A tatai Eötvös József Gimnázium és Kollégium Komárom-Esztergom vármegye nagy múltú, kiemelkedő jelentőségű oktatási intézménye. Névadója Eötvös József reformpolitikus, író.
Alapítása
Az iskola alapításával járó anyagi terheket a földesúr, gróf Esterházy Ferenc vállalta. Az iskola vezetésére felkérte a piarista rendet. A gimnázium alapításáról szóló szerződést 1765. január 1-jével állították ki, amelyet Mária Terézia királynő is jóváhagyott. A hat osztályú gimnáziumban a tanítás 1765. november 13-án kezdődött. A gimnáziumhoz előkészítő osztályt is szerveztek, a hatodik osztály után pedig a tanítást egyéves filozófiai kurzussal egészítették ki. Az előkészítő osztályban a tanulókat két csoportra osztották: kezdőkre és haladókra. Egy-egy tanár ekkor nagy létszámú csoporttal foglalkozott. Révai Miklósnak, a kiváló nyelvésztanárnak 95 tanítványa volt.
Története
18–19. század
II. József megszüntette a bölcsészeti tanfolyamot, és elrendelte, hogy 1784. november 1-jétől csak azt lehet felvenni, aki németül ír és olvas. Bevezették a rendszeres tandíj fizetését.
Az 1805/1806. tanévben az iskola tanára volt Helmeczy Mihály nyelvújító. Nagy hatást gyakorolt az iskola ifjúságára az 1848–49-es forradalom és szabadságharc. Az 1848. március 15-i események híre hamar eljutott Tatára, amelyet nagy lelkesedéssel fogadtak és dobpergéssel üdvözölték az eseményeket. A szabadságharc idején több alkalommal gyűjtést rendeztek a hadbavonultak részére. A nemzetőrök között is megtalálható volt az iskola több neves diákja.
A szabadságharc leverése után az abszolutista rendszer a maga érdekeinek megfelelően átalakította az oktatás rendszerét is. Alacsonyabb színvonalra süllyesztették az iskolát azáltal, hogy a hatosztályú gimnáziumot négyosztályúvá alakították át.
1892-ben napirendre került a kisgimnázium korszerűsítésének a kérdése. Az eddigi épületeket átalakították, rajz- és tornateremmel bővítették, a szertárakat a kor kívánalmainak megfelelően felszerelték.
20. század
Az iskola történetében jelentős fejezet a századforduló. A nagygimnázium megnyitását 1910-ben engedélyezték. 1914-ben már nyolcadik osztály is működött és ebben az évben az intézményben először tettek érettségi vizsgát a tanulók. Az iskola jelenlegi épületét 1911-ben kezdték építeni és 1912-ben már megkezdődött benne a tanítás. Az első világháború alatt közvetlenül az iskolapadokból vitték ki a frontra a megfelelő korú diákokat. Akit behívtak katonának, az megkapta az illető osztályról szóló bizonyítványát. A forradalmi mozgalmak is hatást gyakoroltak az iskolára. Amikor a városban megalakult a helyi munkástanács, annak egyik tagja a diákok között is megalakította az ifjúmunkások szakszervezetét.
1919. május 23-án államosították az iskolát. Az 1920-as évek végétől fellendült az iskola sport és kulturális tevékenysége. 1929-től a tanítási év végén rendszeresen megrendezték az iskolai sportünnepélyeket. A Révai Miklósról elnevezett iskolai önképzőkör színvonalas előadásokat rendezett. Az iskola dísztermében gyakoriak voltak a hangversenyek.
A második világháború sok akadályt gördített az iskola normális működése elé. A szénhiány miatt többször rendeltek el szénszünetet. 1944-ben, a háborús események következtében a tanítást nem lehetett megkezdeni. Az épületet iskolai célra csak 1946. szeptember 1-jétől lehetett használni.
Az iskola történetének jelentős állomása 1948, ekkor államosították történetében immár másodszor.
