bélyegkép|263px|Taj Mahal Bécs Múzeumi Negyedében, 2007-ben, a Jazz-Fest Wien-en bélyeg|263px|Taj Mahal Montreux–ban bélyeg|263px|Taj Mahal Trio (Taj Mahal – ének, gitár, bendzsó, billentyűs hangszerek; Bill Rich – basszusgitár; Kester Smith – dobok) Bécs, Múzeumi Negyed, (Jazz-Fest Wien)
Taj Mahal (Henry Saint Clair Fredericks) (Harlem, New York, 1942. május 17. –) négyszeres Grammy-díjas autodidakta amerikai énekes, dalszerző, blueszenész. Gitáron, bendzsón, harmonikán, zongorán és sok más hangszeren játszik. A zenéje sem klasszikus, sem könnyűzene, hanem Afrika, a Karib-térség és a Csendes-óceán déli része népeinek zenéjét foglalja egybe a blueszal.
Gyermekkora Taj Mahal Harlemben született, de a Massachusetts állambeli Springfieldben nevelkedett. Már gyermekkorában felismerte a populáris zene és az otthon játszott zene közötti különbségeket, érdeklődött a jazz iránt, megszerette Charles Mingus nagybőgős, Thelonious Monk zongorista és Milt Jackson vibrafonos zenéjét. A szülei arra nevelték, hogy legyen büszke afrikai és nyugat-indiai származására.
Mivel az apja, id. Henry Saint Clair Fredericks – becenevén „A Géniusz” – zenész volt, ezért a házukban gyakran voltak karibi, afrikai, és az amerikai zenészek. Szülei biztatására Mahal klasszikus zenét tanult, zongoraleckéket vett, ezen kívül klarinéton, harsonán és harmonikán is tanult.
Tizenegy éves volt, amikor az édesapja egy baleset következtében elhunyt (egy traktor zúzta halálra a saját építőipari vállalatánál). Édesanyja újra férjhez ment, és Mahal 13 vagy 14 éves korában a nevelőapja gitárján játszani tanult. Az első leckéket egy bizonyos Lynwood Perry, a híres blues-énekes-gitáros-dalszerző Arthur „Big Boy” Crudup unokaöccse adta. A középiskolában Mahal egy doo-wop csoportban énekelt.
Volt olyan időszak az életében, amikor a gazdálkodást ugyanúgy szerette mint a zenélést. Tizenhat éves korában Springfield közelében, Palmerben egy tejgazdaságban dolgozott, 19 évesen ugyanott művezető lett, és 1964-ben a University of Massachusetts-en mezőgazdász alapdiplomát (BSc) is szerzett.
Pályafutása 1961 és 1964 között egy R&B zenekarban zenélt, a Taj Mahal és az Elektrasban amely Boston kávéházaiban, éjszakai klubjaiban és a helyi főiskola kocsmáiban játszott. Az együttes tagjai: Taj Mahal – ének, Ray Souza – tenor-, alt- és baritonszaxofon, Charles „Chucky” Reed – tenorszaxofon, Marcel Krudele – gitár, Jack Moran – basszusgitár, Don Littlefield – dobok, Steve Bonds – orgona.
1964-ben Santa Monicába (Kalifornia) ment, és Ry Cooder gitárossal, Gary „Magic” Marker basszusgitárossal és Kevin Daniel Kelley dobossal megalakította a Rising Sons együttest. Több mint 20 dalt vettek fel, de az album soha nem jelent meg, és az együttes is hamarosan feloszlott. Ezt követően Mahal olyan zenészekkel játszott együtt, mint Howlin’ Wolf, Buddy Guy, Lightnin’ Hopkins és Muddy Waters. A Columbia Recordsnál maradt, és 1968-ban elkezdődött a szólókarrierje. Az albumok: Taj Mahal (1968), The Natch'l Blues és a Giant Step/De Ole Folks at Home.Néhány forrásban Giant Steps/De Old Folks at home. Ry Cooderrel együtt játszott a The Rolling Stones-szal, és szerepelt a The Rolling Stones Rock and Roll Circus című filmben is.
Az 1960-as-70-es években tizenkét albumot vett fel a Columbia Recordsnál, amelyekben már összeolvadt a nyugat-indiai és a karibi zene a jazz-zel és a reggae-vel. 1972-ben megírta a Sounder című film zenéjét. A film – melyben maga Mahal is szerepel – főszereplője Cicely Tyson. 1976-ban otthagyta a Columbia Records kiadót, és a Warner Bros. Recordshoz szerződött.
