A New England-i városok a helyi szintű közigazgatás fő letéteményesei a hat új-angliai államban. Tökéletes megfelelőjük nem létezik más államokban, viszont az ún. civil városi közösségek hasonlóan épülnek fel. A New England városokat többnyire egy városi gyűlés kormányozza. Virtuálisan New England minden települése része a városi modellnek. Ennek alapja a teljesen lakott terület koncepciója, ami máshol is létezik az Amerikai Egyesült Államokban. A megyei kormányzat New Englandben hagyományosan szűk hatáskörrel rendelkezik. Esetenként nem is létezik. Például Connecticut és Rhode Island csupán földrajzi egységekként kezeli a megyéit, míg Massachusetts tizennégy megyéjéből nyolcnak van kormányzata.
A New England városok rendszerének sajátosságai
A városok határait kiterjesztették, így minden terület az adott állam határain belül egy városhoz, vagy más, önkormányzattal rendelkező településhez tartozik. Néhány nagyon gyéren lakott terület kivételével a három északi államban (elsősorban Maine belső területein) a rurális területek státusza nem tisztázott. Ezen területek kivételével minden, a New England-i államok határai közt fekvő terület valamely város, vagy önkormányzattal rendelkező település hatásköre alá tartozik. A városok önkormányzati jogkörét az önkormányzati törvények, az állami statútumok és az adott állam alkotmánya rögzíti. A vonatkozó jogszabályok adta lehetőségeket hagyományosan tágan értelmezik, jelentős autonómiát adva a városoknak saját belső ügyeiket illetően. Hagyományosan a város törvényhozó szerve a nyílt városi gyűlés, amit közvetlen demokratikus elvek szerint választanak. A végrehajtást egy válogatott emberekből álló tanács végzi. Világszerte csak két svájci kantoni gyűlés rendelkezik hasonló hatáskörrel. Egy város majdnem mindig magába foglal egy magas népességű területet (a „városközpontot”), ami szintén a város nevét viseli. Emellett léteznek más névvel ellátott nagymértékben beépített területek is a város területén, amelyeket rurális régiók választanak el egymástól. New England legnagyobb részén a városok szabálytalan alakúak és eltérő méretűek. Mióta virtuálisan minden polgár városlakónak minősül, több szolgáltatás igénybe vételére jogosultak, míg a megyei szintű szervezés igen gyenge. Különbség van az egyes államok között abban, hogy mennyi feladatkört utalnak ki a megyéknek és mennyit a városoknak. De általában az Egyesült Államok többi részén megyei hatáskörbe tartozó feladatköröket New Englandben a városok látják el. Connecticutban, Rhode Islanden és Massachusetts bizonyos részein a megyei kormányzatot teljesen el is törölték. Más területeken a megyék igazságszolgáltatási és részleges adminisztratív feladatkört látnak el. A polgárok identitását általában a városi identitás határozza meg, egységes közösségnek tekintve a várost. Előfordulnak olyan esetek, ahol a falusi lokálpatriotizmus erősebb, mint a városhoz való kötődés, de nem ez a gyakoribb. Több mint a hat New England-i állam településeinek 90%-a város. A többi településforma is a város-koncepció része.
Történelmi alapok
A New England városok története arra a korra nyúlik vissza, amikor az első európai kolóniák megjelentek New Englandben, megelőzve a megyék létrehozását a régióban. Ahogy a 17., 18. és 19. században benépesült a terület, mindent városokba szerveztek. A korai időkben a városi cím elérésének igencsak informálisak voltak a keretei. Általában saját templom meglétéhez kötötték. 1700-tól kezdve a gyarmati kormányzatokat is jobban bevonták az új városok alapításába. A városokat általánosságban városi gyűlések igazgatták, amely a legtöbb helyen máig fennmaradt. Eredetileg a városok voltak az egyetlen önkormányzati hatáskörrel rendelkező közigazgatási formák New Englandben.
Connecticut és Rhode Island teljes területét városokra osztották a késő 18. századtól kezdve, Massachusetts területét pedig a korai 19. századra fedték le teljesen a városi régiók. 1850-től kezdve az egyetlen New England-i állam, amelynek területén még léteztek nagyobb önkormányzati jogkörrel nem rendelkező területek, Maine volt. A 19. század végére ott is a benépesített területek java részét városokba szervezték.
