Robin G. Collingwood (Cartmel Fell, Lancashire, 1889. február 22. – Coniston, Cumbria, 1943. január 9.) filozófus, történész és régész, az Oxfordi Egyetem filozófiaprofesszora, a 20. századi polgári történetírás egyik nagy hatású szerzője, kutatója, az oxfordi Pembroke College választott tagja.
William G. Collingwood oxfordi professzor fia. Legnagyobb hatással Hegel, Kant, Giambattista Vico, Francis H. Bradley és John A. Smith voltak rá. Huszonhét éves korától sorban jelentek meg filozófiai és történeti tárgyú munkái, amelyek mellett aktív és elismert régész is volt. 53 évesen stroke-ban halt meg, nagy mennyiségű kiadatlan és befejezetlen munkát hagyva hátra, amelyek a második világháború után gyűjteményes kötetekben jelentek meg.
Életében megjelent művei Religion and Philosophy, 1916 Roman Britain, 1923 Speculum Mentis; or The Map of Knowledge, 1924 Outlines of a Philosophy of Art, 1925 The Archaeology of Roman Britain, 1930 An Essay on Philosophic Method, 1933 Roman Britain and the English Settlements, with J. N. L. Myres, 1936 The Principles of Art, 1938 An Autobiography, 1939 The First Mate's Log, 1940 An Essay on Metaphysics, 1940 The New Leviathan, 1942
Posztumusz megjelent művei The Idea of Nature, 1945 The Idea of History, 1946 Essays in the Philosophy of Art, 1964 Essays in the Philosophy of History, 1965 Essays in Political Philosophy, 1989 The Principles of History and Other Writings in Philosophy of History, 2001 The Philosophy of Enchantment: Studies in Folktale, Cultural Criticism, and Anthropology, 2005
Magyarul A történelem eszméje; előszó Kelemen János, jegyz. Huoranszki Ferenc, Molnár János, ford. Orthmayr Imre; Gondolat, Bp., 1987 Jegyzetek
Kategória:20. századi tudósok Kategória:Angol filozófusok Kategória:Brit történészek Kategória:Angol régészek Kategória:1889-ben született személyek Kategória:1943-ban elhunyt személyek Kategória:Brit egyetemi, főiskolai oktatók