Kisbér

Kisbér (németül: Beer) város Komárom-Esztergom vármegyében, a Kisbéri járás székhelye. 1277-ben említik először írásos emlékek a város nevét.

Fekvése A Bakony és a Vértes között északnyugat-délkelet irányban, mintegy 50 kilométer hosszúságban elnyúló, több kilométer széles hasadékvölgy, a Móri-árok északi, Igmánd–Kisbéri-medencére nyíló végénél helyezkedik el; a Bakony kapujának is nevezik.

Közlekedésföldrajzi szempontból kulcsfontosságú területen fekszik. Itt találkozik egymással a Székesfehérvárt Győrrel összekötő 81-es főút, a Komáromtól Kisbérig húzódó 13-as főút és a Tatabánya-Pápa közti útvonal, amely Tatabányától idáig a 8135-ös, innen Veszprémvarsányig a 8218-as, onnan Pápáig pedig (már főútként) a 832-es számozást viseli. Így a város közúton minden irányból jól megközelíthető.

Kisbér közúton Székesfehérvártól 47, Győrtől és Tatabányától 38, Komáromtól 31, Pápától 52 kilométer távolságra fekszik; a Budapest és Bécs között húzódó M1-es autópályát pedig a 13-as főúton, Komárom felé haladva 18 kilométer megtétele után érhetjük el.

Néhány alsóbbrendű út is kiindul a város területéről, ilyen a 8207-es út, amely Bakonysárkányra vezet.

A városban keresztezik egymást Komárom-Székesfehérvár, Pápa-Tatabánya vasúti szárnyvonalak is – ez utóbbin azonban 2007. március 4. óta nem közlekednek vonatok.

A város autóbusszal is megközelíthető. A Városháza-téren, a Penny áruház mellett üzemel a város autóbusz-állomása, ahol számos helyközi és távolsági járat is megáll. Távolsági autóbuszok kötik össze Győrrel, Székesfehérvárral, Dunaújvárossal, Budapesttel, Szegeddel, Péccsel, Szekszárddal, Bonyháddal, Kiskunhalassal és Kiskőrössel.

Földrajza Területének földrajzi alakzata a patakvölgyekkel szabdalt síkság. A város határát keleten a Kethelyi-ér, középütt a Török Bálint-ere és a Kutere-patak, nyugaton a Feketevíz-ér szeli át. A patakok felduzzasztásával festői szépségű halastavak keletkeztek: ilyen a Batthyány-tó, a Nagy-tó, a Kőmalom-tó, a Kismalom-tó és a Nádasi-tavak. Határának földrajzi nevei a múltat idézik: Ivánka, régen 'Iwanka theleke' (1525), Körtéjes (1358), Kőharaszt alatt, Sós-tó (1668), Kert-alja, Pörös föld, Kis-hegy, Öreg-hegy (1759), Papföld, Fisárja, Zsellér-Páskom, Káposztáskertek, Kender-föld, Talpas-berek (1842) egy kuruc-labanc ütközet emlékét őrzi. Közigazgatási bíráskodásra utal: Vesztőhely (1842). Lótenyésztés emlékét őrzi: Ló-kert (itt tartották a lóversenyeket), valamint a város határon elhelyezkedő Magánménes. Felszínalkotó kőzet az agyagmárga, ami homokkal, kaviccsal, lösszel keveredik. A kibányászható agyagmárga becsült mennyisége 3835 ezer tonna.

Éghajlata nedves kontinentális jellegű, uralkodó szélirány nyugat-északnyugati. Évi középhőmérséklete 9,7 °C. A csapadék sokéves átlaga 650 mm, az éves napfénytartam 2020 óra.

A Bakony lombos erdeinek egy része, mint a Nagybéri-, a Hántai-, az Ágazati-és a Saliházi-erdő, a település belterületéig nyúlik le. A faállomány nagy része cser-, tölgy- és gyertyánfa. Az erdők igen gazdagok vadállományban, ezért a térség a vadászok kedvelt szórakozóhelyei közé tartozik. A vadak közül leggyakoribb a szarvas, az őz és a fácán, a nyúl, illetve a vaddisznó ma már inkább kevesebb.

Turisztikai szempontból jelentős a védettnek nyilvánított Feketevízi- és Saliházi-erdő.

A várost körülvevő települések mind közlekedés-földrajzilag, mind a gazdasági vonzás tekintetében kisrégiót alkotnak. A vonzáskörzethez 18 település tartozik: Kisbéren felül Ászár, Hánta, Bársonyos, Kerékteleki, Tárkány, Csép, Vérteskethely, Bakonysárkány, Aka, Súr, Ácsteszér, Csatka, Réde, Bakonybánk és Bakonyszombathely.

