Vezerle Ignác (Pápa, 1803. augusztus 4. – Alsópáhok, 1872. december 13.) teológiai doktor és tanár.
Élete
Tanult szülőhelyén, majd Pesten, Győrött és Szombathelyt. Mint Veszprém vármegyei papnövendék a hittudományokat egy évig Veszprémben és négy évig a bécsi Pazmaneumban hallgatta. Mint pályavégzett Bécsbe a Szent Ágoston felső papi intézetbe visszaküldetett, ahonnét 1828-ban mint teológiai doktor tért vissza és Veszprémben a papnevelőben tanulmányi felügyelő lett, a szentszéki jegyzői hivatalt is viselvén. 1832-ban plébánossá neveztetett ki Ácsteszéren, ahonnét fél év mulva Kopácsy József püspök által Veszprémbe az erkölcs, pásztorkodás, elemi oktatás és neveléstan tanárául meghívatott és tanarsága mellett házasságvédő, szentszéki ülnök és a pesti hittudományi kar bekebelezett tagja is volt. 1859-től haláláig Alsópáhokon volt plébános.
Egyházi beszédei jelentek meg a Pázmány-Füzetekben (1855) és a Szalay Imre gyűjteményében.
Munkái
Szent István, első s apost. Király mint népének első nevelője. Igy hirdette Bécsben... Bécs, 1840. A nyilvános isteni tisztelet és haza boldogsága. Pest, 1844. (Online) A nagyhéti ájtatosság kézikönyve, a kath. hívek számára. Veszprém, 1848. Ünnepi, alkalmi és bőjti szent beszédek. Veszprém, 1857. Három kötet.
Források
Kategória:Magyar teológusok Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Pápaiak Kategória:1803-ban született személyek Kategória:1872-ben elhunyt személyek