhalmira és a tényőire) egyaránt érvényes kiterjedése van. Településrészei: Kisbarátfalu, Kisbaráthegy, Nagybarátfalu, Kedves Nagybaráthegy.

1969. július 1-jével Kisbarát és Nagybarát községeket Győrújbarát néven egyesítették. A falu 1984. január 1-jétől Győr megyei város körzetéhez került. 1990. szeptember 30. óta Győr-Moson-Sopron megyei település, egyben önálló önkormányzatot alakított.

A község ősidők óta lakott hely volt, amit a Kisbarát határában talált Hallstatt-korabeli tokos véső és az újkőkorszakból származó szintén itt talált kézi eszközök tanúsítanak. Későbbi korok bizonyítékait a Győrt elkerülő autópálya építését megelőző régészeti feltárások során találták meg. A kutatott területen avar kori sírok, római kori emlékek kerültek elő, ami bizonyítja, hogy e korokban is lakott volt a környék. A településről írásos emlékeket az 1200-as évekből találunk. 1200-ban mint a győri káptalan birtokát említik Barath alakban. Nem sokkal később Baratsukorouként is előfordul. 1261-ig a későbbi Barátfalukat és hegyeket Barathnak nevezték, ekkor a földek elkülönítése révén keletkezett Kis- és Nagybarátfalu.

Nagybarát 1387-ben a gesztesi vár tartozéka és Zsigmond királytól Kanizsay István kapta meg. Az adományt Mária magyar királynő megerősítette azzal, hogy a falu másik részét a győri káptalan birtokának nyilvánította. 1399-ben a Kanizsayak itteni birtokrészüket cserebirtokként a csornai prépostságnak adták. 1440-ben Nagybarát I. Ulászló magyar királytól vásártartási engedélyt kapott. 1510-ben a Chege család kapott itt királyi adományt és felvette a Nagybaráthy előnevet. 1549-ben a törökök Nagybarátot is feldúlták. Az 1619-es összeírásban a szentmártoni apátság is birtokosként szerepelt. 1621-től a székesfehérvári és szekszárdi bégek is urai voltak. Az 1698-as Canonica visitatio tárva-nyitva lévő lepusztult templomot talált, amelynek csak falai álltak, de azok is cserjékkel voltak benőve. Temetője nem volt körülkerítve, kerítését a törökök a hadjárat során lerombolták. Sem plébániaépület, sem iskola ekkor nem volt. 1748-ban a nyúli anyaegyházhoz tartozó filiaként említik, jó állapotban lévő templomával, amelyet Keresztelő Szent János tiszteletére építettek. A 18. század folyamán szlovák telepesek jöttek a faluba.

Nagybaráthegy története azonos Nagybarátéval. Önállóságát az úrbéri egyezség megkötésekor, 1261-ben nyerte el.

Kisbarátfalu először 1261-ben szerepel különálló községként. Lakói a győri káptalan és Imre nádor udvarnokai voltak. Későbbi birtokosai többször változtak. 1331-ben a Baráthy család engedélyezett a hegyen szőlőültetést. 1364-ben Kisbarát felét Péchy János Héderváry Miklós fiának adta zálogba, majd 1367-ben Ruffy Tamás fiai adták Héderváry Miklósnak. További birtokosai voltak még Nádasdy Tamásné, a Viczayak, Léderer bankár, Lévay Henrik. A települést 1549-ben a törökök feldúlták. 1611-ben a falu a töröknek behódolt, 1619-ben puszta helyként szerepel. Ennek emlékét őrzi a Pusztafalu név, ami a falurész domb menti középső területe. Ekkoriban alakulhatott ki a hegyközség, ugyanis a lakosság a többszöri dúlások miatt a dombon lévő présházakba és pincékbe menekülhetett. A 18. század elején szlovákokat és németeket telepítettek ide. Az 1698-as canonica visitatio nem talált itt semmi említésre érdemeset, sem templomot, sem plébániaépületet. Gyors fejlődést követően, 1748-ban már anyaegyházként említik 1737-ben épült templommal, amelynek Csanakon és Ménfőn volt filiája.

A török uralom után sem köszöntött béke a falura. Megsínylette a kuruc-labanc háborút, a franciák támadását, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hadi eseményeit, az első és második világháborút.

2025-ben az önkormányzat a fiktív lakcímek megakadályozása érdekében egy 1,5 millió forint összegű betelepülési hozzájárulást vezetett be azok számára, akik a településen ingatlant vásárolnak, és lakcímet létesítenek.