Az 1980-as években csökkent az érdeklődés Mahal munkája iránt. 1981-ben Kauaiba (Hawaii) költözött, az ottani zenei hagyományokat kutatta, és néhány férfival megalakította a The Hula Blues Bandet. 1987-ben visszatért, a Gramavisionnál elkészítette a Taj, 1988-ban a Shake Sugaree, 1991-ben pedig a Mule Bone albumokat, ez utóbbit Grammi-díjra jelölték. Az 1990-es években a Private Music kiadónál blues, pop, rock és R&B albumai jelentek meg, a zenésztársai Eric Clapton és Etta James voltak. 1998-ban megjelent a ’’Largo’’ című album David Forman dalszerző, Rick Chertoff producer, Cyndi Lauper, Willie Nile, Joan Osborne és Rob Hyman énekesek The Band zenekar két multi-instrumentalistája, Garth Hudson és Levon Helm, valamint a The Chieftains együttes és Mahal közreműködésével . Az album zenéjét Antonín Dvořák IX. (Újvilág) szimfóniájának 2., Largo tétele ihlette.
2002. október 15-én a Rhino Entertainment Company kiadta a Red Hot + Riot: The Music és a Spirit of Fela Kuti című jótékonysági albumot a nigériai zenész, Fela Kuti tiszteletére. A teljes bevételt a Red Hot Organization (RHO) nonprofit szervezetnek ajánlották fel.
Stílusa A gitárosok többségével ellentétben Mahal nem a hüvelyk- és mutatóujjával, hanem a hüvelyk- és középső ujjával pengeti a húrokat.
Zenei pályafutása elején tanulmányozta az olyan blues-énekesek és –zenészek stílusát, mint Robert Johnson, Jimmy Reed, Son House, Sleepy John Estes, Muddy Waters, Big Mama Thornton, Howlin' Wolf, Bo Diddley, Mississippi John Hurt, Brownie McGhee és Sonny Terry. Ő volt az első – ha nem a legelső – híres előadó, aki a világzene lehetőségeit kutatta.
Díjak, jelölések Taj Mahal négy Grammy-díjat kapott, és tizenhatszor jelölték ugyanerre a díjra. 1997, Grammy-díj: Señor Blues A Legjobb Kortárs Blues Album; 2000, Grammy-díj: Shoutin' in Key, A Legjobb Kortárs Blues Album; 2006. február 8., jelölés: Massachusetts Állam Blues Művésze.A jelölés hivatalos szövege. 2006, Blues Zenei Díj: The Essential Taj Mahal; 2008, Grammy-jelölés: Maestro, A Legjobb Kortárs Blues Album; 2011. május 22., tiszteletbeli doktor, Wofford College Bölcsészettudományi Főiskola, Spartanburg, Dél-Karolina. A videó itt megtekinthető. 2023, Grammy-díj: Get on Board, A Legjobb Tradicionális Blues Album; 2025, Grammy-díj: Swingin' Live at the Church in Tulsa, A Legjobb Tradicionális Blues Album;
Diszkográfia Stúdióalbumok 1968 – Taj Mahal 1968 – The Natch'l Blues 1969 – Giant Step/De Ole Folks at Home 1971 – Happy Just to Be Like I Am 1972 – Recycling The Blues & Other Related Stuff 1973 – Oooh So Good 'n Blues 1974 – Mo' Roots 1975 – Music Keeps Me Together 1976 – Satisfied 'N Tickled Too 1976 – Music Fuh Ya' (Musica Para Tu) 1977 – Brothers (Soundtrack) 1977 – Evolution (The Most Recent) 1987 – Taj 1988 – Shake Sugaree 1991 – Mule Bone 1991 – Like Never Before 1993 – Dancing the Blues 1995 – Mumtaz Mahal (with V.M. Bhatt and N. Ravikiran) 1996 – Phantom Blues 1997 – Señor Blues 1998 – Sacred Island aka Hula Blues (The Hula Blues Banddel) 1999 – Kulanjan (Toumani Diabatével) 2000 – Hanapepe Dream 2005 – Mkutano Meets the Culture Musical Club of Zanzibar 2008 – Maestro 2014 – Talkin' Christmas (with Blind Boys of Alabama) 2016 – Labor of Love 2017 – TajMo (Keb' Mo'val)
