Ludwig Wilhelm Erhard (Fürth, 1897. február 4. – Bonn, 1977. május 5.) német politikus, közgazdász, 1963 és 1966 között Németország kancellárja. Konrad Adenauer kormányában gazdasági miniszterként nagyban hozzájárult Nyugat-Németország gazdasági fellendüléséhez a második világháború utáni években.
Életpályája Apja textilkereskedő volt. Szülővárosában járt iskolába, majd kereskedőtanonc lett egy fehérneműboltban. 1916 tavaszán textil-kiskereskedőként szabadult fel. A Bajor Hadsereg katonájaként részt vett az első világháborúban. 1916/17-ben a 22. tüzérezreddel Romániában harcolt, 1918-ban a nyugati fronton vetették be. Szeptemberben az Ypres-nél gránátszilánkok súlyosan megsebesítették. Többször megműtötték, és a kereskedői szakmáról le kellett mondania, mert a pult mögötti álldogálást nem bírták a lábai. Az éppen megnyílt Felsőfokú Kereskedelmi Iskolába iratkozott be Nürnbergben. Diplomamunkáját a készpénznélküli fizetési forgalomról írta. Ezt követően szociológiát kezdett tanulni a Frankfurti Egyetemen Franz Oppenheimernél, aki az elméleti nemzetgazdaság professzora is volt. Erhard tőle tanulta meg a tudományos gondolkodást. 1925-ben doktorált. Disszertációjában az értékmérő egységgel, az értékelméletet tárgyaló különböző közgazdasági irányzatokról és az Oppenheimer által kidolgozott munkaérték-elmélettel foglalkozott. 1928-ban a nürnbergi Gazdasági Figyelő Intézet munkatársa lett Wilhelm Vershofen kiváló piackutató mellett.
1942-ben létrejött az Iparkutató Intézet. Erhard behatóan tanulmányozta a birodalmi kormány valuta- és gazdaságpolitikájával. 1945 októberében a megszálló amerikai katonai kormányzat Bajorország kereskedelmi és iparügyi miniszterévé nevezte ki. 1947-ben az egyesült brit–francia és amerikai megszállási területen (bizóna) annak a szakértői bizottságnak az élén állt, amely a bizóna pénzügyeivel foglalkozott. Erhard valutareformot kért, és megbízták az előkészítésével. 1947-ben a müncheni Lajos–Miksa Egyetem tiszteletbeli professzora lett.
A második világháború után Erhard a szociális piacgazdaságot és a szociálliberális politikát támogatta. A valutareformmal és a késztermékek rögzített árrendszerének megszüntetésével utat nyitott a szociális piacgazdaság felé, amely számára versenyt és a szociális egyensúly megteremtését jelentette. A gazdasági keretfeltételek létrehozásával kezdődött az ún. gazdasági csoda, a jólét mindenki számára. A német gazdaság stabilizálódott. A jólét mindenesetre nem jelentett korlátlan társadalmi juttatásokat. A társadalmi igazságosság alapját a piaci verseny, a pénz értékének stabilitása és a jól működő jogrendszer teremtették meg.
Az Erhard által fontosnak tartott négy tényező a következő: piaci verseny, olyan mértékű gazdasági növekedés biztosítása, amely a jólét fenntartásához szükséges, szociális piacgazdaság=juttatásokat biztosító állam, egyesült Európa.
1949-ben Konrad Adenauer rábeszélte, hogy induljon a parlamenti választásokon a CDU színeiben. A Bundestagban az ulmi választókerület képviselője lett, pedig nem volt tagja a pártnak, sőt a későbbiekben sem csatlakozott a CDU-hoz. Szeptember 20-án Adenauer a gazdasági és energiaügyi tárcát bízta rá. 1950-ben a Bonni Egyetemen kezdett tanítani. 1957-től kancellár-helyettes, 1963 októberétől 1966 decemberéig kancellár volt.
Írásai Wesen und Inhalt der Werteinheit Dissertation, 1925 Kriegsfinanzierung und Schuldenkonsolidierung Denkschrift, 1944 Deutschlands Rückkehr zum Weltmarkt, 1953 Wohlstand für Alle, 1957 Deutsche Wirtschaftspolitik, 1962 Grenzen der Demokratie?, Düsseldorf, 1973
Művei magyarul Jólétet mindenkinek; ford. Zalán Péter; Konrad Adenauer Alapítvány Budapesti Képviselete, Bp., 1993 (Alapítványi kiadványok)
Jegyzetek
Források
Kategória:A Német Szövetségi Köztársaság kancellárjai Kategória:Német közgazdászok Kategória:1897-ben született személyek Kategória:1977-ben elhunyt személyek Kategória:CDU-tagok Kategória:A Német Szövetségi Köztársaság miniszterei Kategória:Németország alkancellárjai Kategória:A Német Birodalom katonái az első világháborúban Kategória:Tüzérek Kategória:Bajorország miniszterelnökei Kategória:A Bundestag tagjai