Göd

Göd város Pest vármegyében, a Dunakeszi járásban, a budapesti agglomerációban.

Fekvése A Dunakanyar délkeleti részén fekszik, a Vác–Pesti-Duna-völgyben, a váci Duna-ág bal partján. A "Dunakanyar kapujaként" is szokták nevezni. Budapesttől mintegy 25 kilométerre északra, Váctól 9 kilométerre délre található. A város keleti határában a Pesti-hordalékkúpsíkság keskeny északi nyúlványa húzódik.

A legközelebbi települések: észak felől Sződliget és Vác, északkelet felől Sződ, kelet felől Vácrátót és Csomád, dél felől Fót és Dunakeszi, nyugat felől pedig a Duna-ág túlpartján (a Szentendrei-szigeten) fekvő Szigetmonostor és Pócsmegyer

Megközelítése, közlekedése Budapest felől közúton a 2-es főúton vagy a M2-es autóúton, közelíthető meg a legegyszerűbben. Az M2-es itteni csomópontjával a 21 107-es számú mellékút kapcsolja össze a központi részeit. Kerékpárral a Duna mellett végighúzódó kerékpárúton érhető el.

1846. július 15-én itt (pontosabban a Pest-Vác szakaszon) nyílt meg az első magyar vasútvonal. 1877-ben a vonalnak még csak Rákospalotán, Dunakeszin és Gödön volt állomása. A várost függőlegesen átszelő nak Gödön három megállási pontja van: Alsógöd megállóhely, Göd vasútállomás és Felsőgöd megállóhely. Alsógöd mh. szinte közvetlenül a 2-es főút mellett fekszik, a gödi állomás a város központjának keleti szélén helyezkedik el, közúti megközelítését a 2-es főútból kiágazó 21 313-as számú mellékút (Köztársaság út / Rákóczi Ferenc utca) teszi lehetővé; Felsőgöd mh. pedig a 21 107-es számú mellékút vasúti keresztezése mellett található.

A Volánbusznak négy helyközi viszonylata halad keresztül a városon (300, 301, 345, 371) és egy magánvállalkozásban üzemelő helyi járat is közlekedik (egy Ikarus 405 típusú autóbusszal).

Története Kezdetek Göd ősidők óta lakott helynek számít. Számos őskori régészeti emlék maradt fent, tártak fel a település területén. Újkőkori, majd réz-és bronzkori emberek telepedtek le, szarmaták települést alapítottak. A római uralomból számos pénzérme került elő, valamint római őrtorony a Duna parton, a Csörsz-árok Dunakeszi közelében és az Újtelepnél feltárt erődépítkezés, melyet I. Valentinianus császár rendelt el, és amely a limestől mélyen az ellenséges területen belül épült volna fel, így áttételesen háború, egy király és egy császár halálokozója volt.Várak, kastélyok, templomok folyóirat 2008. június.

Mohácsig A mai Felsőgöd területén található az avar kori földvár, melyről az utat és a Dunát lehetett védelmezni. Itt alakult ki a kör alapú templom és a falu Gud, Göde néven. Göd Juditot még 1640-ben is említették. A váci püspökség birtoka volt ekkor a település. A pusztító tatárjárás után került Göd a Gyula-Zsombor nemzetségből származó Sebrethez, aki Fejér vármegye ispánja volt. Ekkor, 1255-ben említették először oklevélben a települést. Ez az évszám található a címerben is. Gödöt 1317-ben Károly Róbert Szécsi Dénesnek adományozta. A 15. században a római őrtorony alapjaira ismét felépítettek egy őrtornyot. A Sződ-rákosi patakon vízimalom épült. 1485-ben a váci országgyűlésre érkező Mátyás király átvonult a falun.

Török kor A mohácsi csata után a területet folyton fosztogatások sújtották. Ezt bizonyítja az az adat, mely szerint 1684-ig 38 esetben dúlták fel a vidéket a török és a keresztény hadak egyaránt. A lakosság elmenekült, a templom, a temető és a falu elpusztult. 1600 körül a Madáchoké lett Göd. A török kiűzése után a feljegyzések szerint elhagyott, kiégett puszta volt, mely Sződhöz tartozott.

Újjáépülés 1700 körül alakult ki Göd-puszta, a mai Nemeskéri-kúria és környéke. Az 1715-ös összeírás alapján Vác pusztája volt. 1718-ban Madách László lett a birtokosa Sződdel együtt. Felépült a Madách-kastély, és fejlődött a birtok is. 1736-ban a Grassalkovich családi uradalom része lett, kiépült a Göd-pusztai központ, a Kincsem telep, pálinkaház és sörfőzde. A falu újjáépülése többnyire magyar lakosok kezemunkáját dicsérte. A Gál-napi marha és baromfivásárok visszaállítása és a postakocsijárat indítása is jelezte a fejlődést. Mayerffy József bérelte ki a pusztát, és neki köszönhetően beindult a juhtenyésztés, pincészet és gazdasági épületek épültek. Sírja a Göd-pusztai temetőben található. 1800 környékén megjelentek a hajómalmok a Dunán.

