A fonológiában a zöngésülés és zöngétlenedés hangváltozást jelent. Ennek során a mássalhangzó megváltozik, és egy adott zöngétlen hang a zöngés párjává alakul vagy fordítva.
A zöngésülés a mássalhangzók változásain belül a részleges hasonulások közé tartozik, a hang hangszálműködés szerint hasonul.
A zöngésülés esetei
A h két magánhangzó közt vagy zengőhang szomszédságában, azok hatására, zöngésül. sugorgat > zsugorgat Zöngésülés előfordult a magyar nyelvfejlődésben, pl. a p--ből b- lett. Intervokalikus zöngésülés: a zöngésülés a környező magánhangzók miatt lépett fel Halotti Beszéd: szoboduχ’χ’a ~ szabadíjja Csak egyes szavakra kiterjedő zöngésülés k > g Szó elején: török küren > magyar görény Szó végén: török tözäk > magyar tőzeg t > d Szó elején: török törsöl > magyar dörzsöl sz > z Szó elején: szaj > zaj Szó belsejében: hé-szak > hézag s > zs Szó elején: sugorgat > zsugorgat Szó belsejében: török törsöl > magyar dörzsöl
Zöngétlenedés
A szóvégi zöngés mássalhangzó gyakran zöngétlenedik a Du.túl nyugati részén. Pl.: küszöp, szalat, áty.
Példák a zöngésülésre az angol nyelvben Az alábbi néhány angol szópár bemutatja a mássalhangzók zöngésülését: belief - believe life - live proof - prove strife - strive thief - thieve
Források Kiss Jenő & Pusztai Ferenc (2003, szerk.): Magyar Nyelvtörténet, Budapest: Osiris Kiadó. E. Abaffy Erzsébet (2003a): Hangtörténet. Az ősmagyar kor. In Kiss & Pusztai (2003), 106–128. E. Abaffy Erzsébet (2003b): Hangtörténet. Az ómagyar kor. In Kiss & Pusztai (2003), 301–351. Roach, Peter (2004), "British English: Received Pronunciation", Journal of the International Phonetic Association 34 (2): 239–245
Kapcsolódó szócikkek rendaku: a jelenség a japán nyelvben
Kategória:Fonológia