Közlekedésföldrajzi szempontból optimális környezetben fekszik. Kedvező közlekedési helyzeténél fogva a térség turisztikai szempontból átmenő pontja a Vértes, Bakony, és a Balaton felé irányuló forgalomnak.

Története A térség településeit a történelem viharai az elmúlt évezredek során nem kerülték el. A Móri-árok, mint a kelet-nyugat irányt meghatározó összekötő útvonal fontos szerepet töltött be a térség történetében, így ezen a területen az őskor késő szakaszától kezdve szinte minden emberi kultúra nyoma megtalálható. Kisbér kedvező földrajzi fekvése miatt gazdag történelmi múlttal rendelkezik. Az első telepesek 1000-1200 között jelentek meg. Az első írásos feljegyzések 1277-ből ismertek, melyek 'Beyr' (később 'Beer') néven említik a települést. Kisbért a 16. században a törökök többször elpusztították. A 18. században a Batthyány család birtokába került. E család kiemelkedő személyisége volt gróf Batthyány Kázmér, aki az 1849-es magyar kormány külügyminisztere volt, s aki 1838-ban a felmenőitől megörökölt 30 000 kötetes rohonci családi könyvtárat – benne a Rohonci kódexszel –, Gusztáv bátyjával együtt a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta. Emigrációja alatt kisbéri birtokát (a ménessel együtt) elkobozták. 1853-ban Ferenc József osztrák császár és magyar király itt alapította meg a helyi lótenyésztést és – a vele kapcsolatos szakértelmet felhasználva – a kisbéri királyi ménest. A Kisbéri Ménes alapításának első írásos nyoma egy 1852. július 9-én keltezett dokumentum. 1850 körül Piberből a teljes pótló és katonai lóállományt Kisbérre szállították, Pibert pedig lipicai lovakra állították át. Az őshonos lófajta, a Kisbéri félvér innen származik.

1977-ben közigazgatásilag Kisbérhez csatolták Ászár községet is, de a rendszerváltás után az ászáriak körében egyre erősebbé vált az újbóli önállóságra irányuló törekvés. Az első ilyen célú népszavazás (1992) eredménytelenségét követően 1999-ben újból népszavazást tartottak a különválásról, ezúttal már eredményesen. Jogilag Ászár a 2002-es magyarországi önkormányzati választással, 2002. október 20.-tól szakadt el Kisbértől.

Közélete Évtizedek óta minden július utolsó hétvégéjén megrendezésre kerül a Kisbéri Napok nevű esemény, mely igen népszerű a helyi és a közeli települések lakossága körében.

Polgármesterei 1990–1994: Dr. Bozori Endre (független) 1994–1998: Dr. Bozori Endre (független) 1998–1999: Dr. Udvardi Erzsébet (AVE-Fidesz-MDF) 1999–2002: Dr. Udvardi Erzsébet (AVE-Fidesz)A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg. 2002–2006: Dr. Udvardi Erzsébet (Fidesz) 2006–2010: Dr. Udvardi Erzsébet (Fidesz-KDNP) 2010–2014: Dr. Udvardi Erzsébet (Fidesz-KDNP) 2014–2019: Sinkovicz Zoltán (Fidesz-KDNP) 2019–2024: Sinkovicz Zoltán (Fidesz-KDNP) 2024– : Sinkovicz Zoltán (Fidesz-KDNP)

Országgyűlési képviselői 2018–2022: Czunyiné dr. Bertalan Judit (Fidesz-KDNP) 2022–2026 : Czunyiné dr. Bertalan Judit (Fidesz-KDNP) 2026– : Dr. Árvay Nikolett (TISZA)

Gazdaság Kisbér a Bakony – Vértes – Kisalföld közötti térség kereskedelmi centruma.

Nevezetességei 262px|thumb|Kincsem a magyar csodakanca Angliában, illusztráció, The Illustrated London News, 1878) 200px|right|thumb|A római katolikus plébániatemplom 200px|bélyegkép|jobbra|A református templom Kisbér az 1800-as évektől röviddel a II. világháború utáni időkig a magyar lótenyésztés fellegvára volt. Az itteni ménesben tenyésztették ki a híres kisbéri félvért. 1874. március 17-én a ménesben született a „verhetetlen csodakanca,” Kincsem és 1960. február 14-én pedig Imperiál, a 20. század legjobb tenyésztésű magyar versenylova. Itt született a Kisbér nevű szintén angol telivér versenyló 1873-ban. Megnyerte az az idő tájt 3 legrangosabb versenyt, többek között a párizsi Grand Prix derbyt is. Kisbér szobra a város körforgalmában tekinthető meg. Platty József százados Kisbér LE színeiben az 1936-os olimpián Sellő nevű lovával bronzérmet szerzett. Ezidáig ez a legjobb olimpiai díjugrató eredményünk. A bronzérem 7 pontot jelentett, ezzel 3. helyezett lett Magyarország az összesített éremtáblázatban.