Fejlődés megindulása, reformkor 1805-ben elkészült Mayerffy József magyar feliratú harangja, ez van a címerben is. 1830-ban a bérleti viszony megszűnt, és a Mayerffyak megvásárolták Gödöt. Az új tulajdonos Mayerffy Ferenc Xavérius serfőző mester, a Lovaregylet alapítója, Széchenyi István barátja lett. 1846-ban felavatták az ország első vasútját Pest és Vác között. A kezdeti palotai és dunakeszi állomás után Göd lett a harmadik állomás. A szabadságharc ideje alatt a birtokot és a kúriát feldúlták. A Sina család tulajdonába került a terület 1864-ig, majd egy belga bank parcellázta ki a telkeket. Tulajdonosok lettek Floch-Reichersberg, Schöffer Bódog, Arany László, Nemeskéri-Kiss Miklós és dr. Széchy Kálmán birtokosok.

A település kialakulása 1873-ban megjelent Felsőgödtelep, birtokosa Szapáry gróf volt, kastélya a Madách utcában épült. 1875-től 1880-ig Kincsem, a csodaló volt a gödi istálló lakója. Tenyésztője Blaskovich Ernő volt, akinek a munkásságának köszönhetően kialakult egy versenyló-tréningtelep. Kincsem minden idők legeredményesebb versenylova. A ma is álló Kincsem istálló Göd egyik legrégibb épülete. Göd-pusztán iskola, postaügynökség is működött a kúria épületében. Nemeskéri-Kiss Miklós honvéd ezredes és Nemeskéri-Kiss Pál szeszgyárat, gazdasági vasutat és svájci mintára istállókat építtetett. Kialakult Kis-Göd és a Villatelep. 1900 környékén tégla- és cementlapgyár üzemelt 100 munkással, épületei egy része ma is áll, vendéglők, boltok találhatók benne a főúton. Huzella Tivadar megvásárolta Arany Lászlótól a birtokot. 1951-től az MTA tulajdona volt. 1902-ben felépült a mai művelődési ház, a Biciklista Nagyvendéglő, melyben később mozi üzemelt. A Budapest–Göd kerékpárverseny célállomása a település. Ezidőben Alsógödön katolikus kápolna épült. 1908-ban megindult Felsőgödön a tanítás is. Felsőgöd gyorsan fejlődött, postaügynökséget építettek, vasúti megálló létesült, helyi újság, másik iskola indult, kaszinó nyílt, katolikus haranglábat állítottak a későbbi templom helyén. 1914-ben Felsőgöd kivált Sződből és önálló településsé szervezték. Megépült az első gyógyszertár, az első mozi, és új temetőt nyitottak. Az első világháború hősi halottai számára a felsőgödi temetőben emlékmű, az alsógödi Dunaparton tíz fűzfa egy-egy névvel állít emléket az elesettek számára. Felsőgöd hamarosan nagyközség lett, és új postahivatal épült. bélyegkép|jobbra|200px|Alsógöd, strand a két világháború között

Alsógöd is követte Felsőgödöt a fejlődésben. 1921-ben kisközséggé alakult, iskolát nyitottak az egykori téglagyár egyik épületében. Eközben Felsőgödön felépült a katolikus templom a Bozóky téren, iparoskör is alakult. Létrejött a Fecskefészek, a helyi cserkészmozgalom is beindult, és Alsógödön is mozit nyitottak. Megindult Felsőgödön a villanyvilágítás, önkéntes tűzoltó egyesület alakult, felépült a plébánia épülete. Alsógödön postahivatal, állandó iskola, református imaház és evangélikus templom épült. Csendőrőrsöt is telepítettek a megnövekedett lakosságszám miatt. Felépült a felsőgödi állami elemi iskola Mikle Károly tervei alapján. Megnyílt az Árpád mozi, melyet 1948-ban államosítottak, majd gazdaságtalan működése miatt megszüntették. A református templom és a zsinagóga is felépült ezidőben Felsőgödön. 1939-ben az anatómusok világkongresszusát a Huzella villában tartották. Ilka majorba betelepültek a bócsaiak, a Schöffer-kastélyban 1944-ben művészkongresszust szerveztek.

