Bököny község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nagykállói járásban.
Fekvése A község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye déli csücskében, a vármegyeszékhely Nyíregyházától 33 kilométerre délre fekszik, Hajdú-Bihar vármegye szomszédságában. A szomszéd települések: észak felől Érpatak, északkelet felől Geszteréd, dél felől Hajdúhadház, délnyugat felől Téglás, északnyugat felől pedig Újfehértó.
Megközelítése Csak közúton érhető el, a Téglás és Balkány közt húzódó 4901-es úton. Az ország távolabbi részei felől legjobb megközelítési útvonala a 4-es főút, amelyről Téglásnál kell letérni a 4901-esre.
Nevének eredete
A település nevének eredetéről a ezt írja: „Bököny helység Szabolcs-Szatmár megyében Újfehértótól délkeletre. (Neve) puszta személynévből keletkezett magyar névadással." Szabolcs-Szatmár megye történeti-etimológiai helységnévtára szerint az ómagyar Bökény~Bököny személynévből keletkezett, melynek eredete tisztázatlan. Stanislav szerint a török Bök személynév magyar továbbképzése lehet, de a földrajzi nevet ő a szlávból magyarázza személynévi áttétel nélkül.
Története Bököny nevét fennmaradt oklevelek 1291-ben említették először. Ekkor a Gutkeled nemzetségbeli Pál bán itteni birtokrészeit a rokon Hodos ispánnak (comes) adta.
1433-ban a Rakamazy család birtoka volt. 1465-ben a petri Ders család, 1488-ban a Parlaghy család birtokolta.
A község a török időkben teljesen elpusztult, de később újra benépesült.
A 17-18. században a Bay családnak, Bay Istvánnak is volt birtoka a faluban.
A 19. század első felében több birtokosa is volt: a gróf Erdődy, a Gencsy, a Jármy, a Beck, az Olchváry, a Kálmánchelyi, a báró Meskó, a Somosy, a Finta, az Osváth, a Molnár, a Péchy, és a Tárkányi családok.
A 20. század elején a gróf Degenfeld család örököseinek és Hegyi Mihálynénak voit a településen nagyobb birtoka.
Bökönyhöz tartozott Myskepuszta és Bótipuszta is.
Myskét már 1329 -ben említették oklevelek Mixe és Myske néven.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Jaksi József (FKgP) 1994–1998: Jaksi József (FKgP) 1998–2002: Jaksi József (FKgP-KDNP) 2002–2006: Piskolczi Géza Péter (Fidesz) 2006–2010: Piskolczi Géza Péter (független) 2010–2014: Gyalogné Lovas Irén (független) 2014–2019: Piskolczi Géza Péter (független) 2019–2024: Piskolczi Géza (független) 2024– : Papp Csaba (Fidesz-KDNP)
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,4%-a magyarnak, 9,6% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% ukránnak mondta magát (5,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 24%, református 12,2%, görögkatolikus 46,9%, felekezeten kívüli 6,6% (9,5% nem válaszolt).Bököny Helységnévtár
2022-ben a lakosság 94,2%-a vallotta magát magyarnak, 3,4% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% szlováknak és románnak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16,4% volt római katolikus, 10% református, 38,2% görögkatolikus, 0,9% egyéb keresztény, 5,2% felekezeten kívüli (29% nem válaszolt).Bököny Helységnévtár
Nevezetességei A 19. század elején épült görögkatolikus templom Izraelita templom (leégett) Római katolikus templom Az 1895-ben épült evangélikus és református imaház A Barota Mihály Általános Művelődési Központ A József Attila Általános Iskola A település közelében, de már balkányi területen, Balkány Csiffytanya településrészén áll Magyarország egyik legöregebb, 1860 körül ültetett mamutfenyője.Balkányi mamutfenyő – Magyarország egyik legöregebb mamutfenyője. Hozzáférés: 2024-06-23
Források Borovszky Samu: Szabolcs vármegye. Zichy-okmánytár.
Testvértelepülései Gát, Ukrajna Battyán, Szlovákia
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései Kategória:A Nyírség települései Kategória:Szabolcs vármegye települései