Táncsics Mihály (született Mihajlo Stančić,] Ácsteszér, 1799. április 21.Ácsteszéri r.kat. keresztelési anyakönyv, 1799. év. – Budapest, 1884. június 28.), gyakran használt névalakja szerint Stancsics Mihál:Stancsics Mihál (Táncsics Mihály): Általános világtörténet. az ifjuság számára. Bp., 1849, , darabanth.com magyar író, publicista, az első szocialista politikusok egyike. Írói álneve: Andorlaki Máté.
Élete Tanulmányai, fiatalkora Jobbágycsaládban született egy Bakony-széli falucskában, Ácsteszéren Tántsits Mihály és Netreba Éva fiaként. Szülei telkes gazdák, anyja szlovák, apja horvát származású. Húszéves korában takácsként végzett Bakonyszombathelyen és takácssegéddé avatták. Később, az ottani tanító tanítgatta és segédtanítónak vette maga mellé, majd Táncsics Devecserben és Izsákon működött tanársegédként. 1822-ben Budán tanítóképzőt végzett, amely akkor féléves tanfolyam volt a normaiskola mellett. A gimnáziumot ezt követően, szinte felnőtt fejjel végezte el három piarista gimnáziumban. Az első osztályt 1823-ban, 24 évesen Kecskeméten kezdte. Ott végezte el két év alatt az első három grammatikai osztályt (1823–1825). A 4. grammatikai és az 1. humanista osztályt Nyitrán (1825–1827), a 2. humanista osztályt pedig Pesten (1827/1828) járta.Csiffáry Gabriella, Magyar politikusok az iskolapadban, Budapest, 2021, 54-55. Komoly latintudást szerzett.Gerencsér Így élt Táncsics Mihály: A vándordiák Gimnáziumi tanulmányai mellett házitanítóskodott. Nyaranta járta az országot. A pesti egyetemen 1828 és 1831 között bölcsészetet és egy évig jogot tanult, jogi tanulmányait azonban nem fejezte be, érdeklődése az irodalom és – Horvát István történész, nyelvész hatására – a magyar nyelvészet felé fordult.
Nevelő volt Bács vármegyében Szalmássy báróéknál, Dukán és Pesten a Rudnyánszky családnál, 1835-től Kolozsvárott Teleki Sándor mellett.Gerencsér Így élt Táncsics Mihály: Hírnév baljóslattal Nyelvészeti kérdéseket taglaló munkáit erős kritika fogadta, nagy kelendőségnek örvendtek azonban számos kiadást megért tankönyvei. Magyar és német beszélgetések című könyvét (1833) betiltották.Gerencsér Így élt Táncsics Mihály: 68-69. o. 1836-ban az akkori külső-Józsefvárosban telepedett le, két évvel később innen is nősült: felesége, Seidl Teréz egy józsefvárosi csizmadia lánya volt.Gerencsér Így élt Táncsics Mihály: A legnagyobb szerencse
Politikai tevékenysége bélyegkép|jobbra|250px|A József-kaszárnya, Táncsics börtöne a budai várban, a Táncsics Mihály utca 9. alatt
1836-tól megjelent irányregényeiben – Pazardi (Kolozsvár, 1836)Gerencsér Így élt Táncsics Mihály: 71. o. – és cikkeiben a polgári átalakulás programját népszerűsítette. 1844-től a latin helyett a magyar lett a hivatalos nyelv.Magyar Nemzeti Levéltár Tanítványai közül sokakat a magyar nyelv rajongójává tett.Gerencsér Így élt Táncsics Mihály: 84-85. o.
Pesten hamar reformszellemű fiatalok társaságába csöppent (Vajda Péter, Garay János, Kunoss Endre, Horárik János), akik figyelmét a politika felé irányították. Nagy hatással volt rá a francia felvilágosodás irodalma. 1843-ra már kiforrott nézeteit publikálta: mai értelemben erősen kommunisztikus (lásd: utópista szocializmus) elképzelései mellett a társadalmi változások letéteményesének továbbra is a polgárságot tartotta. Felvetette a jobbágyság minden váltság nélkül történő megváltásának, a feudális viszonyok forradalom útján történő felszámolásának lehetőségét (Sajtószabadságról nézetei egy rabnak, Lipcse – de a hatóságok megtévesztése céljából a kiadás helyének Párizst tüntette fel –, 1844). Az éppen zajló országgyűlés követei közt nagy sikert aratott vele.Gerencsér Így élt Táncsics Mihály: 95-98. o.
1846-ban öt hónapig vándorolt Nyugat-Európában, bejárta a német városokat, majd Párizst és Londont. Útja során nemcsak tapasztalatokat szerzett, hanem munkáinak kiadót is: Lipcsében megjelent műve miatt azonban üldözték, elfogták, s bár hazatérte után elrejtőzött, 1847-ben sajtóvétség (lásd cenzúra), valamint izgatás vádjával elítélték.Gerencsér Így élt Táncsics Mihály: Hirtelen sötétség. Bujdosás, börtön, március
Budai börtönéből 1848. március 15-én szabadította ki a pesti nép és a forradalmi ifjúság. A börtönből kiszabadulva olyan kocsiba ültették, amit lovak helyett hívei húztak. balra|bélyegkép|230px|Táncsics Mihály portréja, Barabás Miklós litográfiája
Az első országgyűlési választásokon, azaz az 1848-as választásokon a siklósi kerületben indult, ahol mandátumot is nyert.Gerencsér: Így élt Táncsics Mihály 137-139. o.
