A Tibold nemzetség (Tibolch, Tybold, Tibold bani, Thiboldi) történeti hagyományai Kézai Simon történetíró szerint még Géza magyar fejedelem idejébe nyúlnak vissza. Ekkor, a 900-as évek második felében költözött Bajorországból Magyarországra a nemzetség őse Tibold ispán egy Fanberg vagy Samberg vagy Schaumburg nevű városból. Ez utóbbiban, a felső-ausztriai, Duna menti Schaumburgban található vár a 10. században Bajorország része volt.Kristó Gyula: Koppány leverése, mek.oszk.huDr. Magyar Kálmán: Szent István király államszervezésének somogyi emlékeiről, sulinet.hu
Története A Tibold nemzetség valószínű, hogy korán megszerezte Dráva mentén fekvő birtokait és ezek központját, Babócsát, ahol azután Szent Miklós tiszteletére bencésmonostort emeltek.
A nemzetség 1231-ben már nagy vagyonnal rendelkezett. Első ismert őse Bodor volt, kinek fiai: Jakab, Kozma, Pethe, Tamás, Bodor és Tibold voltak.
1231-ben a nemzetség fent nevezett tagjai már 27 dráváninneni (talán mind somogyvármegyei) helységen, köztük Babócsa, Somogytarnóca , Komlósd, Péterhida, Bolhó, Lábod és az ennek környékén levő falvakon osztoztak meg. A későbbiekben szerezték még Somot és (az eltünt) Kapurév nevű helységeket.
A nemzetség legkiválóbb tagja Tibold volt, aki báni méltóságot töltött be (1231 és 1269 között két ilyen nevű tagja is élt a nemzetségnek).
A Tibold nemzetség Babócsán birtokos ágát Babócsaiaknak is nevezték, és a Somogyban is szereztek területeket, amelyeket a 14. század közepéig birtokoltak.
A nemzetség egyes tagjai Babócsa környékéről a Dráva másik partjára, az akkoriban még meglehetősen lakatlan Körös vármegyében mindinkább délebbre húzódtak; a Szaplonca, Tapolca, Peker-patakok völgyeiben szereztek maguknak újabb birtokokat, egészen a Száva partjáig, ahol a mai Szuboczka patak mellett vetették meg hatalmas uradalmuknak; a Szencsei uradalomnak alapjait.
Jegyzetek
Források Karácsonyi János: Magyar Nemzetségek Borovszky Samu: Somogy vármegye
Kategória:Magyar nemzetségek