Sáp község Hajdú-Bihar vármegyében, a Püspökladányi járásban. Az 1950-es megyerendezésig Bihar vármegye Sárréti (később Biharnagybajomi) járásához tartozott.

Fekvése A vármegye déli részén helyezkedik el, Hajdúszoboszlótól délre, Berettyóújfalutól nyugatra. A szomszédos települések: északon Földes, keleten Berettyóújfalu, délen Bihartorda, délnyugaton Bihardancsháza és Nagyrábé, északnyugaton Báránd.

Megközelítése Központján a Debrecentől Bihartordáig húzódó 4805-ös út vezet végig, közúton csak ezen érhető el, Földes vagy Bihartorda érintésével. Az ország távolabbi részei felől a legfontosabb megközelítési útvonala a 42-es főút, melyről földesi letéréssel lehet eljutni a községbe.

Érinti a , melynek egy megállója van a településen. Sáp vasútállomás a belterület északi szélén található, a vonali megállók viszonylatában Báránd és Berettyóújfalu vasútállomás között; közúton a 4805-ös útból kiágazó 42 311-es mellékúton érhető el.

Története A korabeli oklevelek 1264-ben említik először a falut. A régi forrásokban neve Saap, Saáp alakban fordul elő, egyes térképeken még a XIX. század végén is így szerepel.

A XIV. században a Sápi és a földesi Nagy család volt a falu két birtokosa.

Sáp a kiváltságokkal rendelkező falvak sorába tartozott, mely kiváltságait Bethlen Gábor is megerősítette. 1689-ben I. Lipóttól ugyancsak kiváltságokat kapott, melyek egy év múlva hídvámmal egészültek ki.

Közélete Polgármesterei +IdőszakNévJelölő szervezetMegjegyzés1990–1994Kaszás Lajosfüggetlen1994–1998független1998–2002FKgP2002–2006Karacs Imrefüggetlen2006–2010független2010–2014független2014–2019független2019–2024független2024–Végh Imre Józseffüggetlen

Népesség

2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,3%-a magyarnak, 21,2% cigánynak, 0,5% németnek, 0,5% románnak mondta magát (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb 100%-nál). Vallási megoszlás: római katolikus 6,4%, református 60,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 17,3% (15,5% nem válaszolt).Sáp Helységnévtár

2022-ben a lakosság 94,3%-a vallotta magát magyarnak, 23,9% cigánynak, 0,3% örménynek, 0,1% németnek, 0,1% románnak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb 100%-nál). Vallás: 49,9% református, 2,2% római katolikus, 0,1% görögkatolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 21,6% felekezeten kívüli (24,9% nem válaszolt).Sáp Helységnévtár

Nevezetessége Református temploma eredetileg 1802-ben, tornya 1812-ben épült. A templomhajó később tönkrement, sokáig csak a torony állt magában. Az új, eklektikus stílusú, famennyezetes templomhajót 1892-ben építették hozzá Veres Károly nagyszalontai építész terve alapján, és egyúttal renoválták a torony süvegét. Orgonája 1900-ban készült el. 2025. július 7-én egy óriási vihar ledöntötte a toronysisakot, amely beszakította a tetőt is.

Itt születtek Benamy Sándor (álnevén Ben Ami) író, újságíró, műfordító (1899–1989) Bojtor Imre nótaénekes (1923–1999); nevét ma a falu művelődési háza viseli

Jegyzetek

Források

Külső hivatkozások

Sáp az utazom.com honlapján

Kategória:Hajdú-Bihar megye települései Kategória:Bihar vármegye települései