Magosliget község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.
Fekvése A vármegye keleti részén, a Szatmári-síkságon, közvetlenül a magyar-ukrán határ mellett fekszik.
A határ magyar oldalán csak három településsel határos: észak felől a szomszédja Uszka, dél felől Kispalád, délnyugat felől pedig Botpalád. Északkeleti irányból az ukrajnai Tiszabökény (Тисобикень) a legközelebbi település, de valószínűleg szomszédos Tiszapéterfalvával (Пийтерфолво) is. Ez utóbbi lakatlan külterületéből mintegy 0,1 négyzetkilométernyi terület maradt a trianoni döntéssel Magyarország jelenlegi területén, így ez a mai Magyarországon az egyetlen olyan földdarab, amely valaha Ugocsa vármegyéhez tartozott.Ugocsa vármegye szócikke a Magyar Katolikus Lexikonban
A környező települések közül Uszka 3, Tiszabecs 7, Kispalád 5, Milota pedig 11 kilométer távolságra található.
Megközelítése A településen végighalad, nagyjából délnyugat-északkeleti irányban a 4143-as út, közúton csak ezen érhető el, a két végponti település, Gacsály és Tiszabecs felől is.
Vasútvonal az egész szatmári térséget alig érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási pontok Zajta vasútállomás vagy Rozsály megállóhely a MÁV án, mindkettő több mint 20 kilométerre.
Története Magosligetről az első írott adat 1493-ból ismert, nevét ekkor Magaslygednek írták.
A Paládsággal együtt a Csaholyi család birtoka volt. A Csaholyiakat 1429-ben iktatták be itteni birtokrészeikbe.
Az 1429-es oklevélben a település neve Magos Mart néven volt írva. 1429-ben a Csaholyi lányok fiúsítása után mellettük még Gödényházy István kapta meg a birtok másik felét. 1463-ban Csató Gergely is kapott benne egy részt.
A 17. században az egész birtok összesen kilenc telekből állott és a Brebiri Melith család birtoka volt.
A későbbiekben a Szatmári vár birtokai közé tartozott.
1720-ban Pelsőczy György kapott itt királyi adományt.
1752-ben gróf Teleki László és felesége kérték fel; 1765-ben Mária Terézia királynő Hagara Pálnak adta. Innen veszi a Hagara család előnevét is. E családé volt a 19. század végéig.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Kelemen Béla (független) == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 3. 4. p. 1994–1998: Kelemen Béla (MSZP) == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 11. p. 1998–2002: Kelemen Béla (MSZP) == Kelet-Magyarország, 1998. okt. 21. 7. p. 2002–2006: Kelemen Béla (MSZP) == Kelet-Magyarország, 2002. okt. 21. 7. p. 2006–2010: Horváthné Orbán Katalin (Fidesz) == Kelet-Magyarország, 2006. okt. 2. 4. p. 2010–2014: Horváthné Orbán Katalin (független) 2014–2019: Horváthné Orbán Katalin (Fidesz-KDNP) == Kelet-Magyarország, 2014. okt. 14. 5. p. 2019–2024: Horváthné Orbán Katalin (Fidesz-KDNP) 2024– : Orbán Károly (Fidesz-KDNP)
Népesség Magosliget népessége 2011-ben még 251 fő volt, amely 2016 elejére 346 főre emelkedett. Ennek okai közt főleg az ukrán-magyar határ túloldaláról átköltöző népesség.
A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 84%-a magyar, 16%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,9%-a magyarnak, 31,7% cigánynak, 0,4% ruszinnak, 1,1% ukránnak mondta magát (1,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,9%, református 72,7%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 7,4% (2,6% nem válaszolt).Magosliget Helységnévtár
2022-ben a lakosság 89,4%-a vallotta magát magyarnak, 3,8% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 0,7% volt római katolikus, 60,4% református, 3,1% görög katolikus, 16% egyéb keresztény, 5,5% felekezeten kívüli (14% nem válaszolt).Magosliget Helységnévtár
Nevezetességei Református templom - 1828-ban épült. Cserköz-erdő Magosliget az irodalomban Magosligeten játszódik Móricz Zsigmond A boldog ember (1935) című regénye, ami egy magosligeti parasztember – a helybeli Papp Mihályról mintázott –, Joó György élettörténetén keresztül mutatja be a 20. század elejei paraszti életet.
Jegyzetek
Kategória:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései Kategória:Szatmár vármegye települései