Maszlaghy Ferenc (Pest, 1839. november 14. – Esztergom, 1917. április 20.) esztergomi prépost-kanonok, választott püspök.
Élete
Pesten végezte középiskoláit, a bölcseletet mint növendékpap 1859–60-ban Nagyszombatban, a hittudományokat Esztergomban hallgatta. Mint növendékpap 10 arany pályadíjat nyert: Igaz-e a vád, hogy a pap nem lehet jó honpolgár? című értekezésével.
1864. július 26-án miséspappá szentelték fel és Karancsságra küldték káplánnak és innét 1865. augusztus 4-én Muzslára. 1866. augusztus 24-én nevelő lett Pálffy Mór gróf fiainál, 1869. október 5-től a pozsonyi gimnáziumban hittanár és jogakadémiai hitszónok volt. 1871-ben a magyar irodalom és görög nyelv tanárává nevezték ki az esztergomi érseki líceumhoz, 1875 februárjában hercegprímási szertartóvá és levéltárnokká, 1880-ban szentszéki főjegyzővé lett.
1878-ban Simor bíbornokot Rómába kísérte és tagja volt a konklavénak és mint ilyent nevezte ki XIII. Leó pápa titkos kamarásának. 1881. január 1-jén a budai királyi várpalota plébánosává, 1882. december 23-án Zsigmondról nevezett címzetes préposttá és a Szent István Jobbjának őrévé, 1889. december 20-án esztergomi kanonokká nevezték ki. Komáromi főesperes, a római pápa házi főpapja. 1900-ig az esztergomi bencés gimnázium érseki biztosa volt, ami tisztségről lemondott.Hollósi Rupert 1901: Értesítő a Pannonhalmi sz. Benedek-rend Esztergomi kath. Főgymnasiumáról az 1900/901 iskolai év végén. Esztergom, 77.
1867-ben beutazta Közép-Németországot, 1870-ben Svájcot, 1872-ben Németországot, 1873-ban a Rajna vidékét, 1874-ben Dél-Franciaországot, a Provence-t és a Pyrénéket, 1875-ben ismét Olaszországot és 1882-1884-ben a Német birodalmat. Ő rendezte és katalogizálta a hercegprímási képtárt, metszvénytárt és gyűjteményeket; azonkívül rendezte az esztergomi érseki levéltárban levő összes canonica visitatiókat 1551-től a legújabb időkig. Saját porcelángyűjteményét odaajándékozta a városi múzeumnak.
1915-ben a Szent István Akadémia III. osztályának alapító tagja volt.
Elismerései A német lovagrend Mária keresztes vitéze A román koronarend középkeresztese volt
Munkái
Egyház és iskola. Röpirat. Pozsony, 1870. (Besnyey névvel.) Schweiczi képek. Esztergom, 1872. Rajna vidékén. Uti vázlatok. Uo. 1874. Délfrancziaországból uti vázlatok. Bpest, 1875. (Házi Könyvtár XX-XXII. Ism. Irod. Értesítő 10. sz.) Dürer Albrecht kisebb passiója. Beszédes Sándor fényvéseti utánzatai. Szövege Maszlaghytól. Esztergom, 1875. (Ism. Uj M. Sion.) Hadry Bernát Gáspár viaszművei az esztergomi képtárban. Uo. 1876. Kisebb utirajzok. Uo. 1876. Két kötet. (2. bőv. kiadás. Uo. 1879. III. és IV. kötet 1886. Uo.) Az esztergomi primási képtárban levő művek jegyzéke. Uo. 1878. Elbeszélések. Bpest, 1879. (Ism. Irodalmi Szemle.) Római emlékeim. Esztergom, 1879. Ujabb elbeszélések. Bpest, 1880. Sz. István öröksége. Egyházi beszéd, melyet Sz. István, hazánk első és apostoli királyának ünnepén, 1882. aug. 20. Budán mondott. Uo. 1882. Epigonok. Beszélyek. Esztergom, 1882. (Ism. Irod. Szemle.) Márton úr bajai. Eredeti beszély. Írta M. F. Uo. (1882. Mulattató Zsebkönyvtár 7.) Sarah grófnő. Eredeti beszély. Írta M. F. Uo. (1882. Mulattató Zsebkönyvtár 13.) Mai jellemek. Beszélyek. Uo. 1884. (Ism. Uj M. Sion.)
Szerkesztette az Irodalmi Értesítőt 1876-ban Esztergomban Séda Ernővel együtt.
Álnevei és jegyei
Besnyey, M. Xavér, M-y, M. F. sat.
Források
Magyar katolikus lexikon Esztergom és Vidéke 1914/60, 2
Kategória:1839-ben született személyek Kategória:1917-ben elhunyt személyek Kategória:Esztergomi kanonokok Kategória:Pestiek Kategória:Komáromi katolikus papok Kategória:Magyar írók