Fábiánháza község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.

Fekvése A vármegye kelet-délkeleti részén, a Nyírség szélén fekszik, az Ecsedi-láp egykori területének peremvidékén. A környező települések közül Nagyecsed 2,5, Mérk 7,5, Tiborszállás 9,5, Mátészalka 15, Nyírcsaholy 8, Nyírbátor pedig 21 kilométerre található.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Nyírcsaholy, északkelet felől Nagyecsed, délkelet felől Tiborszállás, dél felől Mérk, délnyugat felől Terem, nyugat felől pedig Nyírkáta.

Különálló településrésze a jó 2 kilométerre keletre fekvő Előtelek.

Megközelítése Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Mátészalkától Vállajig húzódó 4918-as út. Nagyecseddel a 4921-es út köti össze, Előtelek főutcája pedig a 4922-es út.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Nagyecsed vasútállomása.

Nevének eredete

A falu neve a latin Fabianusból való magyar Fábián személynév és a -háza birtokos személyragos szó összetételéből keletkezett. Ez a névadás a XIII-XIV. században volt jellemző.

A falu másik neve Bohol volt. Ez török eredetű személynév lehetett, amely a boy "parancsnok, úr, vezér" és az ul "fiú" szó összetétele.

Története A település nevének első írásos említése 1341-ből való, ekkor tűnik fel a Hontpázmány nemzetség birtokaként, és ekkor megemlítik másik nevét Bohol-t is.

A falu Ecsed, Sárvármonostora, Szentmárton és Terem között feküdt, templomát már ekkor említik: Szent Benedek apát és hitvalló tiszteletére emelték.

A falu a 13. század körül keletkezhetett, valószínűleg a Hontpázmányok egyik tagja telepítette.

1332-ben a Hontpázmány nemzetségbeli Mojs fia Mihály adta zálogba.

1341-ben a szomszéd Báthori Bereck fiai 82 márkáért megveszik, és ecsedi uradalmukhoz csatolják.

A 15. században a Báthoriak mellett a Báth családnak is volt benne birtoka, melyet 1430-ban ezt a rokonok örökölték. Egy része az Országh családnak jutott, de ők elzálogosították 1487-ben a Harasztiaknak.

A Báthori család kihalása után egy ideig a királyé volt, később pedig a Bethleneké és Rákócziaké.

A falu századokon át az ecsedi uradalomhoz tartozott.

1746-1748 között gróf Károlyi Ferenc vette meg, és egészen a 20. század elejéig a Károlyi család volt a fő birtokosa (Ébele Gábor: Ecsedi uradalom 1898.) bélyegkép|balra|180px|Görögkatolikus templom Az Ecsedi-láp nyugati szélére települt falu sokat szenvedett az árvizektől. Bizonyára nem kerülte el - a szomszédos Nagyecsed-hez hasonlóan - a különböző hadjáratoknak, a kuruc szabadságharcnak a megpróbáltatásait sem.

1862-ben a faluban nagy tűzvész pusztított, ekkor a község kétharmada leégett.

A 2720 hektár területen fekvő településen az 1980-as népszámlálási adatok szerint 1997 lakosa volt, és 729 lakóháza volt - ebből 97 az Előtelek nevű külterületi településen.

A település képe 1945 óta sokat változott, önálló általános iskolája van, több középület, üzlet, lakóház épült. A lakosság főként mezőgazdaságból él, vagy a közeli városokba ingázik.

A falunak vasútja nincs, a környező falvakkal és Mátészalkával autóbuszjárat köti össze.

Az I. világháborúban részt vett Weisz Ferenc mészáros. 1926-ban költözött a faluba Neumann Bertalan szabómester, akinek Nagyecseden is volt társas üzlete. 1933-ban Bleier Ferenc rőfös- és szatócs üzletet nyitott. 1941-ben 79 zsidó élt a településen.1944-ben 38-at elvittek a mátészalkai gettóba, majd Auschwiztba, ahonnan senki nem tért vissza. Ezt a 38 személyt április 15-én éjfélkor gyűjtötték össze. Azzal vádolták őket, hogy a zsinagógában titkos rádióleadót találtak. Mátészalkára érve már az volt a vád, hogy pénzt gyűjtöttek a csehszlovák hadseregnek, hogy felszereljék magukat repülővel.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Papp Tamás (független) 1994–1998: Papp Tamás (független) 1998–2002: Papp Tamás (független) 2002–2006: Papp Tamás (független) 2006–2010: Papp Tamás (független) 2010–2014: Gyarmati Endre (független) 2014–2019: Gyarmati Endre (független) 2019–2024: Gyarmati Endre (független) 2024– : Gyarmati Endre (független)

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,6%-a magyarnak, 12,8% cigánynak mondta magát (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4%, református 59,2%, görögkatolikus 17,2%, felekezeten kívüli 2,2% (10,7% nem válaszolt).Fábiánháza Helységnévtár

2022-ben a lakosság 87,4%-a vallotta magát magyarnak, 11,2% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% horvátnak, németnek, ruszinnak, szlovénnek és szerbnek, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 3,2% volt római katolikus, 47,2% református, 11,9% görög katolikus, 5,8% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 3,8% felekezeten kívüli (27,9% nem válaszolt).Fábiánháza Helységnévtár

Előtelek Fábiánháza külterületén található Előtelek, amely a település határába olvadt Üllő falu helyén alakult ki. Nevének eredete Üllő (Illeu), puszta személynévi eredetű nevezetes földrajzi név. Rokonságban van Árpád egyik fiának, Jelech-nek a nevével, valamint az Ilk,Üllő helynevekkel. A személynév végső soron a kazár ilig ~ elig "uralkodó, fejedelem" jelentésű szóból való. Ebből szabályos hangfejlődéssel jött létre a mai névforma: Iliy > Ileü > Eleü > Elő > Előtelek (Szab.Szatm.i.h.).

Története

Első említése 1321-ből való, amikor a Gutkeled nemzetségbeli Pál bán fiai a rokon Báthori Bereckkel elcserélik. (Szab.szatm.i.h.). Későbbi történetéről a források nem szólnak. Előtelek néven azonban a fábiánházi határnak a nagyecsedivel szomszédos részén ma is van egy viszonylag népes tanya.

Előtelek két különálló részből jött létre. A múlt század első évtizedeiben (1900-as évek) Piret bárónak volt itt gazdasági tanyája, majorja. Ez Előtelek-tanya, Előtelek néven hivatalosan Nagyecsedhez tartozott, és a báró cselédei lakták.

Közelében - de már Fábiánháza területén - kaptak telket az első világháborúból hazatért katonák (Újtelek). Az új településrész később fokozatosan kiépült, a másik pedig elvesztette önállóságát, beolvadt az előbbibe, illetve elsorvadt.

Előtelek ma több utcából áll. Villanya, boltja is van, s a környező községekkel autóbuszjárat köti össze.

Az 1960-as évekig általános iskolája is volt.

Nevezetességei

Református templom Görögkatolikus templom Múzeum Híres szülötte Garancsi István, üzletemberhttp://www.fabianhaza.hu/fhazahirlap_14_2_4.htm Jegyzetek

További információk A település honlapja

Kapcsolódó szócikkek

Kategória:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései Kategória:A Nyírség települései Kategória:Szatmár vármegye települései