Események Január január 1.– A Saar-vidék a Német Szövetségi Köztársaság tartománya lesz. január 14. – Rákosi Mátyás levélben kéri az Elnöki Tanács és az Országgyűlés elnökét, hogy tegyék lehetővé részvételét a testületek munkájában. január 15. – A néphadsereget és a belügyi erőket is irányító fegyveres erők minisztere, Münnich Ferenc jóváhagyja a Magyar Néphadsereg újjászervezését, amely a miniszter alárendeltségébe tartozó – hadosztály-struktúrájú – 62 ezer fős haderő megtartását irányozza elő. január 20. – A lengyel nemzetgyűlési választásokon – a szavazásra jogosultak 94,19%-a vesz részt és – a szavazatok 94,4%-át a Nemzeti Egységfront jelöltjei kapják. (A Lengyel Egyesült Munkáspárt (PZPR) a mandátumok 91%-át szerzi meg.) január 29. – A Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Intéző Bizottsága (MSZMP IIB) ülésén párthatározat születik a Munkásőrség felállításáról.
Február február 2. – Kádár János salgótarjáni beszédében Nagy Imrét ellenforradalmi felkelés szításával vádolja és árulónak nevezi. február 7. – A munkás-paraszt kormány elfogadja a Munkásőrség felállításáról szóló törvényerejű rendeletet, és az ezt szabályozó kormányhatározatot. február 9. – Horthy Miklós halála a portugáliai Estorilban. február 17. vagy február 19. – Romániában megkezdődik az érmihályfalvi csoport tagjainak letartóztatása. február 19. – Megalakul a Munkásőrség; országos parancsnokságának élére Halas Lajost nevezik ki. február 26. – Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága úgy dönt, hogy Rákosi Mátyás öt évig nem térhet haza Magyarországra.
Március 200px|bélyegkép|jobb|A római szerződés aláírói és aláírása március 6. – Ghána kikiáltja függetlenségét, az afrikai brit gyarmatok közül elsőként. március 20–28. – A magyar párt- és kormányküldöttség Moszkvában megállapodik a szovjet vezetéssel a volt főtitkár, Rákosi Mátyásnak a Szovjetunióban tartásáról, valamint a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásáról. március 21. – Megalakul a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség. (1989. április 22-én oszlik fel.) március 25. Rómában aláírták az Európai Gazdasági Közösség létrehozásáról szóló dokumentumot. Rákosi Mátyás Hruscsovhoz írt levelében teljes politikai reaktivizálását követeli. március 27. – Csehszlovákia barátsági és együttműködési szerződést ír alá a Kínai Népköztársasággal.
Április április 15. – Vörösmarty Béla alezredes parancsnoksága alatt – részben Kecskeméten, részben Taszáron – megalakul a Repülő Kiképző Központ. április 17. – A Német Demokratikus Köztársaság (NDK) és Lengyelország kormánya egyezményt ír alá lengyel külszíni barnaszéntelepek feltárásában való együttműködésről. április 18. – A Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) Központi Bizottsága határozatban erősíti meg a magyar pártvezetőkkel való megállapodást Rákosi Mátyás kinntartásáról.
Május május 2–3. – A Bonnban ülésező Észak-atlanti Tanács döntést hoz a szabad választások útján történő német újraegyesítési törekvések támogatásáról. május 9. – Az országgyűlés megerősíti Kádár Jánost kormányfői tisztségében, és jóváhagyja a Kádár-kormány addigi intézkedéseit. május 15. – Nagy–Britannia felrobbantja az első angol termonukleáris bombáját a Karácsony-szigeten. május 16. – A belga Paul-Henri Spaakot nevezik ki a NATO főtitkárának. május 27. – Magyar-szovjet megállapodás a szovjet csapatok magyarországi jelenlétéről.
Június június 9. – A Broad Peak (tszf. 8047 m) első megmászása. június 25–27. – A jugoszláv munkástanácsok I. kongresszusa.
Július július 29. – Berlinben a francia, az NSZK, a brit és az amerikai kormány nyilatkozatot ír alá, amely szerint azonos politikát folytatnak Németország újraegyesítése és az európai biztonság kérdésében.
Augusztus augusztus 9. – Molotovszk kikötőjében vízre bocsátják a szovjet haditengerészet első 627 Kit (azaz Bálna), NATO-kódnevén November osztályú atomhajtóműves tengeralattjáróját, a K–3-at. augusztus 15. – Az állami szervek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hejcére internálják Badalik Sándor veszprémi megyés püspököt. augusztus 21. – A Szovjetunió elindítja első interkontinentális ballisztikus rakétáját.
