Tiszafüred (németül: Bad an der Theiß) város az Észak-alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Tiszafüredi járásában. A Tisza-tó turisztikai régió központja, a „Tisza-tó fővárosa”.
Fekvése A Tisza-tó mellett, a Tisza bal partján, a Tiszafüred–Kunhegyesi-síkon helyezkedik el, az Észak-alföldi régió szívében, a vármegye északkeleti szélén, a megyeszékhely Szolnoktól északkeletre. Határának északi csücske egyben a megye legészakibb pontja is.
Éghajlata kontinentális, a forró, száraz nyarat általában hideg tél követi. Ezen a tájon legmagasabb a napsütéses órák száma, az átlagos csapadék mennyiség 480–500 mm. A természeti adottságok közül kiemelkedő, hogy a város és térsége igen gazdag élővizekben. A Tisza és a Tiszafüredi-főcsatorna mellett, a Tisza-tó holtágai bővelkednek természeti értékekben.
Elhelyezkedése egészen különleges olyan értelemben, hogy a közvetlen környezetében négy vármegye (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok) területe találkozik, így mind a négyből vannak szomszédai.
A közvetlenül határos települések: északkelet felől Tiszabábolna és Tiszadorogma [mindkettő a folyó túlpartján], kelet felől Egyek és Hortobágy, délkelet felől Nagyiván és Tiszaörs, dél felől Tiszaigar és Tiszaszőlős, nyugat felől pedig Újlőrincfalva és Poroszló [utóbbi kettő szintén a Tisza túlsó partján]. Észak felől a legközelebbi település Tiszavalk, de közigazgatási területeik (kevés híján) nem határosak.
Városrészei Belváros, Buda (a központtól keletre), Tiszavég (a központtól északra), Gyártelep és Tiszafüred-Örvény (mindkettő a központtól délnyugatra), Üdülőtelep és Tiszafüred-kertváros, valamint a tőle teljesen különálló − a Belvárostól csaknem 20 kilométerre keletre fekvő − Kócsújfalu.
Megközelítése Tiszafüred közúti és egyben vasúti közlekedési csomópont is, így több irányból is könnyen megközelíthető. Áthalad rajra a Füzesabonytól Debrecenig húzódó 33-as főút, melyből itt ágazik ki a Fegyvernekig vezető 34-es főút, de mellékutak is érintik: Abádszalókkal a 3216-os, Egyekkel a 3315-ös, Nagyivánnal pedig a 3402-es út köti össze. Az M3-as autópálya 30 perc alatt érhető el.
A hazai vasútvonalak közül a városon a MÁV Zrt. a halad át, amelyből itt ágazik ki délnek a . A két vonal közös állomása Tiszafüred vasútállomás, mely a belváros északi széle közelében helyezkedik el, közúti elérését a 33-as főút körforgalmából kiágazó 33 304-es számú mellékút (Ady Endre utca – Baross utca – Vasút utca) biztosítja. Közvetlenül mellette helyezkedik el a Volánbusz autóbusz-állomása is, amit az Örvény felől érkező 1-es busszal, illetve a helyközi járatokkal lehet megközelíteni. [A nak még egy megállója is van a város határai között, Tiszafüred-Gyártelep megállóhely, a belterület délnyugati szélén.]
Története Az újkorig
A régészek már i. e. 4500-4400-ból, a neolitikum korából találtak itt leleteket. A kutatások a mai Külsőfokpart környékén tárták fel az ókori emlékeket. A Tisza szabályozása előtt a folyó ezen terület mellett folyt.
Az Örvényi-templomdombon az államalapítás idejéből kerültek elő leletek. Az ásatások során egy települést, annak temetőjével tártak fel az Árpád-korból.
A város nevét a forrásmunkák 1273-ban említik először, Fyred Villa néven, a nagyváradi püspök halászfalujaként. A Füred név eredetileg a fürj madár nevének für/fűr/fir alakjából származik és jelentése fürjes. A kezdetben a megépült Kiskörei-víztározó holtágaira, majd a feltárt gyógyvízforrásra települő fürdőkultúra miatt a 20. századra a név átértelmeződött és fürdő értelmet kezdtek tulajdonítani neki.
A ma városrész Örvényről néhány évvel korábbról, 1264-ből vannak források. Ebben az időszakban még ez utóbbi a jelentősebb település. Vámszedési joggal rendelkezett, és a folyón való átkelés is itt volt megoldott révvel. Örvény évszázadokon keresztül a tiszai halászat kiemelkedő központja.