A második világháború után

1950-ben melegvízforrást találtak, erre épült rá a mai Termál strand. Egészségház és népkönyvtár épült. 1970-ben Alsógöd és Felsőgöd Göd néven egyesült. Megindult a Gödi Körkép, a Piarista Szakmunkásképző megindította a tanítást.

1993-ban az alsógödi katolikus templom leégett, de 1996-ra újjáépítették. 1999. augusztus 20-án Göd városi rangot kapott.

A 21. században felépült a Samsung-gyár, a csatornázás folyamatban van.

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,7%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 1,1% németnek, 0,4% románnak, 0,2% szerbnek, 0,2% szlováknak mondta magát (14% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 33%, református 8,7%, evangélikus 1,8%, görögkatolikus 0,8%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 20,7% (32,8% nem nyilatkozott).Göd Helységnévtár

2022-ben a lakosság 88,3%-a vallotta magát magyarnak, 1% németnek, 0,4% cigánynak, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak, 0,2% lengyelnek, 0,1-0,1% szerbnek, horvátnak, görögnek, bolgárnak, ruszinnak és szlováknak, 5,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,1% volt római katolikus, 8% református, 1,7% evangélikus, 1% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 1,3% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 17,4% felekezeten kívüli (43,3% nem válaszolt).Göd Helységnévtár

Közélete Polgármesterei +TerminusNévJelölő szervezet(ek)Megjegyzés1990–1991Lovászi LajosKDNPhivataláról lemondott1991–1994Hantos Lászlófüggetlen1994–1998Dr. Bognár LászlóFKgP-MIÉP-POFOSZ-MUT1998–2002Szegedi SándorGVE-GKE-MSZP2002–2006Sándor IstvánMSZP-SZDSZ2006–2010Markó JózsefFidesz-KDNP-VP2010–2014Fidesz-KDNP2014–2019Fidesz-KDNP2019–2023Balogh CsabaDK-Jobbik-Zöldek-MMM-Momentum-Párbeszédhivataláról lemondott2023–2024Kammerer Zoltán függetlenIdőközi választás 2023. május 14.2024–Kammererrel a Változásért Egyesület

Gazdaság

A hajdani Göd lakói állattenyésztéssel és halászattal foglalkoztak, mivel földművelésre nem ezek a földek voltak a legmegfelelőbbek. A vidék azonban legeltetésre kiválóan alkalmas volt és hajdanán itt hatalmas marhavásárokat tartottak. Ivóvíz bőségesen rendelkezésre állt és a dombokról az őrök messziről észrevehették a harácsolókat, mivel a nagy kiterjedésű lápos ingoványok biztos védelmet nyújtottak. Igen fejlett volt a halászat és a tervszerű halászat nyoma a vizafogó, ami 1528-ban Vác és Buda között épült ki.

Az ipar megjelenése a Grassalkovich család nevéhez fűződik. Ők építették meg a későbbi Kincsem telepnek nevezett majort hatalmas magtárral és a Duna-parton sörgyárral.

2018-ban Gödre települt a Samsung akkumulátorgyára. A város számára az adóbevetelek növekedése mellett folyamatos környezetterhelést is hozó üzem annak ellenére, hogy az akkumulátor-gyártás technológiai folyamata miatt kötelező lett volna környezeti hatásvizsgálati eljárás és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatása, öt éven keresztül környezethasználati engedély nélkül működött.https://atlatszo.hu/kozugy/2023/10/09/ot-eve-kornyezethasznalati-engedely-nelkul-mukodik-a-godi-akkugyar/ 2023-ban a Pest Vármegyei Kormányhivatal, anélkül hogy érdemi vizsgálatot folytatott volna le, 2033-ig környezethasználati engedélyt adott a gyárnak.https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/12/11/tiz-evre-megkapta-a-kornyezethasznalati-engedelyt-a-zajszennyezo-godi-akkugyar/ Mivel gyárat a lakott területtől sem zajvédő fal, sem véderdő nem választja el, így az üzem zaja a lakosságnak sok kellemetlenséget okoz.Czinkóczi Sándor, Kristóf Balázs - Úgy érzik, már a hálószobájukban az akkumulátorgyár (444.hu Youtube csatorna, 2023.04.17.)Csengel Karina - „Szeptember óta nem tudtam átaludni úgy egy éjszakát, hogy ne a Samsung morajlására ébredtem volna” (Mérce.hu, 2021.10.31.)Csengel Karina - Országunk vezetői ismét bebizonyították: semmi sem túl drága, ha a koreai multik kegyeiről van szó (Mérce.hu, 2021.11.04.) A zaj csökkentése céljából a környezetvédelmi hatóság két intézkedési tervet is előírt, de a gyár egyiket sem hajtotta végre.

Nevezetességei Épületek