A „mérték” szót sokféle, bár egymástól nem független értelemben használhatjuk.
A matematikában: Mértéknek nevezzük (angol „measure”) a terület, térfogat és valószínűség fogalmainak és hasonlóknak közös általánosításait (bizonyos halmazfüggvényeket). A metrikus terekben definiálható, a köznapi távolsággal a legszorosabb kapcsolatban álló metrika fogalmát magyarul a „mérték”-nek fordíthatnánk, azonban ennek kevés köze van a „measure”-fogalomhoz, így az egyértelműség kedvéért általában magyarul is a metrika kifejezést használjuk e fogalomra (kivéve konkrétan definiált metrikák esetén). A fizikában a fizikai mennyiségek mértékei a bevezetett mértékegységek. Lásd még mérés. egy ábeli vagy nemábeli lokális fázisinvarianciához (mértékinvarianciához) tartozó állapotok közül az egyiket kiválasztó feltétel (gauge) (ld. mértékszabadság)
A köznapi életben néha a „határ”, „korlát” szó jelentésével egyezően is használjuk:
A gasztronómiában a túlzott mennyiségű fogyasztás kerülését jelenti.
Semleges értelemben is használjuk:
A ruházat készítésekor egy adott személyre jellemző méretek együttese.
Idézet
„Est modus in rebus, sunt certi denique fines”. (Horatius: Szatírák I. 1. 106.)
További információk a Tao a mértékről
Kategória:Tudományos alapfogalmak