Az újkor története 1849-ig
A város viharos középkori történelme után (ötször vált lakatlanná a török portyázások miatt 1596 és 1713 között), Mária Terézia 1744-ben mezővárosi rangot adományozott a településnek. Az 1833-ban épült első állandó Tisza-hídja országos jelentőséget adott a városnak. Tokaj, Szolnok és Szeged mellett ez volt az egyedüli biztos átkelési lehetőség a folyón. Ekkortól adatolható a környező településekkel történő közúti kapcsolat fejlődése, ezzel újabb lendületet adva a település fejlődésének és jelentőségének növeléséhez. Ez az időszak az is, amikor az alföldi kerámia-művészet egyik fellegvárává (Mezőcsát és Hódmezővásárhely mellett) válik a település; melynek eleven emléke ma is megtalálható a városban.
1849-ben, amikor Eger az osztrák csapatok megszállása alá került, egy rövid időre Tiszafüred Heves és Külső-Szolnok vármegye székhelye lett. A szabadságharc hadseregének főhadiszállása hónapokon keresztül a városban volt (ma: Lipcsey-kúria), itt történt a híres tiszti lázadás és a dicsőséges tavaszi hadjárat is innen indult. Kossuth Lajos többször a városból irányította az ország életét és a szabadságharc eseményeit.
1849-től a rendszerváltásig
Az 1876-os megyerendezés során, amikor Heves és Külső-Szolnok vármegye kettévált, Tiszafüred Heves vármegyéhez került, mivel Egerhez közelebb fekszik, mint Szolnokhoz. 1886-tól, amikor minden járás számára állandó székhelyet jelöltek ki, a település a Tiszafüredi járás székhelye lett, és e szerepét 1983-ig, a járások megszűnéséig meg is őrizte.
A város vasútvonalai 1891-ben (Füzesabony-Debrecen) és 1896-ban (Karcag-Tiszafüred) épültek. Ezek a polgári fejlődés évei, ami az iparosodást is magával hozta. Az első világháború gátat vetett a fejlődésnek.
Az 1950-es megyerendezés során a Tiszafüredi járás Tisza-balparti fele, benne Tiszafüred is Heves vármegyéből Szolnok megyébe került. A szocialista iparosítás jótékony hatással volt a lendületét vesztett település számára, hajó- és darugyár, valamint alumíniumgyár és gyógyszercsomagoló létesült Tiszafüreden. A duzzadó népesség és területi növekedés miatt 1966-ban magába olvasztotta Tiszaörvényt; majd 1984-ben várossá nyilvánították és egyidejűleg hozzácsatolták Tiszaszőlőst is.
Ebben az időszakban alakul ki a város új peremkerülete, Kócsújfalu is. A belvárostól 16 kilométerre keletre, a hortobágyi pusztán található településrész története az 1950-es években kezdődött, amikor az Állami Gazdaság dolgozói számára új települést építettek. A falukép azóta szinte semmit nem változott, ezért a falusi „szocreál” gyönyörű példáját találni Kócsújfalun.
Tiszafüred-Kócsújfalu azonban a kommunista rezsim megbocsáthatatlan bűneinek egyik szimbólumává vált az elmúlt években: a diktatúra éveiben a Hortobágyra telepítették ki az „osztályidegen elemeket”, megteremtve ezzel a magyar Gulagot. A Górés-, Borsós-, Árkus-major környékbeli tanyák őrzik ezen dicstelenség emlékeit. Az ezzel kapcsolatos történeti kutatómunka színhelyéül Kócsújfalut jelölték ki, lerakva egy emlékkápolna alapjait is.
Napjainkban Az alapvetően a KGST piacaira termelő gyárak bezárása után a település gazdasága összeomlott. Lehetőségek híján az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségeinek egyikévé vált. A recessziót mutatja, hogy 2002-ben Tiszaszőlős kinyilvánította elszakadását a várostól.
A helyzet azóta árnyaltabbá vált. Tiszafüred fokozatosan alakul át az egykori ipari városból idegenforgalmi-szolgáltató központtá. Napjainkban a város a Tisza-tó partjának legnagyobb települése, gazdasági, kulturális, oktatási és idegenforgalmi központja. Sorra nyitnak a multinacionális cégek bevásárlóegységei, rendeződik az infrastruktúra. Turisztikai vonzerejét gazdag főszezonbeli programkínálata mellett a térség első négycsillagos szállodája és az ország első ártéri kalandparkja növeli.
