Szkéné Színház - "Veled egyetemben."
A Szkéné Színház a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem színháza és amatőr színjátszó társulata.
Története
Kezdetek A több mint 55 éve működő Szkéné Színház számtalan neves és úttörő társulatnak adott otthont az évtizedek során. Kapuit 1970. március 21-én nyitotta meg Weöres Sándor Theomachiájával, Keleti István vezetésével.
1960-as, 70-es évek A 60-as, 70-es évek kedvező légköre lehetőséget teremtett az amatőr és az alternatív színjátszásnak. Így jelenhettek meg a szabadon gondolkodó műhelyek, mint az ELTE Egyetemi Színpad Universitas Együttese, a JATE Szegedi Egyetemi Színpad, vagy éppen a Műegyetemi Szkéné Színház. A frissen megalakult Szkéné Együttesben olyan művészek kaptak lehetőséget az első megmutatkozásaikra, mint Andai Kati, Kőszegi Ákos, Rubold Ödön vagy Takács Kati.
„A Szkéné darabjai mind a szabadságról szóltak, a monolit hatalom kérdéseiről. A színház nem direkt módon üzen, hanem sugall. Az előadásaink gyakran általános, fontos fogalmakról beszéltek: szeretetről, emberségről, humánumról.” – mesélte Wiegmann Alfréd (a Szkéné Együttes vezetője 1974–1985 között) egy interjúban.
1975-ben a Műegyetemen rendezték meg az Egyetemi és Főiskolai Színházi Találkozót, emellett a színház minden évben fontos helyszíne volt a Műegyetemi Kulturális Napoknak is. Ugyanebben az évben alakult meg a színház másik, mozgásszínházzal foglalkozó társulata, a BME Pantomim Regős Pál vezetésével. 1978-ban a BME-n rendezték meg az első Nemzetközi Pantomim Hetet, amelyből csakhamar kibomlott a kétévente megtartott Nemzetközi Mozgásszínházi Találkozó (IMMIT). 1976-ban a színházat felújították, ekkor nyerte el a maihoz hasonló formáját.
Fénykor A színház fénykora a 80-as, 90-es évekre tehető, amikor a 70-es évek végén felkért Regős János által vezetett intézmény felülmúlhatatlan érdemeket szerzett a magyar színházi életben mind befogadott produkcióival, mind nemzetközi törekvéseivel. Ekkoriban ez az egyetemi színház volt szinte az egyetlen olyan intézmény Magyarországon, amely egyszerre biztosított helyet a vasfüggönyön túli külföldi előadóművészek vendégjátékainak és a vidéki stúdióelőadásoknak.
1985-től a program gerincét az akkori idők egyik legprogresszívabb társulata, a Tanulmány Színház (a későbbi Arvisura Színházi Társaság) előadásai képezték, Somogyi István vezetésével. A társulat áttörését az 1984-ben bemutatott Bulgakov-adaptáció, A Mester és Margaréta jelentette: ez az előadás emelte át a Szkénét az amatőr színjátszásból a professzionális alternatív színházi szférába. Ez is elősegítette, hogy a Szkénéből indulhatott el sok mai sikeres előadó és művész karrierje – köztük Enyedi Éva, Horgas Ádám, Kelemen József, Láng Annamária, Péterfy Bori, Pintér Béla, Scherer Péter, Schilling Árpád, Szalontay Tünde és Terhes Sándor.
1989-ben alakult meg az Utolsó Vonal Színházi Érdektömörülés, amely egy teljesen új munkamódszert és színházfelfogást képviselt. Darabjaikban főként saját feldolgozásokat mutattak be – mint a Három sirály bácsi a kertben (r: Tamási Zoltán) vagy a Hamlets (r: Felhőfi-Kiss László). A produkciók középpontjában a közélet igazságtalanságai álltak, fanyar, szarkasztikus humorral tálalva. A társulat tagjai között volt többek között Pintér Béla, Thuróczy Szabolcs, Szabó Győző és Jordán Adél is.
1998-ban alakult meg a Pintér Béla és Társulata, amelyet a mai napig a magyar színházi szféra egyik legjelentősebb alkotóműhelyeként tartanak számon nemzetközi szinten is. A társulat vezetője, Pintér Béla az elmúlt évtizedekben több mint 20 darabot írt és rendezett a maga kritikus „Nemzeti Színházában”. Produkcióik egyedisége az új zenei és nyelvi formák mellett a magyar hétköznapok rendkívül szórakoztató és tűéles ábrázolásában gyökerezik.
2000-es évek A színház mindvégig megőrizte kereső-kutató mivoltját, így talált itt otthonra a 2005-ben Horváth Csaba vezetésével alakult Forte Társulat, a 2009-ben létrejött Nézőművészeti Kft., valamint a 2011-ben alapított Vádli Alkalmi Színházi Társulás is.
A színházat közel 30 évig vezető Regős János 2010-ben adta át az intézmény irányítását Németh Ádámnak és Tana-Kovács Ágnesnek. Az új vezetés továbbra is teret biztosított a független alkotóknak: így kerülhetett színpadra Horváth János Antal rendezésében a Rozsda, avagy minden vérünk benne szárad, vagy korábban Hegymegi Máté díjnyertes Woyzeck-rendezése. A fiatal függetlenek mellett a színház kiemelt figyelmet fordít a kortárs magyar drámák színrevitelére is (pl. Háy János és Székely Csaba műveire).
A Szkéné Színház ifjúsági és közösségi műhelyeként működő Rakpart3 2018 óta kínál drámapedagógiai foglalkozásokat, színjátszó csoportokat és nyári táborokat diákoknak, egyetemistáknak és felnőtteknek egyaránt. A színházi előadásokhoz kapcsolódó és önálló programok egyaránt a résztvevők kreativitásának kibontakoztatására, valamint a biztonságos, közvetlen közösségi élmény megteremtésére épülnek. 2025 óta a Szkéné Színház irányítását Langár Ákos ügyvezetőként és Szabó Attila művészeti vezetőként veszi kézbe.
Jegyzetek
Külső hivatkozások A Szkéné Színház honlapja
További információk
Bóta Gábor: Arcok a Szkénéből; OSZMI, Budapest, 1998 (Skenotheke) Regős Pál–Regős János: Szkéné Színház, 1968–2008. Színház ég és föld között; Műegyetemi, Budapest, 2008 Jászay Tamás: Színház a másodikon. Ötvenen a Szkéné 50 évéről; Szkéné Színház Nonprofit Kft., Budapest, 2022
Kategória:Budapest színházai