A Józsué könyve az Ószövetség egyik protokanonikus történeti könyve. Józsué neve a héber kánonban Joshua, Jehosua (יְהוֹשֻׁעַ). A könyv nem az írójáról, hanem a főszereplőjéről kapta a nevét.

Keletkezése A könyv egy egy névtelen szerzőjű mű. A Babilóniai Talmud, amely a Kr. u. 3. és 5. század között íródott, magának Józsuénak tulajdonította. A középkori keresztények még Józsuénak tulajdonították a könyvet, azonban, de ezt az elképzelést már Kálvin János (1509–1564) tarthatatlannak minősítette és az újkor elején, Thomas Hobbes (1588–1679) idejére elismerték, hogy a könyvet sokkal később írták, mint az az időszak, amelyet ábrázol.

A könyv legkorábbi részei feltehetőleg a 2–11. fejezetek, amely a zsidó honfoglalás története; ezeket valószínűleg Jósiás király uralkodásának késői szakaszában írták (ur.: Kr.e. 640–609); de a könyv csak a Kr.e. 6. században készült el, azt követően, hogy Jeruzsálem Kr.e. 586-ban elesett és valószínűleg csak a babiloni száműzetésből való visszatérés után. De Pury, Albert; Romer, Thomas (2000). "Deuteronomistic Historiography (DH): History of Research and Debated Issues". In de Pury, Albert; Romer, Thomas; Macchi, Jean-Daniel (eds.). Israel Constructs its History: Deuteronomistic Historiography in Recent Research. Sheffield Academic Press.

Tartalma I. A vezetői szerep átadása Józsuénak (1. rész)

A. Isten megbízása Józsuénak (1:1–9) B. Józsué utasításai a népnek (1:10–18)

II. Behatolás Kánaánba és a meghódítása (2–12. rész)

A. Behatolás Kánaánba (2-5. rész) 1. Jerikó felderítése (2:1–24) 2. Átkelés a Jordánon (3:1–17) 3. Gilgáli események (4:1–5:1) 4. Körülmetélés és pászka (5:2–15)

B. Győzelem Kánaán felett (6–12. rész) 1. Jerikó elpusztítása (6. rész) 2. Kudarc és siker Ai-nál (7:1–8:29) 3. A szövetség megújítása az Ebál hegyénél (8:30–35) 4. Egyéb hadjáratok Kánaánban. A gibeoni csalás (9:1–27) 5. Hadjáratok Kánaán déli részén (10:1–43) 6. Hadjáratok Kánaán északi részén (11:1–15) 7. A meghódított területek összefoglalása (11:16-23) 8. A legyőzött királyok összefoglaló listája (12:1–24)

III. A föld felosztása a törzsek között (13–22. rész)

A. Isten utasításai Józsuénak (13:1–7) B. Törzsi kiosztások (13:8–19:51) 1. Keleti törzsek (13:8–33) 2. Nyugati törzsek (14:1–19:51) C. Menedékvárosok és lévita városok (20:1–21:42) D. A honfoglalás összefoglalása (21:43–45) E. A keleti törzsek (Rúben, Gád, Manassze) (22:1–34)

IV. Végszó (23–24. rész)

A. Józsué búcsúbeszéde (23:1–16) B. Szövetség Szikemben (24:1–28) C. Józsué és Eleázár halála; József csontjainak temetése (24:29–33)

Mondanivalója Józsué Józsué még Egyiptomban született, és neki – nem úgy, mint Mózesnak – megadatott, hogy belépjen az Ígéret földjére 40 év után. Mózes halála után ő lett a zsidó nép vezetője. Az ő történelmi feladata volt Kánaánba, az Ígéret földjére vinni népét. Nem véletlen, hogy ő lett a vezető, mivel ő volt annak a tizenkét kémnek az egyike, akit Mózes előre küldött, hogy kikémlelje a kánaánitákat, s később az ő javaslatára folytatták az utat Kánaán felé.

300px|jobbra|thumb|Jerikó falai a kürtszóra leomlottak

Jerikó bevétele

Ott állt Izrael népe a Jordán (folyó) túl oldalán, és elhatározták Jerikó ellen vonulnak. Két kémet küldtek ki, akiket megmentett a Jerikóban élő Rácháb, elrejtette otthonában őket. A kémek megígérték meghagyják életét, ha a zsidók győznek. A nép átkelt csoda folytán a Jordánon és felsorakozott Jerikó körül. Az Úr parancsa szerint hétszer körbejárták a várost a frigyládát hordozva, és amikor meghallotta a nép a kürt szavát, hatalmas harci kiáltásban tört ki, és a kőfal leomlott.

Jozsué Jerikó elestekor az őket segítő Rácháb életét meghagyta, de senki másnak sem kegyelmezett. Ezután az izraeliták Ait és Bételt délen, majd az északi országrészt foglalták el.

