Újszentmargita község Hajdú-Bihar vármegyében, a Balmazújvárosi járásban.
Fekvése Tiszacsegétől északra, a Hortobágyi Nemzeti Park szélén helyezkedik el, a Tisza bal parti oldalán, közvetlenül Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye határa mellett. Legnyugatibb pontja a folyótól kevesebb, mint 1 kilométerre esik, de belterülete mintegy 8 kilométer távolságra fekszik a Tiszától.
Különálló településrészei Tuka, mely a központjától megközelítőleg 6 kilométerre nyugatra, valamint Bödönhát, mely a belterülettől mintegy 2 kilométerre északra fekszik.
A közvetlenül határos települések: észak felől Folyás, északkelet felől Görbeháza, kelet felől Bagota (Görbeháza különálló településrésze), délkelet felől Balmazújváros, délnyugat felől Tiszacsege, nyugat felől Ároktő, északnyugat felől pedig Tiszakeszi (utóbbi kettő már a túlparton, a Tisza borsodi oldalán található).
Megközelítése Közúton csak északi vagy déli szomszédja felől érhető el, a 3315-ös úton; utóbbin közelíthető meg Bödönhát is. Tukával és azon keresztül egy Ároktőhöz tartozó, egykor nyilván szebb napokat látott, lakott külterületi településrésszel a 33 119-es számú mellékút köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a érintette, mely a belterülete keleti szélén haladt el és két megállási pontja is volt itt; Kismargita megállóhely a központtól nem messze keletre létesült, a Hunyadi utca vasúti keresztezése mellett, illetve Újszentmargita megállóhely a belterület északi szélén is túl; utóbbi közúti elérését a közvetlenül mellette húzódó 3315-ös út biztosította. Miután a MÁV kihasználatlanság miatt megszüntette a vonatközlekedést a térségben, a vonalon a Volánbusz indított helyettesítő buszjáratokat.
Története A község elődje Szentmargita (utalás Antiokheiai Szent Margitra) az egykori Koponya (vagy Koponyasi) csárda környékén volt található (ma Bödönhát). IV. Béla király az egri püspökség birtokait megerősítő oklevelében (1261. szept. 9-én) kiemelte azokat, melyeket Szent István adományozott. Ezek közé tartozott Fehér-Szent-Margita, a hozzátartozó halászokkal.Borovszky: Szabolcs vármegye őstörténete A falu először az 1241-42-es tatárjárás idején lett lerombolva. A falu lakosai a helyi nádasokba illetve mocsarak közé menekülve élték túl. A tatárok elvonulása után kicsit arrébb építették fel falujukat Újszentmargita néven. Az eredetileg ott kanyargó Tiszából és egykori tavakból való halászatból éltek. A Tisza szabályozásakor ezek a mocsarak és tavak kiszáradtak. A megmaradt holtág Selypes néven maradt fenn.
A mai település 1947. január 1-jével jött létre, amikor is az addig Polgár nagyközséghez tartozó Bödönhát, Csurgóhát, Egyház, Fástanya, Fövényeshát, Kerecse, Kiscserepes, Lopóhát, Margitaerdő, Nagybagota, Szandalik, Szentmargitapuszta és Tukaszilágy nevű külterületi lakott helyek Újszentmargita ideiglenes néven nagyközséggé alakultak.Posta és Távírda Rendeletek Tára 1947, 13. szám, 100-101. oldal online hozzáférés (Arcanum): 2025. november 7.
Közélete Polgármesterei IdőszakPolgármesterPárt1990–1994Dr. Bartal Kálmánfüggetlen1994–1998független1998–2002Képes Lászlófüggetlen2002–2006Csetneki Csabafüggetlen2006–2010független2010–2014független2014–2019független2019–2024független2024–független
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,7%-a magyarnak, 7,9% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (16,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,1%, református 7,1%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 14,2% (30,8% nem válaszolt).Újszentmargita Helységnévtár
2022-ben a lakosság 88,3%-a vallotta magát magyarnak, 8,2% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% ukránnak, 0,2% szlováknak, 0,1% bolgárnak, 0,1% románnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 7% volt református, 24% római katolikus, 3,6% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 0,1% evangélikus, 24,1% felekezeten kívüli (39,1% nem válaszolt).Újszentmargita Helységnévtár
Nevezetességei „Tilos” erdő: Őstölgyes Bagotai puszta Tuka nevezetű törpefalu Árpád-házi Szent Margit római katolikus templom, ahol 2013. január 27-én a névadó ereklyéjét is elhelyezték.http://www.magyarkurir.hu/hirek/arpadhazi-szent-margit-csontereklyejevel-gazdagodott-ujszentmargita Tv-torony
Jegyzetek
Források Vitéz Ferenc: Szent Margitok öröksége (2007)
További információk Újszentmargita hivatalos honlapja Újszentmargita közigazgatási portálja
Kategória:Hajdú-Bihar megye települései