Georg Ludwig Hartig (Gladenbach, 1764. szeptember 2. – Berlin, 1837. február 2.) német erdész.
Életútja
Giessenben tanult, 1786-ban erdőmester, és aztán fokról fokra emelkedve 1806-ban Stuttgartban főerdőtanácsos és 1811-ben Berlinben királyi porosz államtanácsos és országos főerdőmester lett. Amellett erdészeti előadásokat is tartott a berlini egyetemen; Hungenben alapított és később Dillenburgba és Stuttgartba áthelyezett erdészeti iskolája nagy hírben állott. A porosz erdőigazgatás körül is Hartig nagy érdemeket szerzett. Több helyütt (Darmstadt stb.) szobrot emeltek neki. Nagy irodalmi munkásságot fejtett ki, szerkesztett szaklapokat is.
Főbb művei
Anweisung zur Holzzucht für Förster (Marburg 1791, 8. kiad. 1818); Physikalische Versuche über das Verhältniss der Brennbarkeit der meisten deutschen Waldbaumhölzer (uo. 1794, 3. kiad. 1807); Anweisung zur Taxation u. Beschreibung der Forste (Giessen 1792, 4. kiad. 1819); Grundsätze der Forstdirektion (Hadamar 1803, 2. kiad. 1813); Lehrbuch für Förster (Stuttgart 1808, 11. kiad. H. Tódortól, 1877, 3. köt.); Lehrbuch für Jäger (Berlin 1810, 11. kiad. H. Róberttól 1884); Versuch über die Dauer der Hölzer (Stuttgart 1822); Erfahrungen über die Dauer der Hölzer, (Berlin 1836); Forstliches und forstnaturwissenschaftliches Konversationslexikon (uo. 1834. H. Tódorral, 2. kiad. Suttg. 1836); Lexikon für Jäger und Jagdfreunde (Berlin 1836, 2. kiad. 1859-61).
Jegyzetek
Források
Kategória:Német tudósok Kategória:1764-ben született személyek Kategória:1837-ben elhunyt személyek