Áprilisban Munkások Újsága címmel hetilapot adott ki, amelyet a munkássághoz és a parasztsághoz címzett. Noha az eseményekkel, amelyek saját szabadságát is visszaadták, egyetértett, az általa felvázolt utópista szocialista fejlődési irány heves nemtetszésbe ütközött. Lapját Kossuth 1848 végén betiltatta, őt magát pedig megpróbálták rövid úton politikailag elszigetelni, nézeteit nevetségessé tenni.Gerencsér: Így élt Táncsics Mihály 141-142. o.
A forradalom és szabadságharc bukása után nyolc évig rejtőzött a saját házuk alatt kialakított rejtekben, egészen az 1857 májusában kihirdetett amnesztiáig. Bujdoklása során különböző röpiratokban buzdított az ellenállásra, amiért „cserébe” a Bach-rendszer jelképesen ki is végezte.Gerencsér: Így élt Táncsics Mihály Halálra ítélten
bélyegkép|jobbra|185px|Jakobey Károly: Táncsics a börtönben 1860-ban egy március 15-i tüntetés szervezéséért elfogták és 15 évre ítélték. A kiegyezést követő általános amnesztia révén 1867-ben, szinte már teljesen vakon szabadult. Az 1869-es választásokon az orosházi kerületben indult, amit meg is nyert.Gerencsér: Így élt Táncsics Mihály 170-172. o. A parlamentben felszólalt a virilizmus ellen, az állam és egyház szétválasztása mellett, a választójog bővítéséért, valamint a zsellérek földhöz juttatása ügyében. 1869-ben belépett az Általános Munkásegyletbe, amely június 11-én megválasztotta elnökéül. Táncsics Arany Trombita című lapja innentől kezdve az egylet közlönyeként működött tovább.Gerencsér: Így élt Táncsics Mihály 172-176. o. Ugyan 1870-ben, a belső nézeteltérések hatására lemondott elnöki tisztségéről, kapcsolatát a szocialista mozgalommal élete végéig fenntartotta, ápolta.
Képviselői mandátuma lejárta (1872) után végleg visszavonult a közélettől, és magyar nyelvészeti kérdésekkel kezdett foglalkozni, valamint a magyarországi nemzetiségek magyarosítási terveivel.
A józsefvárosi Tömő utca 1-es számú háznak a tulajdonosa volt már az 1830-as évek végén; a szabadságharc utcán a Tömő utcai házába munkás családokat fogadott olcsó bérért, de a lakók azt sem fizették, mégsem tette ki őket. Adóssága nőtt. Házát olcsón elárverezték.Gerencsér: Így élt Táncsics Mihály 176 o.; Vénség, gyász, ínség.
Eközben utópista szocialista nézetrendszere mentén több utópisztikus rendszert is kigondolt, valamint figyelme a parasztságról mindinkább a munkásság felé fordult, később már csak bennük látta a fennálló rendszer megdöntéséhez szükséges erőt. Táncsics haláláig élesen szemben állt a dualizmus rendszerével, de az aktív politizálást végleg feladta.
Saját műveinek gyűjteményes kiadására és önéletrajzának megjelentetésére minden pénzét elköltötte;Gerencsér: Így élt Táncsics Mihály 180 o. mivel kölcsöneit sem tudta fizetni, kénytelen volt elszenvedni háza elárverezését is.Gerencsér: Így élt Táncsics Mihály 181-182. o.
Családja Táncsics Mihály 1838. október 29-én a józsefvárosi plébánián, kötött házasságot Seidl Terézzel (Pest, 1813. március 15.–Budapest, 1907. június 22.).https://www.budapestfolyoirat.hu/2019/03/a-sajtoszabadsag-orenek-nemzetsege A következő gyermekei születtek:https://nevpont.hu/palyakep/tancsics-mihaly-20aeb Táncsics Gizella Ilona (Józsefváros, Pest, 1839. február 25. –Pest, 1839. november 24.). Táncsics Ilona "Ilka" (Józsefváros, Pest, 1840. november 1. – Pest, 1847. január 18.). Táncsics Etelka (Józsefváros, Pest, 1842. június 13.–†?). Táncsics Alojzia "Lajoska" (Józsefváros, Pest, 1849. március 15. – 1861) nevét Kossuth Lajos után kapta. Táncsics Eszter (Józsefváros, Pest, 1854. május 17. –Budapest, 1881. július 2.). Férje: Csorba Géza(Ekel, 1849. december 17. – Szeghalom, 1908. szeptember 16.) a magyarországi szociáldemokrata mozgalom szervezője, ügyvéd, újságíró, lapszerkesztő, közjegyző, spiritiszta. Táncsics Kálmán
Táncsics Mihály valamennyi gyermekét túlélte és eltemettette. Leszármazottjai ma is élnek.http://kem-kszr.hu/2022/05/10/a-legjobb-embernek-a-magyar-hazaban/
Emlékezete Számos közterület, több általános iskola, hét gimnázium (Budapest, Dabas, Kaposvár, Kisbér, Mór, Orosháza, Siklós) és a Táncsics Mihály (újságírói) díj őrzi nevét. Róla szólnak Móra Ferenc A szabadsajtó rabja és a Magyar nyelvmester Bécsben című életrajzi jellegű írásai (megjelentek Móra Napok, holdak, elmúlt csillagok című kötetében). Szülőfalujában, 1886-ban avatták első szobrát.Gerencsér: Így élt Táncsics Mihály 190. o. Szülőházában, Ácsteszér községben, emlékmúzeum van. Tiszteletére 1948-ban kibocsátott ezüst 20 forintos pénzérem hátlapja fiatalkori arcképét ábrázolja.
