A mai Magyarország területéről írásos emlékeink csak a római kortól vannak. A különböző régészeti kultúrák azonban már a középső őskőkorszaktól (középső paleolitikumtól) kezdve kimutathatók (az alsó paleolitikumbeli vértesszőlősi telep úgy tűnik, az akkori mediterrán éghajlatnak köszönhető). A jelenlegi, mintegy százezer éve tartó jégkorszak (aminek az elmúlt 10 évezredben, éppen egy interglaciális, azaz két eljegesedés közötti szakaszát éljük meg) első felében a neandervölgyi emberek (homo neanderthalis) kultúrái mutathatók ki. Érdekesség, hogy hazánk területére esik olyan lelőhely is, a Bükk hegységbeli Szeleta-barlang, ahol kézzelfoghatóan kimutatható a neandervölgyiek és a homo sapiens közötti váltás. A magyarországi mezolitikus kultúrák leletei azt támasztják alá, hogy a homo sapiens a jelenlegi interglaciális beköszöntével sem tűnt el hazánk területéről és bizonyos helyeken (Jászság, Dunakanyar, Balaton vidéke) folyamatosan fennmaradt a földművelést, állattenyésztést és az agyagedény-készítés (fazekasság) tudományát magukkal hozó újkőkorszaki (neolitikus) telepesek megjelenéséig. Ezt követően pedig egyrészt éppen innét indul ki a földművelés és állattenyésztés továbbterjedése Nyugat- és Kelet-Európa felé, másrészt többször is itt találkoztak a Balkán (vagy éppen Anatólia)felől északra, a kelet-európai sztyeppövezet felől nyugatra és a Nyugat-Európa felől keletre terjedő hatások. A Magyarország területén feltárt régészeti kultúrákról "A magyar régészet az ezredfordulón" című mű kronológiai táblái adnak áttekintést.
Paleolitikum Alsó paleolitikum Vértesszőlős Őstelep Középső paleolitikum (neandervölgyiek) Charentien-kultúra, kb. 90 000-40 000 évvel ezelőtt, lelőhelyek: Érd (Fundoklia-völgy), Tata. Jankovich kultúra, elterjedése: Pilis-Vértes-Gerecse (névadó: Jankovich-barlang) hegységek, Ipoly-mente. Moustieri kultúra, lelőhely: Suba-lyuk. Bábonyi kultúra, névadó lelőhely: Sajóbábony. Szeleta-kultúra korai fázis, névadó lelőhely: Szeleta-barlang. Felső paleolitikum Szeleta-kultúra késői fázis, névadó lelőhely: Szeleta-barlang. Aurignaci kultúra Istállós-kői-barlang (paleolitikum) 40 000 - 31 000 éve. Gravetti kultúra – a név eredete a kovakőből készült nyílhegyekről. 1. települési hullám: 28 000 - 26 000 éve a Bécsi medencétől a Hernád és Bodrog völgyéig. 2. települési hullám: 20 000 - 18 000 éve, alapanyagként folyami hordalékkavicsot használtak. 3. települési hullám: 16 000 - 15 000 éve, Gerecse, Pilis, Vértes hegységek, Duna-kanyar (Pilsmarót, Dömös). Dömösi rúdsátor. Lovasi őskőkori festékbánya Sümeg mogyorósdombi kovakőbánya
Mezolitikum
Dunai-tardenoisi kultúra Jászberényi és jászteleki fázisok radiokarbon keltezés: 8030 éve Levélhegyes kultúra
