Radics Jenőné (Budapest, 1927. április 21. – Tarcsafürdő , 2015. december 10.) magyar–német szakos gimnáziumi tanár, író, irodalomtörténész.
Pályafutása Dunapentelén végezte az elemi iskolát, majd Budapesten az angolkisasszonyok Sancta Maria Leánygimnáziumában érettségizett 1945-ben. 1950-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsész Karán magyar–német szakos tanári diplomát szerzett. 1950–54 között különböző ipari szakmunkásképző iskolákban tanított.
1954-től az Óbudai Árpád Gimnázium tanára volt nyugdíjazásáig (1982).
Magyar irodalmi előadásokat tartott az Munkaerő-tartalékok Hivatala Módszertani Intézetében, valamint a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatban. Német nyelvtanfolyamokat vezetett: Budapest, TIT (1967–1982); Szombathely, TIT (1982–1984); Felsőőr, a magyar cserkészet keretében az erdélyi menekültek számára (1988–1990). 1983 óta Ausztriában élt, előadásokat tartottTevékenységéről megjelent cikkek a Bécsi Naplóban: Radics Jenőné előadása Babitsról (2001. nov.–dec.) Radics Jenőné előadása Petőfiről. Deák Ernő: Befordulva Alsóőrre (2003. máj.–jún.) Radics Jenőné előadása Csokonairól (Csokonai est Alsóőrött) (2005. márc.–ápr.) Alsóőr dicsérete (2008. márc.–ápr.) Kicsi Jézus, ugye tudsz magyarul? (Deák E.) (2009. jan.–febr.) a helyi magyar közösségek és az osztrákok számára a magyar történelem nevezetes napjairól (1848,http://www.langos.at/newshu/comment.php?comment.news.80http://www.langos.at/newshu/comment.php?comment.news.113 1956http://www.langos.at/newshu/comment.php?comment.news.126), írókról, költőkről, híres emberekrőlhttp://www.langos.at/newshu/search.php?q=Radics&r=0&s.x=7&s.y=7&s=Search (Petőfi Sándor, Arany,http://www.langos.at/newshu/comment.php?comment.news.95 Babits Mihály, Illyés Gyula, Balassi Bálint, Berzsenyi Dániel,http://www.langos.at/newshu/comment.php?comment.news.68 Kazinczy Ferenc, Kosztolányi Dezső,http://www.langos.at/newshu/comment.php?comment.news.76 Csokonai Vitéz Mihály, „Új idők új dalai”, „Vidám magyar versek”, Szilágyi István, Lászlóffy Aladár, Wimmer Ágoston) az alsóőri Umizbanhttp://volksgruppen.orf.at/magyarok/aktualis/stories/144596/ (Magyar Média- és Információs Központ), a bécsi Bornemisza Társaságban, az Oberschützeni Hianz Központban, a grazi akadémikusok Körében. A régi és a kortárs magyar irodalmat és kultúrát a Bécsi Napló,• Bécsi Napló (Bécs) Évfordulók (1994. márc.–ápr.) Csoóri Sándor: Szálla alá poklokra (1998. márc.–ápr.) Burgenland – A zene napja Felsőlövőn (1998. júl.–aug.) Nagy Gáspár Grazban (1998. júl.–aug.) Wimmer Ágoston az 1848-as forradalomban (1998. szept.–okt.) Gondolatok és képzettársítások (Böröndy Lajos könyvéről) (1998. nov.–dec.) Emlékezés Illyés Gyulára (2003. márc.–ápr.) Tudományos tanácskozás (2003. nov.–dec.) Emlékezés Balassi Bálintra (2004. szept.–okt.) Csoóri Sándor 75 éves (2005. jan.–febr.) Búcsú Sánta Ferenctől (2008. szept.–okt.) Főhajtás Kazinczy Ferenc emlékének (2009. szept.–okt.) - A 80 éves Csoóri Sándor köszöntése (2010. márc.-ápr.) - Búcsú Fekete Gyulától (2010. márc.-ápr.) a Másokért Együtt,• Másokért együtt (Bécs): Versek 1956 emlékére: I. Nevek; II. Számok (2004. okt. 21.) Emlékezés Benedek Elekre (2009. nov. 5.) a felsőőri Őrség• Őrség (Felsőőr / Oberwart) - Wimmer Ágoston élete és munkássága (2005. nov.) és az Őrvidéki Hírek hasábjain, az ORF Burgenland rádió és televízió adásaiban is népszerűsítette. Cikkei jelentek meg Magyarországon a Hitelben,• Hitel (Budapest) Beszámoló egy utazásról (1989. 