A lótenyésztés emlékét őrző ménesbirtokot több épület együttese: a Batthyány-kastély (később: kórház), a Királyi Lovarda és az ehhez tartozó istállórendszer és a Tiszti kaszinó (ma: Polgármesteri Hivatal) alkotja.

Batthyány-kastély 1770-ben épült barokk stílusban, majd 1840-ben klasszicista stílusban építtette át Batthyány Gusztáv, az angol telivér magyarországi meghonosítója. Az épületben sokáig kórház működött. Jelenleg üresen áll.

Török-kúria

Méneskari kórház Elsősorban katonakórházként működött, de kezeltek polgári betegeket is. A háború után általános iskolaként használták, jelenleg felújítás és jelentős hozzáépítés, átalakítás után ismét kórház.

Királyi Lovarda

A Magyar Királyi Lovardát 1858-ban gróf Batthyány Kázmér építtette a Batthyány-kastéllyal szemben. Máig Közép-Európa legnagyobb alátámasztás nélküli fedett lovardájának számít. A lovarda előtt áll báró Wenckheim Béla szobra, Fadrusz János alkotása. Eredetileg a Pokoldombon állt. Wenckheim Béla az angol félvér lófajta tenyésztésével kapcsolatban szerzett érdemeket.

Kossuth Lajos szobor

Tiszti kaszinó Épületében a háború után kollégiumot hoztak létre, ma a polgármesteri hivatal működik benne.

Nagyboldogasszony római katolikus templom

A település barokk stílusú műemléke a római katolikus templom, amely 1783-ban épült. Gyönyörű késő barokk főoltárát és copf stílusú gazdagon díszített szószékét 1788-ban készítették. A templomot 1825-ben gróf Batthyány Antal József klasszicista stílusban átépíttette és két csonka toronnyal bővíttette. A templomot 1938-ban Döbrentei Gábor tervei alapján freskókkal díszítették, üvegablakait 1982-ben Mohay András festette. A templom tetőszerkezete 2012-ben teljes felújításra került, majd 2020-2021-ben az egész templom külseje-belseje teljesen át lett festve. Jelenlegi plébánosa Magyaros László atya. A templom mellett áll Pietrelcinai Szent Pio atya szobra, melyet 2023-ban avattak fel.

Református templom

1770 táján készült Nepomuki Szent János szobor

Kisbéri-tó és Kisbéri-ér

Park és Majális-tér

Kiskastély és helytörténeti múzeum

Főtér

A város főtere 2021-2022 folyamán nyerte el jelenlegi képét, egy korábban ott állt áruházépület elbontásával. A régi-új főtér a városközponti körforgalom és a helyi, Táncsics Mihály nevét viselő gimnázium mellett található. Oda került az első világháborús hősi emlékmű is, ami sokáig a katolikus templom mellett állt.

Mini Magyarország Makettpark

A kisbéri-tó mellett található kiállítás Magyarország fő nevezetességeit mutatja be, például a Parlamentet, a Tatai várat, a hortobágyi Kilenclyukú hídat, a Tihanyi Főapátságot, a tatabányai Turul szobrot és a kecskeméti Cifra-Palotát kisebb makettek formájában. Néhány kiállított makett mellett ember alakú táblákat találhatunk, amely az adott nevezetesség nagyságát érzékelteti. A park látogatása a helyi lakosság számára - lakcímkártya felmutatása után - ingyenes.

Különféle 2002-ben egy 40 méter magas, fából készült mobiltelefon-tornyot emeltek Kisbértől északra, a 47.516328 N 17.998730 E koordinátákon. Ez az torony egyike volt Magyarország kevés fából készült adótornyainak. 2015-ben acéltoronyra cserélték. ,

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,5%-a magyarnak, 2,1% cigánynak, 0,9% németnek mondta magát (15,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,1%, református 9,5%, evangélikus 3,8%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 10,3% (28,3% nem nyilatkozott).Kisbér Helységnévtár

2022-ben a lakosság 90,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,8% németnek, 0,5% ukránnak, 0,1-0,1% örménynek, bolgárnak és románnak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,6% volt római katolikus, 8,6% református, 3,3% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 10,7% felekezeten kívüli (37% nem válaszolt).Kisbér Helységnévtár

Itt születtek, itt éltek