A Latino sine flexione (Interlingua) egy teljesen latin alapú mesterséges, emberi kommunikációra kialakított minimumnyelv. Megalkotója az olasz matematikaprofesszor, Giuseppe Peano (1858–1932) volt.
Elve: „Vocabulario internationale ad maximo, et grammatica minimo”, azaz maximálisan nemzetközi szókincs, minimális nyelvtannal.
Első kiadása 1903-ban a Revista di matematica hasábjain jelent meg. 1904-től 1915-ig több kiadásban megjelent egy 8 nyelvű (latin, angol, francia, német, spanyol, olasz, görög, szanszkrit) összehasonlító szótár is, mely közel szót tartalmazott.
A nyelvet az interlingvához hasonlóan prototípus-módszerrel alkotta meg. Mivel Peano elsősorban szaknyelvnek szánta, a nyelv szerkezete egyértelműen a logikára épül.
Írásbeli, tudományos használata az 1960-as években szűnt meg.
Az elnevezéssel kapcsolatban némi zavart okoz, hogy eredetileg a Latino sine flexionét nevezték Interlinguának; ma azonban az Alexander Gode által, az IALA megbízásából 1951-re kidolgozott mesterséges nyelvet nevezik így. Az Occidentalt pedig olykor szokás Interlinguenek is nevezni.
Hangrendszer Az ábécé (latin mintára) 26 betűből áll:
A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, W, X, Y, Z
A magyartól eltérő betűk a következők: a – rövid á, mint a magyar palócok kiejtésében ae – magyar é c – e, i előtt magyar c, máskor magyar k ch – mint az Ahmed szó h-ja i – magánhangzó előtt magyar j, máskor magyar i oe – magyar ő ph – magyar f qu – magyar kv s – magyar sz th – magyar t ti – magánhangzó előtt, ha nincs előtte s, t, x, akkor ci, máskor ti u – mássalhangzó és magánhangzó között magyar v, máskor magyar u y – magyar ü
A hangsúlyos, nyílt szótagban található magánhangzók megnyúlnak.
Általában az utolsó előtti szótagon van a hangsúly.
Módszerek A nyelv alapjai a latin nyelven nyugszanak, de azt egy kissé leegyszerűsíti.
Dekompozíció (nyelvtantalanítás) – felbontás Latin: SOL FULGIT. NOX SEQUITUR DIEM. – A Nap süt. Az éjjel követi a nappalt.
Felbontva: SOL FULG(E)-IT. NOC(TE)-S SEQU(E)-IT-UR DIE-M.
Az első mondat 3, a második 7 elemből áll. A 10 elemből csak 5 szótári elem: sol, fulge, nocte, seque, die. A többi a latin nyelvtan nem internacionális eleme, ezek feleslegesek az adott mondatokban.
A két mondat a Latino sine flexione (Interlingua) rendszerében:
Sol fulge. Nocte seque die.
A szavak nemzetköziségének megállapítása Latin: SOL angol: sun – solar, insolation, solstice német: Sonne – solar, insolation, Solstitium francia: soleil – solar, insolation, solstice spanyol: sol olasz: sole orosz: солнце (szolnce) Ebből a Latino sine flexione szó: sol
Ezzel a módszerrel megvizsgálva csak az a szó kerül a nyelvtervezet lexikájába, amely maximálisan internacionális.
Szófaji műveletek A szófaji kategória formális és nem reális kategóriája a szónak. Ha nincs névszó- és igeragozás, mely a névszókat és az igéket megkülönbözteti, nincs nyelvtani nem és szám, felesleges a szavakat szófajiságuk szerint megkülönböztetni.
Nyelvtan Az alapvető nyelvtan a következőkből áll: Nincs névelő. A természetes nemet partikula jelöli: cane mas (kankutya), cane femina (szuka) A főnevek nominativusa a latin ablativus. A többes szám képezhető -s raggal vagy analitikusan is: patre habe filios et filias = patre habe plure filio et plure filia (az apának több fia és lánya van) A melléknevek a latin semlegesnemű alakok. Tőszámnevek: uno, duo, tres, quatuor, quinque, sex, septem, octo, novem, decem Személyes névmások: me, te, illo/illa/id; nos, vos, illos/illas A főnévi igenév végződése -re, a jelen idő az igető. (Több ige rendhagyó.) A múlt és jövő időt határozószókkal lehet kifejezni: heri me scribe (tegnap írtam), in futuro me scribe (írni fogok)
Szövegminta Problema de lingua internationale es proximo ad solutione.
(A nemzetközi nyelv problémája közel áll a megoldáshoz.)
Forrás
Kategória:Mesterséges nyelvek