Címere Kerek talpú, szimmetrikus tárcsapajzs, pajzstalpán leveles búzakalász, fölötte egymással szembenéző, kinyújtott nyelvű és karmú oroszlánok szőlőfürtöt, szőlőindát tartanak. A szőlőinda felett lebegő szőlőmetszőkés van. A pajzson sisaktakaróval díszített pántos sisak, háromlevelű koronájából kinövő oroszlán a mancsában búzakalászt tart.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Fülöp Imre (független) 1994–1998: Fülöp Imre (független) 1998–2002: Juhászné Árpási Irma (független) 2002–2006: Juhászné Árpási Irma (független) 2006–2010: Juhászné Árpási Irma (független) 2010–2014: Juhászné Árpási Irma (független) 2014–2019: Szalóki Géza (független) 2019–2024: Kóbor Attila (független) 2024– : Kóbor Attila (független)

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,4%-a magyarnak, 1,7% németnek mondta magát (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,5%, református 2,8%, evangélikus 7,1%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,2% (24,8% nem nyilatkozott).Győrújbarát Helységnévtár

2022-ben a lakosság 91,8%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% németnek, 0,2% szlováknak, 0,1-0,1% lengyelnek, bolgárnak, cigánynak, ukránnak, horvátnak és románnak, 3,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,9% volt római katolikus, 6% evangélikus, 4,6% református, 0,4% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 10,3% felekezeten kívüli (37,4% nem válaszolt).Győrújbarát Helységnévtár

Látnivalók Kisbaráti római katolikus templom - az 1700-as évek első felében épült barokk stílusban. Templomkertjét temetkezési helynek is használják, ezzel egyedülálló ezen a vidéken. Nagybaráti római katolikus templom - mintegy 200 éves, főoltára és szószéke eredeti, mellékoltárai Győrből, a ferencesek templomából kerültek ide a rend feloszlatását követően. Evangélikus templom - 1786-1787-ben építették késő barokk stílusban, tornyát a 20. században emelték. Kisbaráti és nagybaráti világháborús emlékművek Tájház Harangláb A Francia-kő (Napóleon) kilátó, tőle jobbra a turista elődök tiszteletére, 1997-ben állított kopjafa. Kossuth Lajos mellszobra II. Rákóczi Ferenc szobra a Faluház előtt A Csobolyó néptáncegyüttes rábaközi faragással díszített kapuja a Dr. Timaffy László Művelődési Otthon és Faluházzal szemben. Báró- domb és az átjátszó torony Lila-hegyi kilátó Ceiter Rezső szülői háza

Szőlészet és borászat Győrújbarát a Pannonhalmi borvidék Ravazd–csanaki vonulatának északi végén helyezkedik el. Éghajlata nem sokban tér el a Kisalföldre jellemzőtől, de a domboldalak mikroklímája kiválóan alkalmas szőlő és gyümölcstermesztésre. A község megélhetésének fő forrását mindig a szőlő- és gyümölcstermesztés jelentette. A falu dűlőinek homokos, helyenként agyagos-homokos talaja kiváló feltételeket teremtett a szőlőtelepítéshez. Helyben működő borászatok: Ács György Pincészete Babarczi Szőlőbirtok Deé Családi Pincészet Pincekultúra

A település díszpolgárai Fülöp Imre polgármester, 1997 Prof. dr. Fehér János orvosprofesszor, 2003 Németh Endre író, újságíró, 2004 Szalóki Géza vállalkozó, néptáncos, koreográfus, 2006 F. Csapó Irén festőművész, 2007 Id. Kiss Antal, 2008 Ventúra Sándorné, 2009 Takács Géza (posztumusz), 2009 Wennesz László, 2010 Horváth Endre Csaba, 2012 Riegler Antalné, 2013 Prof. dr. Gardó Sándor (posztumusz), 2013 Juhászné Árpási Irma polgármester, 2014 Török József, 2018

Testvértelepülések Thorigné-Fouillard Neulingen Rubiera (Reggio Emilia), 2005 óta Nemesócsa Turzovka Koziegłowy

Képtár

Források Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd, 1998) Morvai Gyula írásából átdolgozva. Edelényi - Vehrer Adél: Templomos lovagok az európai néphagyományban, Bp., Gondolat, 2004, , Edelényi - Vehrer Adél: A harangozóhegyi vár története a sokorói szájhagyományban, Győr, Sokorópátka Község Önkormányzata, 2003, Edelényi - Vehrer Adél: A templomos-monda a sokorói szájhagyományban, Győr, Sokorópátka Község Önkormányzata, 2007 Vehrer Adél: A harangozó-hegyi vár története a sokorói szájhagyományban (másodkiadás, 2022) Vig Zoltán Emlék-Alapítvány 2022.

Jegyzetek

További információk A település honlapja

Kategória:Győr-Moson-Sopron megye települései