Koncertalbumok 1971 – The Real Thing 1972 – Recycling The Blues & Other Related Stuff 1972 – Big Sur Festival – One Hand Clapping 1979 – Live & Direct 1990 – Live at Ronnie Scott's 1996 – An Evening of Acoustic Music • 2000 – Shoutin' in Key • 2004 – Live Catch
Válogatásalbumok 1980 – Going Home 1981 – The Best of Taj Mahal, Volume 1 – Columbia Records 1992 – Taj's Blues 1993 – World Music 1998 – In Progress & In Motion: 1965-1998 1999 – Blue Light Boogie 2000 – The Best of Taj Mahal 2000 – The Best of the Private Years 2001 – Sing a Happy Song: The Warner Bros. Recordings 2003 – Martin Scorsese Presents the Blues – Taj Mahal 2003 – Blues with a Feeling: The Very Best of Taj Mahal 2005 – The Essential Taj Mahal
Közreműködések 1968 – The Rolling Stones Rock and Roll Circus 1968 – The Rock Machine Turns You On 1970 – Fill Your Head With Rock 1985 – Conjure – Music for the Texts of Ishmael Reed 1990 – The Hot Spot – Original Motion Picture Soundtrack 1991 – Vol Pour Sidney- one title, other tracks by Charlie Watts, Elvin Jones, Pepsi, The Lonely Bears, Lee Konitz and others. 1992 – Rising Sons Featuring Taj Mahal and Ry Cooder 1992 – Smilin' Island of Song by Cedella Marley Booker and Taj Mahal. 1993 – The Source by Ali Farka Touré (World Circuit WCD030 / Hannibal 1375) 1993 – Peace Is the World Smiling 1997 – Follow the Drinking Gourd 1997 – Shakin' a Tailfeather 1998 – Scrapple Soundtrack 1998 – Largo 1999 – Hippity Hop 2002 – Jools Holland's Big Band Rhythm & Blues (Rhino), contributing his version of "Outskirts of Town" 2002 – Will The Circle Be Unbroken, Volume III lead in and first verse of title song, with Nitty Gritty Dirt Band, Alison Krauss, Doc Watson 2004 – Musicmakers with Taj Mahal (Music Maker 49) 2004 – Etta Baker with Taj Mahal (Music Maker 50) 2007 – Goin' Home: A Tribute to Fats Domino (Vanguard), contributing his version of "My Girl Josephine". 2009 – American Horizon with Los Cenzontles and David Hidalgo 2011 – Play The Blues Live From Lincoln Jazz Center with Wynton Marsalis and Eric Clapton, playing on Just a Closer Walk With Thee and Corrine, Corrina
Filmográfia Koncert DVD-k 2006 – Taj Mahal/Phantom Blues Band Live at St. Lucia 2011 – Play The Blues Live From Lincoln Jazz Center with Wynton Marsalis and Eric Clapton, playing on Just a Closer Walk With Thee and Corrine, Corrina
Filmek 1972 – Sounder 1991 – Bill and Ted's Bogus Journey 1998 – Six Days Seven Nights 1998 – Blues Brothers 2000 1998 – Scrapple 2000 – Songcatcher 2002 – Divine Secrets of the Ya-Ya Sisterhood
TV Show 2004 – Theme song Peep and the Big Wide World
Források Taj Mahal-e Notes.com Taj Mahal:Biography from Answers.com The BluesHarp Page:Legends:Taj Mahal The Captain Beefheart Radar Station – The Rising Sons Discography LivinBlues – Taj Mahal Biography – Taj Mahal (Bio 256) Hula Largo: from Dvorak to Taj Mahal (Hozzáférés: 2012. január 14.) https://magyarnarancs.hu/zene2/hiba_volna_megfejteni_taj_mahal_international_rhythm_band-55885
Fordítás
Jegyzetek
Néhány dal Taj Mahal előadásában Corrina, Corrina Hello Josephine
További információk
Kategória:Amerikai gitárosok Kategória:Amerikai bluesgitárosok Kategória:Amerikai dalszerzők Kategória:1942-ben született személyek Kategória:Élő személyek Kategória:Grammy-díjas zenészek