4. sz.) Kossuth Lajos azt üzente (Wimmer) (1990. nov. 14.) Levél Oberschützenből, azaz Felsőlövőből (1991. máj. 15.) az Új Demokratában,• Új Demokrata (Budapest) A „reakció” uszályában: emlékezés az iskolák államosítására 1. (I. évf. 19. sz. 1994. dec. 22.) A szellem Pócspetrije: emlékezés az iskolák államosítására 2. (I. évf. 20. sz. 1994. dec. 29.) az Új Emberben,• Új Ember (Budapest) Az első szótól mindmáig. A Biblia hatása a magyar irodalomra (2008. okt. 26.) a Mértékadóban,• Mértékadó – RTV műsor (Budapest) A bogárhátú kis viskó szentegyház vala – Arany J. emlékezete (2007. okt. 15-28) a Vas Népében,• Vas Népe (Szombathely) Próféta a saját hazájában (Franz Simon festőművész kiállítása) (1993. szept. 27.) Kérdések Bős-Nagymarosról (1998. márc. 2.) Az ünnepek napja (1999. jún. 1.) Rendhagyó történelemóra (2006. okt. 9.) a Kétnyelvűségben,• Kétnyelvűség (Budapest) - Székely András Bertalan: Barométer (Az ex-YU magyar közéleti irod. antológiája) – recenzió (1999. VI. évf. 4. sz.) a kolozsvári Helikonban• Helikon (Kolozsvár): G. A. Wimmer (1791–1863) Egy németajkú magyar forradalmár (1996. márc. 5.) stb. Összegyűjtött írásait Szóval szállni címmel az Antológia Kiadó jelentette meg 2011-ben.
Díjai, kitüntetései 1964. Népművelési Intézet, színjátszó csoport rendezése, ezüstérem 1994. Új Demokrata – Izgalmas valóság. 3. helyezés 1997. Anyanyelvápoló Szöv. – Honismereti Szöv.: Rokonértelmű főnevek – II. díj; Rokonértelmű igék – III. díj 1997. Budapest III. kerületi Önkormányzat, Tarlós Istvántól: Karádi-díj (díszoklevél, emlékérem)az Árpád Gimnáziumban végzett több évtizedes pedagógiai munkáért 1998. a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a három évtizeden át végzett munkásságért tiszteletbeli taggá választotta 1999. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma – Nyelvművelő pályázat: A hírközlő eszközök nyelve;In: Balázs Géza–Grétsy László: Anyanyelvünkről – anyanyelvünkért. Családi szavaink 2000. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma – Anyanyelvi pályázat: Nyelvi illem nagyszüleink kiskorában 2001. Millenniumi Országjáró pályázat: Álomalapítás 2007. A Lakiteleki találkozó 20. évfordulója alkalmából közéleti bátorságáért, áldozatos munkájáért, a közös ügyhöz, a magyar megújuláshoz és a megmaradás szent ügyéhez való hűségéért emléklap (Aláírók: Bíró Zoltán, Csoóri Sándor, Csurka István, Fekete Gyula, Für Lajos, Kiss Gy. Csaba, Lezsák Sándor) 2012. Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszthttp://volksgruppen.orf.at/magyarok/aktualis/stories/159628/
Családja Édesanyja Tremmel Karolin (1898–1973) tanítónő Édesapja Kovács Ferenc (1898–1966) tanítóhttp://www.dh-online.hu/hetvege/20070430_egy_gyonyoru__elegans_levelrol/print Férje dr. Radics Jenő (1923–1972) tüdőgyógyász, röntgen szakfőorvos Lánya dr. Radics Éva (*1952) a Gráci Zeneművészeti Egyetem tanára. Unokái: Dr. Kovács Gyöngyi (*1977) Helsinkiben a Svéd Közgazdasági Egyetem (Hanken) tanszékvezető egyetemi tanára; Mag. Kovács Kinga üzletkötő, magyar nyelvű szakreferens Bécs. Dédunokái: Westerlund Venla (*2003) és Westerlund Lauri (*2005)
Jegyzetek
Kategória:Magyar irodalomtörténészek Kategória:1927-ben született személyek Kategória:2015-ben elhunyt személyek
Kategória:Az Óbudai Árpád Gimnázium tanárai