Az 1956-os forradalom idején az iskolai munka teljesen megbénult. Ahogy a városban konszolidálódott a politikai élet, úgy bontakozott ki az iskolában az oktató-nevelő munka. 1959-ben kísérletképpen bevezették az 5 + 1-es oktatást, amely 1962-től vált általánossá. A tanulók a gyakorlati foglalkozáson az iskola tanműhelyében, később ipari és mezőgazdasági üzemekben dolgoztak. 1963-tól 1969-ig az iskolában mezőgazdasági szakközépiskola is működött. Az 1960-as években kialakultak a szakosított tantervű osztályok. 1966. május 7-én és 8-án ünnepelte az iskola fennállásának 200. évfordulóját.
Az 1980-as évek elejétől a fakultatív oktatási forma és a szakosított tantervű osztályok eredményeit egyaránt felhasználó programokat valósított meg a gimnázium. 1989-től az elsők között oldotta meg az idegen nyelvek szabad választását, 1991-től az úgynevezett nulladik osztály indításával ötéves gimnáziumi képzés is folyik. 1992-től érettségizett fiatalok egyéves szakiskolai képzését kezdték meg. Egyik csoportban középfokú ügyintéző-titkári, a másikban idegenvezetői képesítést szerezhettek. 1990-ben készült el a gimnázium új sportcsarnoka. Tanulmányi és sporteredményeink országosan is elismertek.
21. század
Négyféle oktatási programot folytatnak a gimnáziumban, amely egyedülálló Komárom-Esztergom vármegyében. Egyik az angol kéttannyelvű képzés, amely felsőfokú nyelvtudást biztosít, valamint az iskolai tantárgyak egy részét is angol nyelven oktatják. Az Arany János Tehetséggondozó program hátrányos helyzetű tanulókat toboroz, a sportiskolai képzés az élsportoló fiataloknak nyújt lehetőséget a tanulásra. A német nemzetiségi képzés pedig kéttannyelvű formában a kisebbségi identitásukat megőrizni kívánó szülők gyermekeinek biztosít lehetőségeket.
A hagyományos, négyéves képzésben külön osztályba sorolják a matematika, a humán tárgyak, a természettudományok és az informatika iránt érdeklődőket. A sikeres emelt szintű érettségi letételét segítendő, 3-3 többletórában tanulhatja a diák az általa választott két tantárgyat.
2005-ben a gimnázium és a kollégium közös igazgatás alá került. Ezt erősítette az egyre szorosabbá váló szakmai együttműködés, amely az Arany János tehetséggondozó programmal tovább mélyült.
2008-ban fenntartóváltáson ment keresztül az intézmény. Komárom-Esztergom megye önkormányzata 1996-tól látta el a fenntartó feladatait, 2008-ban pedig egyházi fenntartásba került volna az iskola. Ez a megoldás azonban nem találkozott az iskolahasználók igényével. Végül a Tata város tulajdonában lévő kiemelten közhasznú Városkapu Zrt. kapta meg a gimnázium és a kollégium ellátásával járó teendőket.
