Stara Marča falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Kloštar Ivanićhoz tartozik.
Fekvése Zágrábtól 40 km-re keletre, községközpontjától 6 km-re északkeletre a megye keleti határán fekszik.
Története A település története valószínűleg a 12. század végén kezdődött, amikor Imre király a mai Horvátország területén először a Jeruzsálemi Szent Sír kanonokrendnek birtokot adományozott itt, melyen felépítették kolostorukat. Az adományozást és az itteni lakosok kiváltságait II. András 1207-ben kelt oklevele is megerősíti. Ebben az oklevélben említi először a rend marcsai rendházát, mely közigazgatási és gazdasági feladatokkal működött. Kezdetben itt lakott a rend horvátországi nagymestere is. A faluban a középkorban intenzív élet folyt, a 14. században saját plébániatemplommal is rendelkezett, melyet a Mindenszentek tiszteletére szenteltek. A templomosok, majd a johanniták távozása után a kolostorhoz pravoszláv szerzetesek érkeztek és maradványain felépítették saját kolostorukat. A kolostor a egy időben pravoszláv püspöki székhely is volt.
1690-ben Lipót császár engedélyével és az általa biztosított kiváltságokkal Csernojevics Arzén pátriárka vezetésével nagyszámú pravoszláv lakosság telepedett itt le. Csernojevics meglátogatta a marcsai kolostort is, és a császári rendeletre hivatkozva kérte annak átadását. Miután az átadást a görögkatolikus püspökség megtagadta 1735-ben a pravoszlávok elűzték az ott lakó görögkatolikus szerzeteseket és Marcsa ortodox kolostor lett. Erre a görögkatolikusok pert indítottak a kolostor visszaszerzése érdekében, melyet meg is nyertek. Az emiatt tiltakozó pravoszlávok végül 1739-ben a kolostort felégették. 1755-re a kolostor és temploma is elnéptelenedett, és teljesen romba dőlt. Ma már csak az a kiemelkedő plató látható, melyre a kolostort egykor építették. Az épületből, melynek romjai még a 19. században is álltak mára csak a földben fellelhető téglák maradtak. A helyén építették fel 1925-ben a pravoszlávok kicsiny, Szent Arkangyalok tiszteletére szentelt kápolnájukat.
A település története során a kloštar ivanići Nagyboldogasszony plébániához tartozott. 1857-ben 241, 1910-ben 372 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Križi járásához tartozott. A településnek 2001-ben 151 lakosa volt.
Lakosság Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 241 277 308 332 347 372 356 355 315 313 272 226 163 132 151
Nevezetességei A temetőben álló, a Mindenszentek tiszteletére szentelt kápolnája 1897-ben épült. Szent Arkangyalok tiszteletére szentelt kápolnája az egykori kolostor helyén áll.
Külső hivatkozások Hivatalos oldal A Nagyboldogasszony plébánia honlapja Lejla Dobronić: A keresztesek, a johanniták és a szent sír lovagok horvátországi rendházai és birtokai.
Jegyzetek
Kategória:Zágráb megye települései