Idővonala Józsué könyvének 12-13. fejezetében Gibeon lakóit Józsué védi meg az ellenséges király seregei ellen. Az összecsapásra akkor került sor, amikor Józsué ezt mondta: "Állj meg nap, Gibeonban, és hold az Ajalon völgyében! És megálla a nap, és vesztegle a hold is, a míg bosszút álla a nép az ő ellenségein." Egyes elképzelések szerint a leírás egy teljes napfogyatkozásról szól, noha a Nap és a Hold együttállásával kifejezetten ellentétes a leírás, hiszen a szöveg szerint a két égitest két különböző helyen "állt meg az égen". A feltételezés szerint arról a teljes napfogyatkozásról van szó, amely 1207. október 30-án délután 4 óra 28 perckor következett be és 5 perc 15 másodpercig tartott.

Történetiség Az uralkodó tudományos nézet az, hogy Józsué könyve a történelmi eseményeknek nem tényszerű beszámolója. Józsué állítólagos honfoglalása a Kr. e. 13. században bár egybeesik a kánaáni bronzkori összeomlással, amely valóban a széles körű várospusztulás időszaka volt, néhány kivételtől eltekintve (Hácór, Lákis) azonban a lerombolt városok nem azok, amelyeket a Biblia Józsuéhoz társít, és azok, amelyeket hozzá társít, kevés vagy semmilyen jelét nem mutatják annak, hogy akkoriban el lettek volna foglalva.

2005-ben Pierre de Miroschedji francia régész cikket publikált a La Recherche folyóiratban: „Általánosságban elmondható, hogy ma már egyetlen komoly régész sem hiszi, hogy a Józsué könyvében elbeszélt eseményeknek bármilyen valós történelmi alapja lenne. A régészeti feltárások, különösen az 1990-es évek elején, kimutatták, hogy az izraelita kultúra az ország középső részének hegyvidékein alakult ki, az előző korszak kánaánita kultúrájának folytatásaként.” Miroschedji, Pierre (1 November 2005). "Les archéologues réécrivent la Bible". La Recherche (in French) (391): 32. D'une façon générale, aucun archéologue sérieux ne croit plus aujourd'hui que les événements rapportés dans le livre de Josué ont un fondement historique précis. Des prospections archéologiques, au début des années 1990, en particulier, ont révélé que la culture israélite a émergé dans les collines du centre du pays, en c

Lester L. Grabbe a zsidó történelemre szakosodott bibliatudós mondta, hogy »amikor a doktori címére készült (több mint három évtizeddel 2007 előtt), a Biblia pátriárkákról és Kánaán meghódításáról szóló történeteinek „történelmi hitelességét” széles körben elfogadták, de ma már nehéz olyan történészt találni, aki még mindig hisz ebben.«Grabbe, Lester L. (25 October 2007). "Some Recent Issues in the Study of the History of Israel". Understanding the History of Ancient Israel. British Academy. pp. 57–58. doi:10.5871/bacad/9780197264010.003.0005. .

Ann E. Killebrew régész 2020-ban azt írta, hogy bár a Hacornál és az Ebál-hegyi oltárnál talált régészeti leletek, valamint néhány irodalmi elem arra utal, hogy Józsué könyve megőrizhet néhány valódi emléket Izrael korai kánaáni történetéből, a hódításról szóló beszámolójában konszenzus van, hogy történelmileg problematikus, és nagyon óvatosan kell az ott leírtakat kezelni.Killebrew, Ann E. (2020). "Early Israel's Origins, Settlement, and Ethnogenesis". In Kelle, Brad E.; Strawn, Brent A. (eds.). The Oxford Handbook of the Historical Books of the Hebrew Bible. Oxford University Press. .

William G. Dever régész, az Ószövetség tudósa írja 2023-ban: „Kánaánnak nem volt jelentős katonai meghódítása az Kr. e. 13–12. században... Egyetlen főáramú biblikus vagy régész sem vallja már a meghódítási modellt.”Dever, William G. (2023). "4 Christian Fundamentalism, Faith, and Archaeology". In Elliott, Mark; Atkinson, Kenneth; Rezetko, Robert (eds.). Misusing Scripture: What are Evangelicals Doing with the Bible?. London: Routledge. p. 146. doi:10.4324/9781003126416. . Retrieved 2026-08-01.

Jegyzetek

Források katolikus.hu Revd Ray Porter (Oxford) a könyv szerkezete netbiblia.hu történeti összefoglalás mommo.hu

További információk Józsué könyve – teljes szöveg, többféle fordításban (Biblia fordítások – Károli Biblia), immanuel.hu/biblia/biblia.php

Kategória:Az Ószövetség könyvei