Neolitikum Korai neolitikum Körös-kultúra Starčevo kultúra Középső neolitikum (Dunántúli) Vonaldíszes kerámia kultúrája (DVK) Alföldi Vonaldíszes kultúra DVK továbbfejődése Kottafejes kultúra (középső neolitikum) Zselízi kultúra (középső neolitikum) Bükki kultúra (középső neolitikum) Korai bánáti-(Vinča)kultúraA bánáti (Vinca-) kultúra elnevezést Kalicz Nándor használja. Minthogy a kultúra első lelőhelyeit az akkori Magyarország Bánát megyéjében tárták fel, a régészeti kultúrák elnevezésének általános elvei szerint a bánáti kultúra megnevezés lenne helyes. Ezzel szemben Colin Renfrew hatására nemzetközileg a Vinca-kultúra megnevezés terjedt el. (középső neolitikum) Késő neolitikum Lengyeli kultúra I-II. fázis Késő bánáti-(Vinča)kultúra (késői neolitikum) Vinča hatás Tiszai kultúra (késő neolitikum) Sopot–Bicske-kultúra (késő neolitikum)
Rézkor Korai rézkor Lengyeli kultúra III. fázis Balaton-lasinja kultúra Tiszapolgári kultúra Középső rézkor Boleráz kultúra Bodrogkeresztúri kultúra Késő rézkor Hunyadihalmi kultúra Tűzdelt barázdás kerámia kultúrája Baden-péceli kultúra
Bronzkor Korai bronzkor Vučedoli kultúra Makói kultúra Ljubljanai kultúra Hatvani kultúra Perjámosi kultúra Ottományi kultúra Zóki kultúra Nagyrévi kultúra Harangedényes kultúra Középső bronzkor Litze-kerámia kultúrája (álzsinegdíszes) Gáta–Wieselburg-kultúra Elterjedése: A Dunántúlon, a Rábától nyugatra. Egy telepét Sárvár mellett tárták fel 2004-2005-ben.Nagy Marcella: A korai urnamezős időszak kronológiai vázlata a Kárpát-medence nyugati felében. Urnamezős kori temető- és településrészlet Sárvár-Felsőmezőn. Savaria. A Vas megyei múzeumok értesítője 34/1 (2011) 67-94 Szombathely, 2011. 81. old és 67. old. 2. lábjegyzet Mészbetétes edények kultúrája Elterjedése: A Dunántúlon, a Rábától keletre.Nagy Marcella: A korai urnamezős időszak kronológiai vázlata a Kárpát-medence nyugati felében. Urnamezős kori temető- és településrészlet Sárvár-Felsőmezőn. Savaria. A Vas megyei múzeumok értesítője 34/1 (2011) 67-94 Szombathely, 2011. 67. old. 2. lábjegyzet Kisapostagi kultúra Vatya-kultúra Gyulavarsándi kultúra Késő Vattinai kultúra Füzesabonyi kultúra Koszideri kultúra Szeremlei kultúra Halomsíros kultúra Késő bronzkor Pilinyi kultúra Csorva kultúra Gáva-kultúra Kyjatice-kultúra Urnamezős kultúrák Váli kultúra Balaton-csoport Bakonyvidéki urnamezős kultúra "Bronz-Hallstatt"
Vaskor Kora vaskor Hallstatti kultúra Késő vaskor Preszkíta kultúra La Tène-kultúra (kelta)
Megjegyzések
Hivatkozások
Források
Bóna István: A nemzetségi és törzsi társadalom története Magyarországon. In: Magyarország története. előzmények és magyar történet 1242-ig. Akadémiai Kiadó, Budapest 1984. III. fejezet. Gábori Miklós: A régibb kőkor Magyarországon. In: Magyarország története. előzmények és magyar történet 1242-ig. Akadémiai Kiadó, Budapest 1984. II. fejezet.
Kőszegi Frigyes: A történelem küszöbén. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1984.
Makkay János: A tiszaszőlősi kincs. Nyomozás egy rézkori fejedelem ügyében. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1985.
Trogmayer Ottó: Ásatási történetek. Bába Kiadó, Szeged, 2004.
További információk
http://regeszet.org.hu/magyar-regeszet-az-ezredfordulon/
https://mnm.hu/sites/default/files/fabian_et_al_h184_magyarregeszetonline.pdf
Kategória:Európai régészeti kultúrák Kategória:Magyarország történelme