A 2004-ben létrehozott kistérségi rendszerben, valamint a 2013. január 1-től újra életbe léptetett járási rendszerben is székhelyfunkciót kapott.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Dr. Doktor Zoltán (nem ismert) 1994–1998: Rente Ferenc (független) 1998–2002: Rente Ferenc (független) 2002–2006: Pintér Erika Györgyike (független) 2006–2010: Pintér Erika Györgyike (független) 2010–2014: Pintér Erika (független) 2014–2019: Ujvári Imre (Fidesz-KDNP) 2019–2024: Ujvári Imre (Fidesz-KDNP) 2024– : Ujvári Imre (Fidesz-KDNP)
Demográfia
Ha megvizsgáljuk Tiszafüred népességének alakulását az 1870-es évek végétől napjainkig, láthatjuk, hogy egy töretlen növekedési ütem tört meg 1990-ben a politikai, gazdasági rendszerváltással. Az addig virágzó ipari tevékenység, ami a város egyik húzóerejét képzete, nagyon rövid idő alatt összeomlott, ami elindított egy jelentős elvándorlást a településről.
A település lélekszámának változása: Év Lakosság(fő) 1880 6846 1900 8643 1920 9543 1940 10 666 1960 12 000 1980 12 846 1990 13 455 2001 12 533 2011 11 777
A település népességének változása:
2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 1%-a cigány és 1%-a egyéb (főleg német) nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,6%-a magyarnak, 2% cigánynak, 1,5% németnek, 0,2% románnak mondta magát (17,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 24,1%, református 17,9%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 20,6% (35,8% nem nyilatkozott).Tiszafüred Helységnévtár
2022-ben a lakosság 89,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% németnek, 0,7% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1% ukránnak, 0,1% szlováknak, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,5% volt római katolikus, 17,1% református, 0,7% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 0,1% ortodox, 1% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 21% felekezeten kívüli (39,9% nem válaszolt).Tiszafüred Helységnévtár
Hitélet Jelentős csoportjait találjuk a református, katolikus gyülekezetnek, valamint a Hit Gyülekezete és a Jehova Tanúi Egyház is egyre intenzívebben van jelen a településen. A II. világháború alatt a zsidóság nagy részét deportálták Auschwitzba, s ezért az egykor nagyszámú zsidó közösség mára eltűnőben van.
Nevezetességei Épített emlékek Tiszafüredi Református Egyházközség temploma: a város református temploma műemlék jellegű barokk épület, melyet a középkori részeket is megőrző templomból a 18. században alakították ki. Tornya hatszintes, galériás. Karzatai alatt klasszicista stílusú, kék- fehér- fekete, rozettás fakazetták találhatók. 1983-ban felújították, ekkor találták azt a két ablakot, amely 1230-ból származik. A templom mellett a klasszicista stílusú paplak helyezkedik el. Római katolikus egyház Nagyboldogasszony templom: 1819 és 1827 között épült, korának megfelelően klasszicista stílusban. Néhány oltárképe a 19. század közepén készült. Örvényi Szent Anna templom: 1914-ben épült oldaltornyos római katolikus templom. Kócsújfalui Szent István király kápolna: Zsinagóga és Zsidó Mártírok Emléktáblája: a II. világháború előtt népes tiszafüredi izraelita közösség istentiszteleti helye. Kemény-kastély és a kastélypark: az eklektikus kastély ma a Hortobágyi Nemzeti Park egyik irodaépülete. Paulik Ágoston tervei szerint épült 1920-ban. Kiss Pál Múzeum és Lipcsey-kúria: 1877-ben alapították a város gazdag helytörténeti és néprajzi gyűjteménnyel rendelkező múzeumát. A szabadságharc egyik tábornokáról elnevezett Kiss Pál Múzeum a klasszicista stílusú 1840 körül épült Lipcsey-kúriában kapott helyet és itt üzemel 1953 óta. Nyúzó Gáspár Fazekasház: a kiállítás az 1839–1910 között élt neves fazekas klasszicista lakóházában eredeti berendezési tárgyai, alkotásai segítségével mutatja be a fazekasok munka- és életkörülményeit. Meggyes Csárdamúzeum (Kócsújfalu) Tiszafüredi Strand- és Gyógyfürdő Városháza: a millennium évében, 1896-ban emelték és ekkor avatták fel a közadakozásból épült obeliszket is. Cím: Fő út 1.