Lukácsy Sándor (Arad, 1835. február 15. – Budapest, 1907. november 10.) színműíró, a budapesti Népszínház rendezője.

Élete

Előkelő nemes közbirtokos szülők fia. Az aradi gimnáziumban tanult; tanulmányait azonban megszakította a szabadságharc, melynek lezajlása után, szüleinek teljes elszegényedése miatt, kénytelen volt végképp szakítani az iskolával. Így lépett a színi pályára és 1851-ben Kolozsvárra ment és nagypénteken Kaczvinszky és Laczkóczy társulatához állt be. Itt és a vidéki színpadokon mint színész és rendező működött. 1873-ban a fővárosi István-téri Miklósi-színházhoz szerződött művezető rendezőnek. Miklósi azonban megbukott és Lukácsy vendégszerepelni ment. 1876. március 1-től a pesti Népszínház főrendezője volt 22 évig. Színműírói pályája az 1860-as évek elején kezdődött; darabjai rövid időn belül nevesek és kapósak lettek a vidéken és a fővárosban; három-négy színműve is jelent meg évenként.

Cikkei, tárcái, elbeszélései a Nyitramegyei Lapokban (1886. 10. sz. Blaha Lujza); a Színművészeti Lapokban (1894. Magyar színészet az 50-es években, Mikor én színész lettem); a Fővárosi Lapokban (1896. 190. sz. Erzsi); a Budapesti Hírlapban sat.

Munkái

A vén czigány. Énekes víg magánjelenet. Pest, év n. A veres hajú. Eredeti népszinmű három felv. zenéje Erkel Elektől. Bpest, 1883. (Népszinház műsora 1.; először adatott a budapesti népszinházban 1877. jún. 2. száznál többször adák. Németül: ford. Vécsey Leu. Uo. 1884.) Ágnes asszony, ered. npsz. három felv. Uo. 1883., zenéje Erkel Gyulától. (Népszinház műsora 3., először a népszinházban 1879. febr. 21.) Kósza Jutka, ered. népszinű három felv. Uo. 1883. (Népszinház műsora 4._ először a népszinházban 1878. júl. 20.) Az Isten keze, ered. népszinmű három felv. Uo. 1883. (Népszinház műsora 13.) A tükör. Dramolette egy felv. Uo. ...

Kéziratban

Eredeti színművei, előadva a budapesti Népszínházban:

A fegyverkovács, dráma öt felvonásban Egy magyar nábob, dráma öt felvonásban, Jókai regénye után A bakter, népszínmű három felvonsában Zárda titkai, szinmű A honvéd család, dráma öt felvonásban A zsidó honvéd, énekes életkép három felvonásban, zenéje Káldy Gyulától, először 1875. jan. 15. a Népszínházban Lengyel számüzöttek, dráma öt felvonásban Ubrik Borbála, színmű négy felvonásban A zsidó apácza, népszínmű négy felvonásban A kurta szoknyás leány, színmű öt felvonásban A mákvirág, bohózat Egy bolond százat csinál, bohózat egy felvonásban A karácsonyi angyal, színmű négy felvonásban Páris romjai, látványos színmű öt felvonásban Divatos menyecskék, vígjáték négy felvonásban (1875. ápr. 27. Kassán) Egy magyar plébános, népszínmű hét képben Egy okos asszony, vígjáték egy felvonásban, a kolozsvári pályázaton dicséretet aratott A pók, népszínmű három felvonásban dalokkal és zenével Káldy Gyulától, először 1877. júl. 27. A zsandár, népszímű négy felvonásban dalokkal, Balla Kálmánnal együtt írta, először 1877. aug. 24. A csirkefogó, népszínmű három felvonásban, zenéje Erkel Ferenctől, először 1878. febr. l. Egy hamis asszony, vígjáték három felvonásban Székely Katalin, eredeti nagy operett három felvonsában, zenéje Erkel E., először 1880. jan. 16. A szomszéduram kakasa, népszínmű három felvonásban, zenéje Herczenberger Istvántól, először 1880. febr. 14. a Népszinházban A szerelem sötét verem, népszínmű három felvonásban, 1880. Árva Zsuzska, népszínmű három felvonásban 1882. Rebeka, népszinmű 1887. 100 év, korrajz a magyar szinészet történetéből egy előjáték, négy szakasz, először 1890. okt. 25. Tél és tavasz, operett három felvonsában, zenéjét szerzették Rosenzweig Vilmos és Adolf, 1891. okt. 17. Zsuzsika, népszínmű három felvonsában, márc. 13. A feneleányok, fővárosi életkép négy felvonásban, először a Budai Szinkörben aug. 1. A lelkipásztor, operett három felvonásban, zenéje Forrai Miklóstól, először a Népszínházban 1893. szept. 29. Az asszony verve jó, népszínmű három felvonásban 1894. febr. 16. Hogy lehet férjhez menni, bohózat Ezeréves Magyarország, dráma Egy századvégi kis leány, vígjáték A mostoha, népszínmű A titkos csók, operett A huszadik század kezdetén, korrajz A Szerelem bolondja, népszinmű.

Ezenkívül 15-20-ra tehető fordított szinműveinek száma. Írt még egy Venus világa című három kötetes regényt, mely szintén kéziratban maradt, nemkülönben egy kötet költeménye.

Működési adatai

1853: Bethlen–Károlyi 1854: Gócs Ede 1855–58: Szabó József, Arad 1858: Csabai Pál 1859: Buday 1863: Philippovits István 1864: Gárdonyi Antal 1865–71: Follinus János, Kolozsvár, Arad 1872: Nagyvárad, Miklósy Gyula (István tér, rendező) 1873–75: Sztupa Andor

Források

Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.

További információk

Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999. Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986. Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, . Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904. Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-. Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.

Kategória:Magyar színházrendezők Kategória:1835-ben született személyek Kategória:1907-ben elhunyt személyek Kategória:Aradiak Kategória:Magyar írók