Hantos község Fejér vármegyében, a Sárbogárdi járásban.
Fekvése A Mezőföld középső részén fekszik, Sárosd szomszédságában. Belterületén délkelet-északnyugati irányban a 6228-as út halad végig, Nagylókkal a 6217-es út köti össze. A környező települések közül Nagylók 4,5, Sárosd 6,5, Szabadegyháza 12,5, Mezőfalva 11, Sárbogárd pedig 17 kilométer távolságra található. Közvetlenül határos keleten Perkátával is, de e településsel nincs közúti kapcsolata. Dunaföldvár és a vármegyeszékhely Székesfehérvár között nagyjából félúton található, mindkettőtől 30 kilométerre. Vasútállomása nincs, legközelebb a Budapest–Pécs-vasútvonal nagylóki állomása található.
Története Hantos és környéke már ősidők óta lakott hely volt. Területén kőkori és római kori leletek kerültek felszínre.
A Hantos név mint ősi személynév már 1211-ben felbukkan. A település neve a 15. században mint Hantosegyháza tűnik fel, ami azt bizonyítja, hogy ekkor már egyháza is volt.
A település a török idők előtt a Hantosszéki kun kapitányság központja volt.
1526 után a települést a törökök elpusztították, sokáig lakatlan maradt.
1649-ben Csajágy Gergely volt a birtokosa.
1660-tól több nemes család (Fiáth, Nagy, Batthyány, Zichy, Sennyey stb.) is birtokosa volt.
A 18. században mint két különálló település (Kis- és Nagyhantos) van feltüntetve. Ezek egyesüléséből született a 20. században a jelenlegi Hantos.
Közélete Polgármesterei +TerminusNévJelölő szervezetMegjegyzés1990–1994Virág Józseffüggetlen1994–1998független1998–2002független2002–2006független2006–2010független2010–2014Fischer Józseffüggetlen2014–2019független2019–2022Kovácsné Kardos Valériafüggetlen2022. november 8-án hivatalában elhunytHantosi Helyi Választási Bizottság 17/2022. (XII. 1.) határozata2022–2023Fodor János alpolgármester2023–2024Fischer JózseffüggetlenIdőközi választás 2023. február 19.2024–független
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,5%-a magyarnak, 0,2% németnek mondta magát (5,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,6%, református 9,5%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 17,9% (13,1% nem nyilatkozott).Hantos Helységnévtár
2022-ben a lakosság 92,7%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% németnek, 0,4% cigánynak, 0,1% horvátnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,2% volt római katolikus, 6,3% református, 0,2% evangélikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 21,2% felekezeten kívüli (40,3% nem válaszolt).Hantos Helységnévtár
Nevezetességei Római katolikus templom - 1765 és 1773 között építette a perkátai jezsuita misszió.A barokk stílusban épült templomot 1863-1864 között építették át. Feszület - Fehér mészkőből készült 1851-ben. Batthyány-Zichy-Sennyei-kastély - A 18. század végén építette a Batthyány család, akitől a Zichyek vásárolták meg. A kastélyhoz 4 hektáros park is tartozik. Fiáth-Nagy-kúria - Az eklektikus stílusú épület a 19. század elején épült, a Fiáth család építtette, majd a felsőőri Nagy család vásárolta meg.
Híres emberek Itt hunyt el (Kishantoson) Nagy Ernő (1853–1921) jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1895).
Jegyzetek
További információk Hantos honlapja
Kategória:Fejér megye települései