Szeptember szeptember 8. – A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum előtti Bolyai téren az iskola alapításának 400. évfordulóján leplezik le a Bolyaiak szobrát, Izsák Márton és Csorvássy István alkotását. szeptember 14. – Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) közgyűlése elítéli a magyarországi szovjet intervenciót. szeptember 15. – A harmadik Bundestag-választás győztese a CDU, miután az érvényes szavazatoknak több mint felét (50,2%) megszerezte. Második 31,8%-os eredménnyel az SPD, míg a FDP 7,7%-kal a harmadik. szeptember 16. – Kolozsváron megkezdődik a Dobai-csoport pere. szeptember 25. – Működésbe lép az első csehszlovák atomreaktor, melynek teljesítménye 2000 kW. szeptember 29. – A szovjet Majak atomlétesítményben bekövetkezett robbanás miatt óriási mennyiségű radioaktív hulladék kerül a környezetbe.
Október október 2. – A lengyel kormány javaslatot tesz egy közép-európai atomfegyvermentes övezet létrehozására. (Az indítványt Adam Rapacki, lengyel külügyminiszter terjeszti be az ENSZ közgyűlésének 12. ülésszakán (Rapacki-terv). Az Egyesült Államok és az NSZK elutasítja, az NDK támogatja a tervet.) október 19. – A Német Szövetségi Köztársaság megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Jugoszláviávak, miután az felvette a kapcsolatot a Német Demokratikus Köztársasággal.
November november 3. – Magyarországon megszűnik az 1956. december 11-én bevezetett rögtönbíráskodás. november 7. – Megkezdődik az NDK-s Trabant gépkocsi gyártása. november 13. – Ítéletet hirdetnek az úgynevezett nagy íróperben. november 14–18. – 12 kommunista és munkáspárt konferenciája Moszkvában. (A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége (SKJ) nem írja alá a közös politikai nyilatkozatot, mert az nem szól arról, hogy a sztálinizmus ellen is harcolni kell. A 64 „testvérpárt” november 16–19. közötti találkozójának békenyilatkozatát aláírja.) november 19. – Antonín Novotný-t választják a Csehszlovák Köztársaság elnökévé. november 24. – Megnyílnak a T-Centralenben, Stockholmban az 1. és 2. metrók állomásai.
December december 4. – Jugoszlávia az új ötéves terv elfogadásával feladja a nehéz- és hadiipar-centrikus gazdaságfejlesztési politikát. december 16–19. – Párizsban, a NATO–országok – kormányfői szinten – üléseznek, ahol megerősítik az Atlanti Szövetség elveit és célját. december 18. – Az Amerikai Egyesült Államok első atomerőműve megkezdte működését Shippingportban.
Határozatlan dátumú események január – Feloszlatják a Lengyel Ifjúsági Szövetséget, melynek helyébe a Szocialista Ifjúsági Szövetség és a Falusi Ifjúsági Szövetség lép. augusztus vége – Moszkvából – feleségével együtt – a Fekete-tenger közelében fekvő Krasznodarba költöztetik Rákosi Mátyást. az év folyamán – Az amerikai Eisenhower-kormányzat bejelenti az USA és Irán kutatási együttműködését az atomenergia békés felhasználására.A békétlenség atomjai. In.: HVG. XLVII. évfolyam, 2025/16. (2388.) szám, 28. oldal, ISSN 1217-9647
Az év témái Államok vezetőinek listája 1957-ben 1957 a filmművészetben 1957 az irodalomban március 15. – Megindul az Élet és Irodalom című irodalmi és politikai hetilap. Főszerkesztője Bölöni György. Nagy László: Ki viszi át a szerelmet, versek Jack Kerouac regénye: Úton Olaszországban megjelenik Borisz Paszternak Zsivago doktor című regénye. 1957 a jogalkotásban 1957 a légi közlekedésben 1957 a sportban thumb|Tavaszi kupa - 1957 Juan Manuel Fangio nyeri a Formula–1 világbajnokságot, ez az ötödik bajnoki címe. A Budapesti Vasas SC nyeri az egyfordulós NB1-et. Ez a klub első bajnoki címe. 1957 a televízióban május 1. – Hivatalosan megkezdi működését a Magyar Televízió. július 2. – Hetente tíz percben jelentkezik a Képes Híradó, melyet 17 munkatárs készít 35mm–es mozifilmre. 