ifjabb Sánta Ferenc (Kaposvár, 1945. március 2. – Budapest, VII. kerület, 2024. október 22.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-, és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, prímás, a Magyar Nemzeti Cigányzenekar művészeti vezetője.
Pályafutása Cigányzenész családba született, édesapja, idősebb Sánta Ferenc (1919–2003) elismert, híres cigányzenész volt, de már a dédapja is hegedült, édesanyja Horváth Gizella. Klasszikus zenei tanulmányokat folytatott, de kilencévesen már apja zenekarában is bemutatkozott.
1952-től a kaposvári zeneiskolában Lehota Dezsőnél tanult hegedülni, és 13 évesen már a Kaposvári Szimfonikus Zenekarban játszott. Két évvel később Gréf Matild szakfelügyelő javaslatára felvételi nélkül bekerült a Pécsi Zeneművészeti Szakközépiskolába. 1963-tól a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián tanult Ney Tibornál, de eközben már országjáró cigányzenész volt, Kovács Apollóniát kísérte. Hegedűművészi és tanári diplomáját 1969-ben szerezte meg.
Első népi zenekarát 1973-ban alakította meg. Cigányzenészként bejárta a világot, de időről időre klasszikus zenét is játszik; pályafutása elején például tagja volt a budapesti Operaház zenekarának, 1969-ben a Göteborgi Szimfonikus Zenekarnak is zenésze volt. Európa szinte minden országában játszott, járt az Egyesült Államokban, Japánban, Ausztráliában stb. Alapító tagja volt a 100 Tagú Cigányzenekarnak, jelenleg az 1990-es képek közepén alakult Magyar Nemzeti Cigányzenekar művészeti igazgatója és vezető prímása. Magyar nóta- és csárdásfeldolgozások sorát készítette el. Tanított is az OSZK Stúdiójában, ahonnan sok sikeres növendéke került ki.
A Magyar Rádióban már 1972-ben elkészítette első önálló hangfelvételét, és azóta folyamatosan jelennek meg rádiós, televíziós és hanglemez-felvételei. Ezeken és koncertjein a cigányzene klasszikus darabjai mellett – többek között – Johannes Brahms, Liszt Ferenc és Bartók Béla műveit is játssza.
Ifj. Sánta Ferenc nős, felesége Bódi Magdolna, gyermekei Ferenc és Beatrix, mindketten tanult zenészek.
1981-ben megkapta a Magyar Televízió, 1982-ben a Magyar Rádió nívódíját. 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével, 2002-ben Liszt Ferenc-díjjal, 2007-ben pedig Kossuth-díjjal tüntették ki. 2009-ben Prima Primissima díjat kapott, 2011-ben Budapest, 2024-ben pedig Kaposvár díszpolgára lett.
Elismerései A Magyar Televízió nívódíja (1981) A Magyar Rádió nívódíja (1982, 2004) A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1995) eMeRTon-díj (1998) Lyra-díj (1998)Lyra-díj http://www.geocities.ws/fivelyra/dij.html Liszt Ferenc-díj (2002) Kossuth-díj (2007) Prima Primissima díj (2009) Budapest díszpolgára (2011) A Nemzet Művésze (2014) Kossuth-nagydíj (2023) Kaposvár díszpolgára (2024)
Jegyzetek
Források Biográf Ki kicsoda 2004. Poligráf Kiadó, Budapest, 2003. 1399. old. Harmincöt éve hegedűvel a világ körül Magyar Nemzeti Cigányzenekar Ifj. Sánta Ferenc Budapest díszpolgára Prima Primissima Díjat kapott ifjabb Sánta Ferenc hegedűművész is
További információk YouTube – Santa Ferenc Kossuth-dijas, 1. rész YouTube – Santa Ferenc Kossuth-dijas, 2. rész
Kategória:1945-ben született személyek Kategória:2024-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar hegedűsök Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Liszt Ferenc-díjasok Kategória:EMeRTon-díjasok Kategória:Kaposvár díszpolgárai Kategória:Prima Primissima díjasok Kategória:A Nemzet Művésze cím tulajdonosai Kategória:Budapest díszpolgárai Kategória:Cigány zenészek Kategória:Emberi Méltóságért díjasok Kategória:Magyar cigányok Kategória:A Magyar Érdemrend lovagkeresztjének kitüntetettjei