A korai városi szervezet Vermontban és New Hampshire nagy részén eltérően fejlődött New England többi részétől. Ezekben a régiókban a városokat már sokkal korábban „megszervezték” minthogy akárcsak egy telepes is odaköltözött volna. Ez elterjedt gyakorlat volt a 18. század közepétől kezdve a század végéig. Amikor már elég lakos élt a területen, hogy formálisan is megszervezzék a várost, nem volt szükség további alapító aktusra. Emiatt az alapítási dátumok igencsak zavarosak. A forrásokban az alapítást akkorra datálják, amikor a város területét kijelölték, nem pedig az önkormányzat tényleges felállítására, ami akár sokkal később is történhetett. New England más részein sem volt ismeretlen ez a gyakorlat, viszont a kijelölt területet nem lehetett betelepíteni addig, amíg fel nem állították a városi önkormányzatot.
Egy tipikus város az északi három államban egy 9,7-szer 9,7 km-es négyzetet alkot. Mindegyik 36 körzetből áll, amelyek 1,6-szor 1,6 km-es, vagy 260 hektáros területek alkotnak. Minden körzet külön tartott fenn állami iskolákat. Ezt a gyakorlatot másolták le, amikor a Kontinentális Kongresszus felosztotta Ohiót 1785-87-ben.
Sok korai város hatalmas területet foglalt el és amikor az már betelepült, új városok alapításával részekre bontották. Ez általános gyakorlat volt a 18. században és a 19. század elején. Sok sűrűn lakott régiót többször is felosztottak. Emiatt előfordul, hogy a sűrűbben lakott régiókban a városok alapterülete kisebb, mint egy rurális kisvárosé. A 19. század vége felé és a 20. század elején lassult a városalapítási hullám, mára pedig már ritka esetté vált. Emellett már a határok átrajzolása is ritka jelenség.
Egyéb településformák New Englandben
Annak ellenére, hogy a városok (town) alkotják a New England-i településrendszer alapját, számos egyéb kategória is létezik. Minden New England-i államban vannak például nagyvárosok (city). Emellett Maine-ben létezik egy egyedi településtípus, az ültetvény. A városi szont alatt Connecticutban léteznek önkormányzati jogú községek, Vermontban pedig önkormányzati jogú falvak.
Nagyvárosok
A városok mellett minden New England-i államnak vannak önkormányzati joggal rendelkező nagyvárosai, amelyek jogilag azonban csak a kormányzat formájában különböznek a városoktól. A határvonal az elmúlt évtizedekben egyre jobban elmosódott. A legtöbb nagyváros korábban város volt, mielőtt megváltoztatta kormányzati rendszerét, abból az okból kifolyólag, hogy túl nagy lett ahhoz, hogy városi gyűléssel kormányozzák. A nagyvárosokat általában polgármester (vagy városi vezető) és egy városi tanács kormányozza. A nagyvárosok és a városok az állami jogban és városi képükben nem sokban térnek el egymástól. A köznapi beszédben gyakran mindkettőt városnak (town) nevetik, nem téve különbséget közöttük.
Az önkormányzati jogú községek léte Connecticutban és az önkormányzati jogú falvaké Vermontban a települések ottani egyedi fejlődéséből adódik. Connecticutban más volt a városok alapításának menete, mint New England más államaiban és a különbség a városok és a nagyvárosok között is eltér a New England többi részén alkalmazott gyakorlattól.
Kevesebb nagyváros (city) létezik New England területén, mint város (town), viszont a nagyvárosok gyakoribbak a sűrűn beépített régiókban és a legnagyobb települések többségét is ebbe a kategóriába sorolják. Egész New England területén nagyjából az önkormányzati jogú települések 5%-a számít nagyvárosnak. Előfordulásuk gyakoribb a három délebbi New England-i államban, amelyek sűrűbben lakottak, mint az Észak-New England-i államok. A korai gyarmati időkben minden önkormányzati jogú települést városnak (town) hívtak New Englandben.
