Garáb község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.
Fekvése A Cserhát vidékének egyik legszebb, legmagasabban fekvő települése, amely a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet területén található, 375 méter tengerszint feletti magasságban. Pásztó és Szécsény között körülbelül félúton helyezkedik el, előbbihez kicsit közelebb; Budapesttől körülbelül 75 kilométerre fekszik.
Turisták által is kedvelt környezetben, erdőségek, források és régi vulkáni hegyek között húzódik meg. A nyugodt környezet, amely tiszta levegővel párosul, sok pihenni vágyót vonz ide. Az Országos Kéktúra útvonala is a környező hegyek között halad (Hármashatár hegy 516 méter, Nagykő-tető 551 méter, Macska-hegy 574 méter, Purga-hegy 575 méter, és a kilátóval ellátott Tepke 567 méter). A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.
2014-ben az állandó lakosság száma 49 fő volt, a falu lakóépületeinek több mint fele hétvégi házként működik.
Megközelítése Zsáktelepülés, közúton csak Felsőtoldon át lehet megközelíteni, azon a 21 145-ös útszámozást viselő, bő 3 kilométer hosszú mellékúton, amely a Pásztót és Szécsényt összekötő 2122-es útból ágazik ki, annak a 18+850-es kilométerszelvényénél északkeleti irányban, Felsőtold központja közelében.
Története A térség legrégebbi településének már a középkorban is több neve volt: 1179-ben: Grabensia, 1181-ben: Gravia, 1265-ben: Grab, 1281-től: pedig a jelenleg is használatos Garáb.
A honfoglalás utáni időkben a Kökényes-Radnót nemzetség birtoka volt a környék, akik még 1179 előtt premontrei kolostort alapítottak itt.
Az oklevelek tanúsága szerint a falu 1265-ben a Szent Hubertusz-ról elnevezett helybeli premontrei monostor birtoka volt. 1436-ban azonban megszűnt az itteni rendház és az ipolysági premontrei monostor tulajdona lett.
1446-ban bizonyos Palásti Radó Sámuel birtokolta, majd 1447-ben Hunyadi János, Magyarország kormányzója Vingárti Geréb Jánosnak adományozta.
A község 1478-ban a zagyvafői uradalom része volt.
A török idők és az egész vármegyére kiterjedő várháborúk garábi története ismeretlen. Tény viszont, hogy a törökök kiűzése után, 1688-ban a besztercebányai jezsuiták birtoka lett a község, és a településen található barokk stílusban épült római katolikus templomot is ők építették.
A Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet területén található kisközség szép fekvése, természeti szépségei, tiszta levegője és hatalmas kiterjedésű erdőségei miatt népszerű üdülőfalu lett a 20. század végétől.
2019-ben feltárásra került egy kaukázusi szerzetesekhez köthető templom rom.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Szatmári László (független) 1994–1998: Szatmári László (független) 1998–2002: Szatmári László (független) 2002–2006: Kovács Zoltán (független) 2006–2010: Kovács Zoltán (független) 2010–2014: Kovács Zoltán (független) 2014–2019: Kovács Zoltán (Fidesz-KDNP) 2019–2024: Kovács Zoltán (Fidesz-KDNP) 2024–2026: Kovács Zoltán (Fidesz-KDNP)
Népesség A település népességének változása:
2001-ben és 2011-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
2011-ben A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 86,5%, református 1,9%, evangélikus 1,9%, felekezeten kívüli 3,8% (1,9% nem nyilatkozott).Garáb Helységnévtár
2022-ben a lakosság 90,9%-a vallotta magát magyarnak, 2,3% németnek, 2,3% szerbnek, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50% volt római katolikus, 6,8% református, 6,8% evangélikus, 4,5% egyéb keresztény, 2,3% felekezeten kívüli (29,5% nem válaszolt).Garáb Helységnévtár
Nevezetességei A községben 1171-ben premontrei apátságot alapítottak. A Garábi apátság 1436-ban elnéptelenedett, de néhány fala még 1797-ben is állt. Az apátság birtokait később a jezsuiták kapták meg, akik felépítették a mai kis templom elődjét. Ezt 1788-ban felújították, majd a Historia Domus szerint 1804-ben újjáépítették. 1920-ban leégett, akkor tornyát is fel kellett újítani. Itt állt a H.E. Jightub Rinpoche Mahayana Buddhista Egyház temploma. A település étteremmel, apartmanokkal rendelkezik,
Jegyzetek
Források Borovszky Samu: Nógrád vármegye
További információk Garáb község adatai Garábi képek A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései
Képek
Kategória:Nógrád megye települései Kategória:Nógrád vármegye települései Kategória:A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései