Hans Nilsen Hauge (Hange, Thunö egyházmegye, 1771. április 3. – Christiania mellett, 1824. március 29.) protestáns vallásfelekezet-alapító Norvégiában.
Életútja
Szülei is földművesek voltak, ő is, de mély és ábrándos vallásos lelkületű. 1795 körül mint Istentől hivatott és megvilágosított próféta lépett fel az észelviség ellen pietista irányában. Mint a törvény hirdetője a Szentírást tekintette minden téren szabályozónak, számos hivét házi istentisztelet tartása végett kisebb egyesületekbe csoportosította, és azokban az apostoli egyházat utánozva, vagyonközösséget léptetett életbe és az így összegyűlt vagyont közhasznú vállalatokba fektette. A papságot többször élesen megtámadta beszédeiben, ezért 1804-ben elfogták és 10 évi elhúzódott vizsgálati fogság után pénzbírságra itélték.
Az általa alapított felekezet (melynek tagjait haugiánusoknak vagy olvasóknak is nevezték, és akik különben külsőleg az egyháztól nem szakadtak el) nagy hódítást tett egész Norvégiában, sőt Dániában is, kivált az alsóbb néposztály körében, különösen a keresztény felekezeteknek szabad vallásgyakorlatot biztosító törvény meghozatala (1845) óta.
Nevezetesebb művei
Betragtning over Verdens Daarlighed, 1796 Forsøg til en Afhandling om Guds Viisdom, 1796 De Enfoldiges Lære og Afmægtiges Styrke, 1798 De sande Christnes udvalgte Psalmebog, 1799 Den christelige Lære, forklaret over Epistlerne og Evangelierne, 1800 Forklaring over Loven og Evangelium, 1804 Om religiøse Følelser og deres Værd, 1817 Religeuse Sange, 1819 Huus-Postil, 1822 Udtog af Kirke-Historien, 1822 Hans Nielsen Hauges Testamente til sine Venner, 1821
Jegyzetek
Források
Kategória:Norvégok Kategória:Evangélikus egyházi személyek Kategória:1771-ben született személyek Kategória:1824-ben elhunyt személyek Kategória:Norvégia vallási élete