A Nagykörút Szeged egyik legfontosabb útvonala. A Boldogasszony sugárúttól indul, majd Újszegeden a Makai útba torkollik. A Kossuth Lajos sugárút keresztezésétől nyugatra az 5-ös főút, attól keletre a 43-as főút húzódik rajta. A Petőfi Sándor sugárúttól délre a Boldogasszony sugárútig már számozatlan útként halad.
Az 1879-es szegedi nagy árvíz utáni újjáépítés során 700 cm szinten alakították ki, szélességét pedig 38 méterben határozták meg. Részeinek nevét az újjáépítést segítő városokról kapta.
A körút számokban
A körút egyes részeinek hossza (kb.):
Bécsi körút: 750 m Moszkvai körút: 550 m Londoni körút: 450 m Mars tér (Londoni körút): 230 m Párizsi körút: 600 m Berlini körút: 260 m Brüsszeli körút: 550 m Római körút (az 1979-ben átadott Bertalan híddal együtt): 1300 m Temesvári (1990 előtt: Odesszai) körút: 1200 m
A körút történelme A szegedi árvíz után sugárutak és körutak rendszerét tervezték meg. A nagyobb útszakaszok azon országok fővárosáról kapták a nevüket 1880-ban, amelyek adományokkal segítették Szeged újjáépítését. (Temesvár akkor Magyarország része volt.)
A nagykörút eredeti szakaszai következők voltak
Bécsi körút a Boldogasszony sugárúttól a Szabadkai sugárútig (jelenleg Petőfi Sándor sugárút) Berlini körút (1945 óta Moszkvai körút) a Kálvária utcáig Londoni körút a Mars térig Párizsi körút a Budapesti sugárúttól (jelenleg Kossuth Lajos sugárút) a Csongrádi sugárútig Két részre bontva a Szűcs utcánál; ettől kezdve jelenleg Berlini körút Brüsszeli körút a Vásárhelyi sugárútig (jelenleg József Attila sugárút) Római körút a Tiszáig (jelenleg Bertalan híd) Temesvári körút Újszegeden
Jegyzetek
Kategória:Szeged körútjai