Kosd (szlovákul Košd) község Pest vármegyében, a Váci járásban.
Fekvése Vác északkeleti szomszédságában, a Naszály délkeleti csücskénél, a szintén Cserháthoz tartozó Kosdi-dombság vidékén, a Kosdi-patak két partján helyezkedik el. Különálló településrésze Cselőtepuszta, a központjától légvonalban mintegy másfél, közúton bő két kilométerre nyugatra.
Zsáktelepülés, közúton csak a 21 117-es számú mellékúton érhető el, a 2-es főútról Vác belvárosában, vagy az M2-es autóútról a Vác-centrum–Kosd-csomópontban letérve. Erről az útról közelíthető meg Cselőtepuszta is.
Története
Kosd Árpád-kori település. A falut még II. András király ajándékozta a váci püspökségnek.
A tatárjárás alatt elnéptelenedett, de hamarosan újranépesült.
A törökök többször is feldúlták a települést.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt két ütközet is zajlott le itt, mikor Damjanich az osztrákokkal, Görgey pedig az orosz sereggel ütközött meg Vác és Kosd között, a Naszály lábánál. 1904-1931 között a hegy lejtőjén szénbánya üzemelt.A kosdi szénbánya hősi halottainak emlékműve - paphnutius.blog.hu, 2021.02.02.Tenczer Tamás - Az egyik legjobb Dunára néző panorámapont Magyarországon: a Naszály (Telex.hu, 2022.02.12.)
A 20. század elejétől az 1950-es megyerendezésig Nógrád vármegye Nógrádi járásához tartozott.
1910-ben 2018 lakosából 2015 magyar volt. Ebből 1198 római katolikus, 782 református, 25 evangélikus volt.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Borovits Ferenc (FKgP) 1994–1998: Borovits Ferenc (független) 1998–2002: Princz Sándor (független) 2002–2006: Urbán Ferencné (független) 2006–2010: Urbán Ferencné (független) 2010–2012: László Zoltán (független) 2012–2014: Kurdi Ferenc (Jobbik) 2014–2019: Kurdi Ferenc (Jobbik) 2019–2024: Kurdi Ferenc (független) 2024– : Kurdi Ferenc (független)
A településen 2012. november 25-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de négy jelölt közül csak a második helyet érte el.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,9%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,9% németnek, 0,3% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (12% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,5%, református 16,6%, evangélikus 1,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,3% (20,7% nem nyilatkozott).Kosd Helységnévtár
2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% németnek, 0,4% szlováknak, 0,4% cigánynak, 0,1% görögnek, 3,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,2% volt római katolikus, 13,4% református, 1% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,2% ortodox, 3,4% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 9,7% felekezeten kívüli (30,6% nem válaszolt).Kosd Helységnévtár
Nevezetességei
Római katolikus templom - gótikus, XV. századi, átalakíttatta és bővíttette Migazzi Kristóf váci püspök 1765-ben, barokk stílusban. A homlokzata 19. század eleji, klasszicista, egy harmadik történeti réteget képvisel. Műemlék. Református templom - 1784 és 1786 között épült, copf stílusban. Tornya 1810-re készült el. Szószéke a 19. sz első feléből való. Főbejárata fölött kronosztikon olvasható, amelynek összértéke 1796-ot ad ki: a MIkor hazánkot ezer Veszély ére / frantz gonosz eLLenség sartzát rontVa kére, / heLYségVnkben tVz Jég árVÍz VeszéLYt szerzett / e torony kezDetet az épVLésben Vett Kálvária-szoborcsoport - műemlék. Plébániaépület - helyi védelem alatt A kosdi szénbánya hősi halottainak emlékhelye
Tömegközlekedés Helyközi autóbuszjárat:
Jegyzetek
További információk
Kosd Önkormányzatának honlapja
Kategória:Pest megye települései Kategória:Nógrád vármegye települései