A legelső nagyvárosokat (city) Új-Angliában a 18. század utolsó néhány évtizedében alapították és a 19. századig nemigen terjedtek el. New Hampshire-ben egészen az 1840-es évekig nem volt nagyváros, Vermontban pedig az 1860-as évekig csak egyetlenegy. Még Massachusettsben is, ami hagyományosan New England legsűrűbben lakott állama, nem volt egy nagyváros sem 1822-ig, amikor Boston megkapta ezt a címet az állami törvényhozástól.
Maga a népesség nem determinálja, hogy egy települést nagyvárosnak (city), vagy városnak (town) neveznek. Rengeteg példa van olyan városra, amely nagyobb lakossággal rendelkezik a közelében lévő nagyvárosnál (city). Azonban a déli három államban csak magasabb népességű településeknek adományoznak nagyvárosi címet. Massachusettsben, Connecticutban és Rhode Islanden minden nagyvárosnak több lakosa van főnél és csak nagyon kevésnek nem haladja meg a lakossága a főt. Maine-ben, New Hampshire-ben és Vermontban számos nagyváros létezik, amelynek kevesebb mint lakosa van, de csak nagyon kevés nem éri el az fős népességet.
Az idő előrehaladtával a két településforma közötti különbség egyre inkább csökkent. A 20. század eleje óta a városoknak lehetőségük van, hogy a városi gyűlést lecseréljék más kormányzati formára. Az elmúlt évtizedekben több város is átvette a nagyvárosi igazgatási rendszert, viszont továbbra is városként határozzák meg magukat. Ez hívta életre azt a problémát, hogy létezhet két teljesen azonos kormányzati rendszerrel rendelkező település, amelyek közül az egyik városi (town) a másik pedig nagyvárosi (city) címet visel. Ezen lehetőség miatt a városok egyre inkább vonakodnak a nagyvárosi cím felvételétől, ami a 20. században a nagyvárossá nyilvánítások számának visszaeséséhet vezetett. Massachusettsben ekkor 14 város (Agawam, Amesbury, Barnstable, Braintree, East Hampton (Connecticut, város)Easthampton, Franklin, Greenfield, Methuen, Palmer, Randolphe, Southbridge, Watertown, West Springfield és Weymouth) vette át a polgármesteri-rendszert, ugyanakkor a városi címet megtartotta. Ennek ellenére sokszor emlegetik őket nagyvárosként és a hivatalos dokumentumok is úgy hivatkoznak rájuk, hogy „the city known as the Town of…”, ami nyers fordításban azt jelenti, hogy „a nagyváros, amely úgy ismert, mint … városa”. Az, hogy egy település használja-e a nagyvárosi címet, vagy sem, sokkal inkább alapul a száz évvel ezelőtti relatív népességén, mint a main.
Ültetvények
A városok és a nagyvárosok mellett Maine-ben egy harmadik városszerű településtípust is megkülönböztetnek. Ezek az ültetvények. Az ültetvény, lényegében, egy olyan városszerű település, aminek nincs elég lakosa ahhoz, hogy biztosítsa magának a városi (town) léthez szükséges kormányzatot. Ezt a településformát jellemzően a ritkábban lakott vidékeken lehet megtalálni. Nem minden megyében találhatók meg. Például a déli megyéket teljes egészében lefedik a városok és a nagyvárosok.
A gyarmati időkben Massachusetts is használta az ültetvény kifejezést a városi létet még el nem ért településekre. Maine eredetileg innen vette át a megnevezést, mivel az állam 1820-ig Massachusetts része volt, amikor a Missouri-kompromisszum keretében külön vált. A mai Massachusetts területén azonban a 18. század óta nem használják ezt a megnevetést. Az ültetvények törvényszerűen rendelkeznek önkormányzati joggal, de nem élvezik a városi lét minden privilégiumát. Maine az egyetlen New England-i állam, amely még ma is rendelkezik olyan területekkel, amelyek nem tartoznak egy város igazgatása alá sem, ami szükségessé teszi az ültetvények létét.
Borough-k és falvak
Talán mivel a városok igen erős hatást gyakorolnak környezetükre, New England nagy részén sosem alakultak ki a teljesen benépesített téren alapuló településmodellek. (A városok ugyanis a hozzájuk csatolt rurális területet is jelölik.) Emiatt a borough-k és falvak csak olyan államokban alakulhattak ki, ahol nincs megfelelően erős városi hálózat.