A gimnázium igazgatói
18. század Modrovszky Wolfgang (1765–1766) Valeró Jakab (1766–1772) Tomeján Sándor (1772–1773) Holló Imre (1773–1775) Lelovits Ignác (1775–1778) Tomeján Sándor (1778–1789) Szalai Ráfael (1789–1790) Sárváry Ferenc (1790–1796) Kossik Balázs (1796–1803)
19. század Ferenczy József (1803–1814) Mészáros László (1814–1817) Faisz József (1817–1844) Nagy Márton (1844–1847) Kucserik Sándor (1847–1850) Purgstaller József (1850) Hutter Antal (1851–1852)Hittantanár és a magyar nyelv tanára; Egyik munkája: Vezérelvek a magyar szépirodalomban. Szeged, 1842. Gruber József (1852–1855) Demeter Lajos (1855–1857) Szaiff János (1857–1861) Markovics Antal (1861–1867) Csaplár Benedek (1867–1870) Horváth Pius (1870–1872) Stech Alajos (1872–1879) Pintér Elek (1879–1918)
20. század Magas Mihály (1919–1931) Füster Jenő (1919) Lukáts József (1931–1934) Papp Elemér (1934–1940) Schmidt Mihály (1940–1943) Szűcs János (1943–1947) Selmeczi Kovács József (1947–1948) Baghy György (1948) Antal Gergely (1948–1952) Schroth László (1952–1953) Antal Gergely (1953–1963) Konkoly Jánosné (1963–1967) Dr. Körmendi Géza (1967–1983) Mészáros András (1983–1993) Tóth András (1993–2001)
21. század Katona Márta (2001–2010) Barsi Éva (2010–)
A gimnázium egyes névváltozatai az idők során
Tatai Kegyes Tanítórend Al-gymnasiuma (1850-es évek) Kegyes Tanítórend tatai Kis-gymnasiuma (1870-es évek) Magyarországi Kegyes Tanitórend Tatai Algymnasiuma / Magyarországi Kegyes-Tanitórend Tatai Algimnáziuma (1880-as évek, 1910-ig) Magyarországi Kegyes-Tanitórend Tatai Főgimnáziuma (1911-1926) Tatai Kegyesrendi Reálgimnázium (1926-1931) Tatai Kegyestanítórendi Gróf Esterházy Miklós Reálgimnázium (1932-1935) Tatai Kegyes-tanítórendi Gróf Esterházy Miklós Gimnázium / Tatai Kegyestanítórendi Gróf Esterházy Miklós Gimnázium (1937-1943) Magyar Kegyestanítórend Tatai Gróf Esterházy Miklós Gimnáziuma (1944) Magyar Kegyestanítórend Tatai Gimnáziuma (1944-1947) Tatai Állami Gimnázium (1948-1950) Állami Eötvös József Általános Gimnázium, Tata (1951-1964) Eötvös József Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola, Tata (1964-1969) Eötvös József Gimnázium, Tata (1970-1995) Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Eötvös József Gimnáziuma, Tata (1995-2003) Eötvös József Gimnázium, Tata (2005-2007) Eötvös József Gimnázium és Kollégium (2008-)
A Tatai Gimnázium Öregdiákjai Egyesület 1989. január 30-án alakult az egyesület, amelynek célja a hagyományok ápolása, az erkölcsi és a hazafias nevelés értékeinek megőrzése, valamint a nemzeti és egyetemes műveltség elsajátítására való törekvés támogatása. Az egyesület tagjai Magyarország különböző településein és határon túli országokban egyaránt élnek.
Az Egyesület tevékenysége Emléktáblákat helyeztek el a gimnáziumban és a kollégiumban (a volt rendház épületében), a piarista rend megtelepedésének 350. évfordulójára, valamint a hazáért hősi halált halt és a fajüldözés során meggyilkolt diákok emlékére.
Részt vettek a régi utcanevek visszaállításában, a második világháború áldozatainak állított emlékmű megvalósításában is jelentős szerepük volt. Tevékenységüket az évkönyvek segítségével ismerhetik meg az érdeklődők.
A Kuny Domokos Megyei Múzeummal együttműködve kiállításokat, előadásokat szerveznek.
Jegyzetek
Források Varga Katalin: Tata lépten-nyomon. – Tata: Tata Város Önkormányzata, 2010. p. 261-272; p. 279. A tatai Eötvös József Gimnázium és Kollégium tíz éve: 2000-2010. - Tata : Eötvös József Gimnázium, 2010. p. 2-11. A tatai gimnázium évenkénti értesítői és évkönyvei (a Móricz Zsigmond Városi Könyvtár helytörténeti állományában) A Tatai Gimnázium névtára 1765-2002 (Budapest : Argumentum, 2004)
További információk Eötvös József Gimnázium és Kollégium honlapja Keller György: A gimnáziumunk története Eötvös József Gimnázium Tata város honlapján
Kapcsolódó szócikkek Tanoda tér (Tata) Pintér Elek
Kategória:Piarista iskolák Kategória:Az 1760-as években alapított oktatási intézmények Kategória:Tata középiskolái