1957 a tudományban Nemzetközi geofizikai év október 4. – Pályára áll a szovjet Szputnyik–1, az első műhold. november 3. – A Szputnyik–2 műhold fedélzetén eljut az világűrbe az első élőlény, Lajka kutya. december 5. – Leningrádban vízre bocsátják a világ első nukleáris meghajtású felszíni hajóját, a Lenin atomjégtörőt 1957 a vasúti közlekedésben 1957 a zenében Megalakul a Kingston Trio nevű amerikai folkegyüttes. szeptember 20-án Helsinkiben Jean Sibelius V. szimfóniáját adták elő. A szerző ezen a napon hunyt el. szeptember 26., Broadway. Leonard Bernstein: West Side Story című musical bemutatója. Elvis Presley: Elvis' Christmas Album Frank Sinatra: Close to You / A Swingin’ Affair! / Where Are You? / A Jolly Christmas from Frank Sinatra
Születések január 1. Cselenyák Imre, elbeszélő regényíró, zenész, dalszövegíró Ramaz Sengelija, U21-es Európa-bajnok szovjet-grúz labdarúgó († 2012) január 6. – Fogarasy Attila tanár, újságíró, újság- és könyvszerkesztő, helytörténész, költő január 7. – Julian Solis ökölvívó-világbajnok január 17. – Balla D. Károly József Attila-díjas kárpátaljai magyar író, szerkesztő, blogger január 21. – Csongrádi Pál Sándor tűzoltó alezredes február 3. – Békés Csaba magyar történész február 5. – Veres János magyar közgazdász, politikus, az MSZP alapító tagja, volt pénzügyminiszter február 19. – Falco (születési nevén Johann Hölzel) osztrák popzenész († 1998) február 20. – Mario Grech máltai egyházjogász, Gozo katolikus püspöke február 22. – Rohonczi István magyar festőművész március 9. – Bajor Imre magyar színész († 2014) március 10. – Oszáma bin Láden militáns iszlamista, terrorista († 2011) március 11. – Kászem Szolejmáni iráni tábornok († 2020) március 13. – Artus de Penguern francia színész, rendező († 2013) március 25. – Bächer Iván magyar író, újságíró, publicista († 2013) március 29. – Christopher Lambert César-díjas francia színész március 31. – Janisch Attila Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró április 5. – Lázár Imre magyar orvos április 17. – Nick Hornby angol író, publicista április 22. – Donald Tusk lengyel kormányfő április 28. – Christopher Young amerikai filmrendező május 5. – Małgorzata Kidawa-Błońska lengyel politikus, filmproducer, a Szejm elnöke (2015) május 10. – Lang Györgyi magyar énekesnő, színésznő a Pa-dö-dő együttes tagja († 2023) május 20. – Lucélia Santos brazil színésznő, rendező, producer május 23. – Jimmy McShane északír énekes, a Baltimora együttes tagja († 1995) május 26. – Hirnök József magyarországi szlovén politikus († 2024) június 2. – Dióssy László politikus, környezetvédő, üzletember június 13. – Rinat Daszajev szovjet labdarúgó június 19. – Anna Lindh svéd politikus († 2003) június 20. – Takáts Tamás Máté Péter-díjas magyar rock- és bluesénekes, a Karthago együttes tagja június 27. – Geir Ivarsøy, az Opera Software egyik alapítója († 2006) július 5. – Egyed Emese erdélyi költő, irodalomtörténész, egyetemi tanár, Egyed Ákos akadémikus, történész lánya, Egyed Péter költő testvére. július 19. – Patkó Béla Kiki Máté Péter-díjas magyar énekes, az Első Emelet frontembere augusztus 9. – Melanie Griffith amerikai színésznő augusztus 10. – Básti Juli Kossuth-díjas magyar színésznő augusztus 17. – Sas Tamás magyar filmrendező, operatőr augusztus 19. – Sebestyén Márta Kossuth-díjas magyar népdalénekes, előadóművész augusztus 26. – Szentandrássy István Kossuth-díjas magyar-roma festőművész († 2020) szeptember 1. – Gloria Estefan kubai származású amerikai énekesnő szeptember 3. – Steve Schirripa amerikai színész szeptember 4. – Farkas Flórián magyarországi roma politikus szeptember 9. – Mucsi Zoltán Jászai Mari-díjas magyar színész szeptember 14. – Steven Jay Russell, hírhedt texasi csaló szeptember 15. – Paweł Pawlikowski lengyel filmrendező, forgatókönyvíró szeptember 15. – Tölgyessy Péter magyar politikus, az SZDSZ egykori elnöke szeptember 16. – Tari János dokumentumfilm-rendező szeptember 18. – Tasnádi Márton magyar színházi és filmrendező, műsorvezető († 2017) október 12. Csillag Endre gitáros