Gerő Ödön, születési és 1883-ig használt nevén Grünhut ÖdönA Belügyminisztérium 1883. évi 51874. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1883. év 6. oldal 29. sor. (Pécs, 1863. szeptember 14. – Budapest, 1939. november 9.) mérnök, művészeti- és szépíró, újságíró.
Pályája Grünhut Miksa és Bőke MáriaGerő Ödön születésekor anyja családneve: Böken fiaként született zsidó származású családba. A középiskolát és műegyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Mérnöki oklevelet szerzett, de a mérnöki pályát hamarosan felcserélte az újságírással. Először a Pesti Hirlapnak dolgozott, itteni álnevei: Viharos, Mártha, Lakatos Endre. Rövid ideig az Ábrányi Emil által szerkesztett Budapesti Ujság zenereferense volt, majd a Neues Pester Journal német nyelvű lap munkatársaként Ego néven írt tárcákat. 1891-ben Fenyvesy Ferenc az általa alapított Magyar Ujsághoz meghívta segédszerkesztőnek. Ugyanebben az évben tíz fiatal íróval együtt megalapította az Élet című lapot, melynek fönnállásáig, hat éven át volt munkatársa, itt Vargha Ilona néven írta cikkeit. Ebben a lapban lett Friedrich Nietzsche híve, eszméinek népszerűsítője. 1910-től a Világ című napilap, 1912-től a Tolnai világlexikona (vagy a Tolnai Világlapja?) szerkesztője, 1919-től a Pester Lloyd belső munkatársa volt.
Részt vett az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat megalapításában. Az ő meghívására kereste fel Budapestet Ibsen norvég drámaíró. Ugyancsak ő vetette föl elsőként leánygimnázium létesítésének ötletét, amivel vitákat váltott ki.
Mint elbeszélő, az analizáló írók közé tartozott; különös érdeklődéssel fordult a századvégi Budapest szociális élete felé. Publicisztikai munkásságával hozzájárult a szabadelvű eszmék terjesztéséhez. Később képzőművészeti tanulmányai elvonták a szépirodalomtól, színházi és művészeti kritikákat, tanulmányokat írt. Ezekben a modern művészeti áramlatok és művészeti csoportok (köztük a Nyolcak) elfogadtatásáért küzdött.
Házastársa Hermann Leontin volt.
Munkái Az én fővárosom. Tárcák. Budapest, 1891 [Viharos álnéven] Egyének. Elbeszélések. Budapest, 1895 Tárcák a Szabad Szó számára. Budapest, 1896 Zichy Mihály élete, művészete és alkotásai. Tizennyolc szövegközti képpel és negyven műmelléklettel. A Pesti Napló ajándéka. Budapest, 1902 (Lándor Tivadarral és Londesz Elekkel közösen) Finumháza. Elbeszélés, Budapest, 1902 Budapest. Budapest, 1904 („Uránia.” Magyar Tudományos Egyesület. Népszerű tudományos felolvasások) Férjnél; A béna. Elbeszélések, Budapest, 1904 (Magyar Könyvtár) Két világban I–II. Regény. Budapest, 1905 Modern magyar festőművészek. A modern magyar festészet fejlődése. Budapest, 1906 online (Londesz Elekkel közösen) A festőművészet remekei a Szépművészeti Múzeum klasszikus gyűjteményéből. A Pesti Napló előfizetőinek ismerteti Gerő Ödön. Budapest, 1907 Székely Bertalan. Budapest, 1913 Ágai Adolf. Az Izraelita Magyar Irodalmi Társaság Évkönyve, Budapest, 1918 Emlékezések zsidó.magyar értékekre. Budapest, 1933 Művészetről – művészekről. Budapest, 1939 Tegnaptól máig. A magyar festészet fejlődése a régiektől az újakig. A magyar festőművészet albuma. Budapest, é. n. Az én fővárosom; vál. Csontó Sándor, Saly Noémi; Kortárs, Bp., 2021 (A Tegnap Városa)
Jegyzetek
Források
Pintér Jenő A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 7. kötet: A novella és a regény fejlődése / Elbeszélők c. alfejezet (Arcanum Kiadó)
Petrik Géza Könyvészete http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/8515
Kategória:A Pester Lloyd vezetői, újságírói Kategória:Magyar írók Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:1863-ban született személyek Kategória:1939-ben elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Pécsiek Kategória:A Neues Pester Journal vezetői, újságírói