Művei A magyar nyelv; Beimel Ny., Pest, 1831 Mihál Stancsics: Magyar és német beszélgetések s nyelvgyakorlások, e két nyelv hirtelen megtanulására; Wigand, Pest, 1833 Nyelvészet némely a’ Magyar Tudós Társaság különös használatára készült „Magyar helyesírás”-ra tett észrevételekkel; Beimel Ny., Pest, 1833 Kritikai értekezetek különös tekintettel a M. T. T. munkálatira; Trattner-Károlyi Ny.–Barra Ny., Pest–Kolozsvár,1835 Rényképek. Regény. I. (Pest), II–III. (Kolozsvár, 1835) Pazardi (Kolozsvár, 1836) Magyar nyelvtudomány, kisdedek számára; Heckenast, Pest, 1840 Magyar nyelvtudomány kezdők számára; Egyetemi Ny., Buda, 1840 Magyar nyelvtudomány kérdések- és feleletekben nagyobb tanulók számára. Hangmértékkel; Heckenast, Pest, 1840 Általános világtörténet az ifjúság számára; Gyurián-Bagó Ny., Buda, 1841 Minden alkalmi köszöntések, próbatételi beszédek, levelek s különféle írásbeli föltevények az ifjúság számára; Eggenberger, Pest, 1841 Magyarok története kérdések- és feleletekben az ifjúság számára; Egyetemi Ny., Buda, 1841 Földmívelési ipar ébresztésének egyetlen módja; szerzői, Pest, 1842 Latin nyelvtudomány kezdők számára; Wigand, Pozsony, 1842 Lényismeret azaz Természethistória az ifjúság számára; Wigand, Pozsony, 1842 Népkönyv (Pest, 1842) Sajtószabadságról nézetei egy rabnak (Lipcse (a hatóságok megtévesztése céljából a kiadás helyének Párizst tüntette fel), 1844) Széchenyi István gróf két garasára nyilatkozat (Lipcse, 1844) Latin nyelvtudomány nagyobbak számára, 1–2.; Emich, Pest, 1845–1846 Népkönyv (Lipcse, 1846) Stancsics Mihál: Franczia nyelvtan; Emich, Pest, 1846 Hunnia függetlensége (Jéna, 1847) Volksbuch (Népkönyv); Volksbücher, Leipzig, 1847 Józanész. Három részbűl áll: státus, vallás és nevelés; Kozma Ny., Pest, 1848 Vasárnapi egyesület, vagy Segítsünk egymáson; Müller, Pest, 1848 Nép szava, isten szava (Buda-Pest, 1848) Online elérhetőség Gyásznapok’ emléke levelekben, mellyeket feleségének irt Táncsics Mihál; Magyar Mihály, Pest, 1848 Népkönyv. A fenséges nádorispány félszázadig viselt hivatalának emlékére; 3. jav. kiad.; Táncsics Ny., Pest, 1848 Forradalom 1–8. ív. Magyarázza és fejtegeti Táncsics Mihál; Városi Ny.–Lukács Ny., Debrecen–Pest, 1849 Bordács Elek, a gyalog-árendás; Emich Ny., Pest, 1858 Andorlaki Máté: Világkrónika; Osterlamm, Pest, 1860 Andorlaki Máté: Magyar krónika; Osterlamm, Pest, 1861 Fővárosunk; Bartalits Ny., Bp., 1867 Templom Imre. Borzasztó történet; Noséda Ny., Pest, 1869 Kiáltó szó a kormányhoz és a népnevelőkhez az elnémetesedés tárgyában (Pest, 1871) Nemzetiségi izgatók Miletics Svetozár és pártfeleinek ajánlva; Heckenast Ny., Pest, 1872 Táncsics Mihály művei (I–XII., Bp., 1873, 1885) Nyílt levél Müller Miksa tanárhoz, „Legrégibb nyelv a magyar” czímű munkám bevezetéseül; Kocsi Ny., Bp., 1874 Életpályám; sajtó alá rend. Szeremlei László; Lepage, Kolozsvár, 1943 Életpályám; sajtó alá rendezte, bev. Czibor János; Révai, Bp., 1949